Tudunk-e tovább lépkedni előre, illetve a tabellán felfelé – ez volt a kérdés szombaton este, amikor női kézilabdacsapatunk hazai Bajnokok Ligája-mérkőzésekhez mérten némileg szokatlan időpontban, 18 órakor fogadta a vele egyenlő ponttal álló Ikastot.

Nem várt könnyű meccs a csapatra, a dánok kifejezetten jól kezdték az idényt, főként a fizikailag erős és gyors átlövőiknek köszönhetően az élcsapatokra is veszélyesnek tűntek eddig, sőt, a CSM Bucuresti-et le is győzték a nyitónapon. Szóval rangadóra volt kilátás, és ennek megfelelő hőfokon indult a mérkőzés. A vendégek kezdtek jobban, 3-1-re is vezettek, de Simon Petra gólja után egyre inkább éledezett a játékunk. Klujber Katrin ugyanolyan lendülettel kézilabdázott, mint egy hete Kaproncán, nem csak eredményes volt, a társakat is kiszolgálta. Átvettük az irányítást, négyet lőttünk zsinórban (5-3), és a játék képe is rendben volt ebben a periódusban. Ahogy mi tudtunk váltani viszonylag gyorsan, úgy sajnos az Ikast is „visszajött a meccsbe”, így szoros küzdelmet láthattak a szurkolók. Biztató volt, hogy a védekezésünk jól állt a lábán, és a fal mögött Janurik Kinga is sokat tett hozzá ahhoz, hogy 12-9-nél a 24. percben a meccs során először hárommal vezettünk.

Jó lett volna itt még egyet lökni a szekéren, de sajnos három támadást is elrontottunk, a vendégek a 27. percben az egyenlítésért támadhattak – szerencsére sikertelenül tették, és mert még lőttünk egyet, 13-11-gyel mehettünk pihenni.

A fordulás után nem tudtuk ugyanezt a ritmust hozni, kicsit lelassult a játékunk, a vendégek könnyebben szereztek gólokat, mint mi, vagyis a legjobbkor jött Mette Tranborg zsinórban szerzett három találata. Ezzel tartottuk az előnyt, majd később újra hárommal léptünk meg, és ilyen állásnál pörögtek a percek. Angela Malestein szokásához híven a nehéznek tűnő szituációkat is vállalta, és jobbára sikerrel is járt, a védekezés pedig szinte a teljes meccsen dicsérhető volt.

Az utolsó tíz perchez érve négyre nőtt a differencia, az Ikast hét támadóval próbált meg még kapaszkodni, de inkább azt érezhettük, hogy mi bírjuk jobban erővel, hogy ez már a mi meccsünk. Nem is kaptunk gólt, sőt, Emily Vogel és Vilde Ingstad is betalált, így 25-19-nél, hét perccel a vége előtt utoljára is időt kért a dánok vezetőedzője.

Megragadta ezzel sajnos az utolsó szalmaszálat, gyors két góllal nyitotta ki újra a meccset, ám Janurik sokadik védése és Ingstad szemfüles gólja ismét megnyugtathatta a csapatot. A vége felé egyszer kettőre is olvadt a fór, de a győzelem már nem forgott veszélyben - zsinórban negyedik meccsünket nyertük meg a sorozatban, ezek után jöhet a két Brest elleni rangadó.