Szomorúan indult az év, ugyanis január 4-én, életének 79. évében hunyt el dr. Pénzes István professzor emeritus, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika alapítója, emblematikus alakja, aki több ferencvárosi sportolót kezelt, többek között a magyar bajnok, háromszoros Magyar Kupa-győztes Rudas Ferencet.

Alig kevesebb, mint két héttel később, január 17-én Sas Józseftől is búcsúztunk. A Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész fiatal korában öt éven át a Fradi bokszolója volt, egyszer megnyerte a Budapest-bajnokságot, melyről sokáig őrizte a szerzett érmét. Egy korábbi Fradi-újságnak így nyilatkozott: „Meghatározó élményem az akkori Fradi: a sport, a szórakozás, a művészet, a költészet - mindent jelent nekem egyben.”

Február 6-án az FTC olimpiai 5. helyezettjétől, a kétszeres magyar bajnok egykori kerékpárostól, Furmen Imrétől búcsúztunk, aki bokszolóként kezdett, és csak ezután kezdett kerékpározni, de emellett a jégkorongot is kipróbálta. 1959-ben és 1960-ban Bicskey Richárddal párban a Ferencváros színeiben nyert kerékpáros magyar bajnoki címet kétüléses (tandem) versenyben. Az 1952-es helsinki olimpián tagja volt a pályaversenyek 4000 méteres üldözéses számában 10. helyen végző négyfős magyar csapatnak, míg Schillerwein István párjaként a 2000 méteres kétüléses versenyszámban olimpiai ötödik helyezést ért el.

Négy nappal később, február 10-én, életének 95. évében elhunyt Pethő Zoltán, az FTC Baráti Kör legidősebb tagja, a Rudas-rend korelnöke. Zoli Bácsi élete tízéves korától összefonódott a Fradival. Valóságos „történelemkönyv” volt, melynek „A Soroksári úttól a Groupama Arénáig” címet lehetne adni. Mint rendszeres mérkőzésre járó szurkoló, számára természetes volt, hogy tagja lett az FTC Baráti Társaságnak, az FTC pártoló tagságának, majd az FTC Baráti Körnek. Utóbbi szervezet 1983. évi újbóli létrehozásában döntő szerepet játszott. Az elnökségének kezdettől fogva tagja volt, vezette a felügyelő bizottságot, majd alelnöke volt. A 2015-ben létrehozott Rudas-rend korelnökeként is tevékenykedett.

Február 17-én egykori labdarúgónkat, az 1969-es bajnoki bronzérmes csapat együttes tagját, Turai Lászlót búcsúztattuk, aki első mérkőzését az FTC színeiben a Székesfehérvári MÁV Előre vendégeként 4-3-ra megnyert MK-meccs jelentette 1967 nyarán. A következő két évben összesen hatszor viselhette a Fradi mezét.

Február végéhez közeledve életének 87. évében elhunyt Kruj Iván, a Ferencváros egykori birkózója, majd edzője, vezetőedzője, szakosztályvezetője, a szabadfogású válogatott volt edzője. Kruj Iván 1949-ben igazolt a Fradihoz, ahol 1962-ig versenyezett, s nagyon korán elkezdte az edzősködést dr. Papp László mellett. Miután végigjárta a szamárlétrát, 1966-ban az ifjúsági válogatott edzője lett. A következő évtől a szabadfogású válogatottat is irányította, egészen 1973-ig.

A Ferencvárosban betöltötte a vezetőedzői és a szakosztály-igazgatói pozíciót is, emellett a klub elnökségének is tagja volt. 2006-tól tevékeny részt vállalt az Erzsébeti SMTK birkózó-szakosztályának újjáélesztésében, a helyi birkózócsarnokot is róla nevezték el. A legmagasabb szintre csodás nemzetközi karriert építve versenybíróként jutott, az 1972-es müncheni olimpián több döntőt vezethetett. Kruj Iván 1972-től 2004-ig összesen kilenc olimpián bíráskodott, 1983-ban a nemzetközi szövetség bíróbizottságának is tagja lett. A 2004-es athéni olimpián fejezte be harmincöt éves pályafutását, 2009-ben az oklahomai Stillwaterben létrehozott Hírességek Csarnokának (Hall of Fame) tagjai közé választották.

