Rátkai László 1954-ben került a Ferencváros ifjúsági csapatába, a felnőtt csapatban 1962-ben mutatkozhatott be az élvonalban. Rögtön első évében bajnok lett, ezen kívül még kétszer lett bajnok a zöld-fehérekkel. Bár a döntőben nem játszott, de tagja volt az 1964/1965-ös szezonban Vásárvásorok Kupáját nyert csapatnak. A Fradiban 68 mérkőzésen 22 gólt szerzett. Születésnapja alkalmából a legendás csapatról, illetve a mostani Ferencvárosról beszélgettünk.

Isten éltesse születésnapja alkalmából! Hogyan telik a mai napja?

- Ugyanúgy, mint bármelyik másik. Nem volt ma semmi dolgom, így aztán van egy kis időm pihenni.

Tíz éves korában került a Fradihoz, tizennyolc évesen pedig a felnőttek között is bemutatkozhatott. Legendás csapatba került, Albert vagy éppen Fenyvesi mellé. Hogyan élte meg ezt ilyen fiatalon?

- Ezt csak az tudja, aki átélt ilyet. Váratlan döntése volt Mészáros Dodó bácsinak, hogy berakott a nagyok közé egy Kispest elleni meccs előtt. Hihetetlen érzések kavarogtak bennem, amikor beléptem a nagyok öltözőjébe… De mindenki rendkívül barátságos, segítőkész volt velem, így gyorsan sikerült beilleszkednem. Bajnokok is lettünk abban az évben, csodás kezdet volt.

1965-ben ön is részese volt a Fradi legnagyobb sikerének, a Vásárvárosok Kupájának a megnyerésének. Milyen emlékei vannak a sorozatról?

- Nehéz kupasorozat volt, neves ellenfelek ellen. Döcögve kezdtünk a szomszédok csapatai ellen, később jöttek a nagyobb ellenfelek. Pályára léptünk Bilbaóban, Rómában, vagy éppen Manchesterben, élveztem a VVK minden pillanatát. Idegenben csak egy meccset nyertünk, de abban az időben nem volt még idegenben lőtt gól, ha két találkozón nem dőlt el a párharc, kisorsolták, hogy hol legyen a harmadik összecsapás. Mi háromszor is harmadik meccsen mentünk tovább, szerencsénkre mindig Budapestet húzták ki helyszínnek. Ez nagy előny volt, sikerült is minden alkalommal továbbmennünk. A döntőt kihagytam, mert Manchesterben megsérültem, de így is fantasztikus érzés volt megnyerni a kupát.

Bár a Juventus elleni mérkőzést kihagyta, az AS Roma ellen gólt lőtt. Hogyan emlékszik vissza arra a találatra?

- Nagyon nyomott a Roma, de egy elvesztett labda után tudtunk egy kontrát vezetni. Fenyvesi elment a bal szélen, középre adott, én pedig nyolc-tíz méterről bevágtam a hosszú sarokba. A farkasok ellen tértem vissza egy sérülést követően, pont az operált lábammal sikerült a hálóba találnom. Ezzel a góllal vezettünk egy-nullára, később lőtt egy gólt Fenyvesi is, a Roma a legvégén tudott csak szépíteni, így nyertünk kettő-egyre. 

Milyen érzés volt abban a Ferencvárosban játszani?

- Azt kívánom minden mai játékosnak, bárcsak egy olyan közösségnek lenne a tagja, amilyen a mienk volt. Nem volt köztünk széthúzás, irigység. A keret teljes egységet alkotott, bárki is volt a pályán. Remek csapatunk volt, csodás emberekkel.