Március hónap is szomorúan indult a Fradi-család számára. 66 éves korában elhunyt egykori birkózó olimpikonunk, Fehér István. Az 1954. március 6-án, Nagykőrösön született egykori szabadfogású birkózó számos világversenyen indult a szabadfogásúak 74 kilogrammos mezőnyében. Szerepelt az 1980-as moszkvai olimpián, ahol hetedik lett a súlycsoportjában. Az 1982-ben, Várnában megrendezett Európa-bajnokságon negyedik, míg ugyanebben az évben az edmontoni világbajnokságon pedig hatodik helyezést ért el.

A hónap legvégén a Ferencváros utánpótlásának egyik rendíthetetlen alakja, az FTC elnökének, Kubatov Gábronak nagybátyja, Kubatov Márk hagyott itt bennünket.

Márk bácsi gyermekkora óta rajongott a Ferencvárosért. Mindig megtalálta a módját, hogy éppen hogyan segítheti a zöld-fehéreket. 25 éven keresztül volt az FTC utánpótlásának intézője, de nemcsak az adminisztrációval foglalkozott, volt, hogy edzette is a jövő generációját, az Albert Flórián Stadionban pedig hangosbemondóként is szolgálta egyesületünket.

Márk bácsi életének végig része volt az FTC szeretete, nemrégiben lelkesen mesélte emlékeit a 2010-es évek elejéről, amikor megkezdődött a Ferencváros újjáépítése.

- Már akkor is sokat beszélgettünk a Fradiról, amikor Gábor elkezdte a munkát ott. Legelőször azt javasoltam neki, hogy mielőtt bármiben is dönt, kérdezze meg róla Flóri bácsi véleményét is, aki akkoriban még a stadionon belül is el volt szigetelve. Azt gondoltam, hogy ha ő úgy gondolja, hogy valamivel érdemes foglalkozni, akkor az biztos, úgy is van.

Alig pár nap múlva az FTC női kézilabdacsapatának első aranycsapatának tagjától vettünk búcsút, ugyanis 87 éves korában hunyt Zuborné Zsolnai Éva, aki három magyar bajnoki címet és egy Magyar Kupát nyert. Részesévé vált a legendás Fradi-családnak, amely egész életében meghatározó szerepet töltött be.

A nyár beköszönte is szomorúságot hozott a Népligetbe. Június 2-án tragikus hirtelenséggel, edzéstartás közben hunyt el Molnár Róbert, az FTC vízilabdacsapatának egykori kétszeres magyar bajnok és kétszeres MK-győztes játékosa. Úszóként kezdte karrierjét, de Dr. Mayer Mihály 1980 nyarán meghívta a pólósok közé, ahol szeptember 13-án mutatkozott be az első csapatban. 1993. június 13-ig még 319 magyar bajnoki mérkőzés követte a debütálást, mindegyik a Fradi színeiben, ahol a csapat kihagyhatatlan tagjává vált.

Szinte napra pontosan egy hónappal később, július 4-én az ötvenes és hatvanas évek kis- és nagypályás kézilabdasportjának kiemelkedő alakja, Som Ferenc is távozott közülünk. Tagja volt az FTC 1956-ban bajnoki címet nyert csapatának, de később, 1971 és 1974 között a klub alelnöke is volt.

Játékosként a magyar válogatottal pedig két világbajnokságon is részt vett. Az 1958-as kispályás világversenyen 33 góljával a góllövőlista harmadik helyén végzett. Megkapta a Sport érdemérem bronz fokozatát, a Magyar sportért kitüntetést és a Magyar kézilabdázás aranyjelvényét is.

Augusztus 17-én, életének 86. évében hunyt el Ormai Ferenc, az FTC labdarúgócsapatának egykori bajnok és VVK-elődöntős játékosa. Ordina Ferenc néven született 1936. június 10-én, ám a későbbi szabályok miatt „magyarosítania” kellett a nevét a bajnokságban, így szerepelt már az FTC-ben is Ormaiként, ahova 1962-ben igazolt át.

Az 1962/63-as szezonban hét bajnokin lépett pályára, az akkori együttes erejét jól mutatja, hogy olyan társai voltak, mint Mátrai Sándor, Novák Dezső, Dalnoki Jenő vagy a legendás, Orosz-Albert-Rákosi-Fenyvesi négyes. Nem is csoda, hogy ilyen klasszisokkal az idény végén bajnoki címet ünnepelhettek.

Ebben az idényben az együttessel nemzetközi szinten is sikeresek voltak, és egészen a Vásárvárosok Kupája elődöntőjéig meneteltek.

Egy hónappal később férfi kézilabdacsapatunk kapusától, az FTC örökös tagjától, Kende Györgytől kellett végső búcsút vennünk, aki nyolc évig erősítette az FTC-t, együtt játszott például Som Ferenccel is. Visszavonulása után edzősködött, irányította többek között az FTC női ifjúsági csapatát, de dolgozott az utánpótlás-válogatottaknál is, az NB I-ben pedig a Csepelt és a Vörös Meteort edzette. Az FTC-nél 1983-tól a klub szakmai elnökhelyettese volt, akkor az általános elnökhelyettes Hargitai Károly volt.

Szeptember 20-án, életének 43. évében elhunyt Szabó Zoltán, egykori kiváló sportolónk, klubunk birkózó szakosztályának oszlopos tagja, aki visszavonulása után sem szakadt el a sportágtól. Kiváló kapcsolatot ápolt Sike Andrással, és folyamatosan nyomon követte a birkózás mindennapjait.

Szeptember utolsó napjaiban hunyt el Szűcs János, az FTC jégkorong szakosztályának egykori vezetője. Irányítása mellett az 1990-es években bajnoki címek sorát hódította el, a 2018 óta tartó időszakot megelőzően az ő vezetése idején élte a szakosztály sokáig utolsó aranykorát.

Októberben ismét gyászolt a Fradi-család: 89 éves korában hunyt el a ferencvárosi kézilabda egyik kiemelkedő alakja, Tóth Jenő, aki vegyészmérnökként végzett, majd az FTC elődjének számító Bp. Kinizsiben kézilabdázott. Az 1956-os, félbeszakadt bajnoki döntőben ugyan nem lépett pályára, de ezt követően egyre nagyobb szerepet kapott az utánpótlás-nevelésben.

„Láttam, hogy az akkori ifi csak lebeg a levegőben. Akkor kezdtem el velük foglalkozni, és a mérhetetlen szeretet, amit a gyerekektől jött, az nekem mindennél többet ért. Addig maradtam ott, amíg a harmadik fiam meg nem született, és a feleségem közölte, hogy most már azért otthon is lehetnék egy keveset” – emlékezett vissza a FradiMédiának adott interjúban Tóth Jenő, aki húsz év után, 1973-ban hagyta abba az utánpótlásnevelést a Ferencvárosban.

November 5-én klubunk egykori csapatorvosát, dr. Füredi Lászlót búcsúztattuk, aki dolgozott a kézilabdázóknál, a vízilabdázóknál, de a még a labdarúgóknál is. Munkáját elismerően 1990-ben klubunk az FTC Örökös Tagjává választotta.

Néhány nappal később az 1957-es bajnoki aranyérmet nyert kézilabdacsapat egykori tagját, Vágvölgyi Andrást gyászoltuk, aki 88 éves korában hunyt el.

68 éves korában egy rövid lefolyású, súlyos betegség következményeként hunyt el Vincze Imre, aki 1978 és 2005 között létesítményvezetőként dolgozott az FTC-nél, tehát közel 30 évet töltött a Ferencvárosi Torna Club szolgálatában.

Vincze Imre volt az FTC Sportlétesítmények műszaki csoportvezetője, majd műszaki vezetője, az FM Kiemelt Sportlétesítmények Intézményének főmérnöke. A nevéhez fűződik az Elek Gyula Aréna építésének és a népligeti sporttelepen lévő uszoda, szálloda felújításának a koordinálása megrendelői oldalról, mint felelős műszaki igazgató. E minőségben valamennyi, a klubot érintő felújítási és karbantartási munkában tevékenyen részt vett, külön büszkeséggel töltötte el az 1995-ös BL-csoportkörös szereplés idején rövid idő alatt felépült Sajtópáholy.

Alig egy nappal később labdarúgócsapatunk utánpótlása is gyászolt, ugyanis 77 éves korában elhunyt Perlaky István, aki több élvonalbeli – köztük jónéhány válogatott - futballistát nevelt a Népligetben. Az elismert és közkedvelt tréner haláláig hű maradt a Fradihoz, olykor kijárt a mérkőzésekre és folyamatosan tartotta a kapcsolatot egykori tanítványaival, edzőkollégáival is.

November végén ismét utánpótlásunk gyászolt: 55 éves korában hagyott itt bennünket a Ferencváros saját nevelésű labdarúgója, Rakonczay András, aki a Ferencváros utánpótlásánál 1996-ban korosztályos edzőként debütált, ezt követően szekcióvezető, 2008 és 2010 között pedig az utánpótlás vezetője volt.

December hónap is szomorúan kezdődött: Életének 79. évében elhunyt az Omega zenekar énekese, a köztudottan nagy Fradi-drukker, Kossuth-, és Liszt Ferenc-díjas művész, Kóbor János.

- Mi mindig is nagyon büszkék voltunk arra, hogy a 70-es években, amikor az Omegának hihetetlenül nagy tábora volt, akkor vele párhuzamosan a Fradi volt a másik tömegeket megmozgató tényező – idézte Kóbor Jánost az FTC Baráti Kör hivatalos honlapja 2010-ben. - A Fradizmust egy hatalmas dolognak tartom, ha valaki valóban őszinte szeretetből, lelkesedésből éli meg. Egy belső indíttatásból kialakult Fradizmus, vagy mondhatnám ezt egy együttes szeretetére, vagy akár az Omegára is, becsülendő.

Egy héttel később egy csupán 17 éves fiatal tehetségtől, Debreczeni Ákostól búcsúzott a Ferencváros és a magyar vívósport. Klubunk fiatal sportolója az iskolai tornaórájáról szívelégtelenség miatt került kórházba, ahol nem tudták megmenti az életét.

Amilyen szomorúan indult az év, olyan fájdalmasan is ér véget. December 29-én egy igazi zöld-fehér példakép hagyott itt bennünket, hiszen Széles József személyében a klubunkért mindig minden körülmények között kitartó, hűséges ember távozott közülünk. Tizenöt éves kora óta semmi mást nem tudott elképzelni, mint a zöld-fehér színkombinációt, az Üllői utat. Munkáját mindig meghatározta végtelen fradizmusa, bárhová is ment a nagyvilágban, mindenhol hirdette a Fradi szellemiségét.

Büszke volt arra, hogy a Fradihoz tartozhatott és igyekezett tanítványait is ebben a szellemben nevelni. Egyesületünk birkózó szakosztálya az elmúlt évtizedekben több nehéz időszakot is megélt, előfordult, hogy az alkalmazottak sokáig nem kapták meg a fizetésüket, de Széles József akkor sem ment el, hanem mindvégig hűséges volt a Fradihoz.

Így beszélt klubhoz fűződő viszonyáról: „Ez a szakma és a Fradi iránti szeretetből adódik. Sosem meditáltam ezen sokat, mert nem munkahelyemnek tekintem a Ferencvárost, hanem az otthonomnak, így pedig mindig nagyon könnyű dolgozni. Az összes fiatal fradistának azt üzenném, hogy jó helyen vannak és legyenek büszkék arra, hogy a Ferencvárosi Torna Club sportolói.”

A klubért végzett áldozatos munkáját 1993-ban aranydiplomával ismerték el, majd az FTC Örökös bajnoka lett, és az első, aki megkapta a 2013-ban éltre hívott Albert Életműdíjat. A 73 éves mesteredző 55 éven át szolgálta hűséggel a Ferencvárosi Torna Clubot.