2019. február 18.
Történet
1899. május 3-án útjára indult egy sportklub, amely hamar a legnépszerűbbé vált Magyarországon.

A Ferencvárosi Torna Clubot 1899. május 3-án alapították, az első elnök dr. Springer Ferenc lett. A klub színei a zöld és fehér lettek, a jelmondat pedig az Erkölcs, Erő, Egyetértés lett. 1901. december 8-án jelent meg először az újságban a Fradi-címer grafikája, amelynek kliséjét Vajda Károly alelnök a saját pénzén készíttette el.

 

Az első szakosztályaink a következők voltak: atlétika, kerékpár, labdarúgás, torna, úszás. Labdarúgócsapatunk már a legelső, 1901-es bajnokságban is elindult, és hamar élcsapattá nőtte ki magát a magyar mezőnyben, 1903-ban pedig már bajnoki címet ünnepelhetett.

 

Az első egyéni magyar bajnoki címet Fradi-színekben Manglitz Ferenc szerezte 30 km-es gyaloglásban - Manglitz labdarúgócsapatunknak is oszlopos tagja volt!

 

1910-ben a vízilabdacsapat is megszerezte első bajnoki címét, amelyet egymás után háromszor meg is védett.

 

1912-ben, a stockholmi olimpián már Fradi-sportolók is képviselték Magyarországot. Kóczán Mór gerelyhajításban bronzérmet nyert!

 

Az 1920-as években a vízilabdázók 6 bajnoki címmel vitték a prímet, míg a labdarúgók a nemzetközi porondon is maradandót alkottak az 1928-as KK-győzelemmel, amelyet 1937-ben megismételtek.

 

1928-ban szerezte első olimpiai bajnoki címét is a Ferencváros: ökölvívónk, Kocsis Antal a könnyűsúly aranyérmese lett. Birkózásban Tunyogi József és Badó Rajmund is Európa-bajnoki címet szerzett.

 

A második világháborúig ez a négy szakosztály maradt a legeredményesebb, de Székely András 1931-ben megszerezte első úszó Eb-aranyunkat is.

 

1950 és 1956 között ÉDOSZ, majd Kinizsi nevet képviselt kényszerűségből a klub, amelyet a kommunista vezetés színétől is megfosztott.

 

Az 1950/51-es idényben szerezte első bajnoki címét jégkorongcsapatunk, majd 1956-ban férfi kézilabdázóink is a csúcsra értek. A lányok egy évvel korábban Magyar Kupa-győzelemmel kezdték el gyűjtögetni a trófeákat.

 

Ahogy Magyarország, úgy a Ferencváros számára is kiemelten sikeres volt az 1952-es helsinki olimpia. Szőke Katalin úszó két aranyérmet nyert, a győztes 4x100-as váltónak pedig Novák Éva és Novák Ilona is tagja volt. Szilvásy Miklós birkózásban lett olimpiai bajnok. A győztes labdarúgó-válogatottban Dalnoki Jenő, a szintén aranyérmes vízilabda-együttesben Fábián Dezső, Szittya Károly és Kárpáti György. Utóbbi 1956-ban és 1964-ben is nyert, így ő a Ferencváros legeredményesebb olimpikonja.

 

1957-ben az asztaliteniszező, Mossóczy Lívia női párosban szerezte az FTC történetének első világbajnoki címét. 1958-ban Újvári László műugrásban nyert Eb-címet, míg az 1959-es kajak-kenu Európa-bajnokságon Hunics József mellett a színfradista Mészáros György, Szente András kajakduó is a dobogó tetejére állhatott.

 

1965-ben labdarúgóink a magyar klubfutball legnagyobb sikerét aratva megnyerték a Vásárvárosok Kupáját. A csapat vezéregyénisége Albert Flórián volt, aki 1967-ben egyetlen magyar labdarúgóként megnyerte az Aranylabdát. Szintén a csapat tagja volt Novák Dezső, aki az 1964-es és az 1968-as olimpiai bajnok válogatottban is szerepelt.

 

1966-ban megszerezte első bajnoki címét női kézilabdacsapatunk, amelyben két világbajnok: Szőkéné Bognár Erzsébet és Takácsné Giba Márta is szerepelt.

 

1964-ban férfi és női tekecsapatunk is megszerezte első bajnoki címét. A sikertörténet nemzetközi szintén is folytatódott, amely a férfiak 1977-es BEK-győzelmében csúcsosodott ki.

 

Az 1970-es években a vízilabdázók érték el a legtöbb nemzetközi sikert értek el: háromszor nyerték meg a KEK-et, míg kétszer az Európai Szuperkupát. A női kézilabdázók BL-döntőig és KEK-sikerig, a labdarúgók KEK-döntőig, míg a hokisok BEK-elődöntőig jutottak.

 

1976-ban és 1980-ban is olimpiai bajnoki címet nyert a Fradi legendás tornásza, a Magyar-vándor névadója, Magyar Zoltán.

 

Az 1980-as évek nagy sztárja Csányi Béla volt. Tekézőnk összesen 7 világbajnoki címet szerzett 1980 és 1988 között. Birkózásban a háromszoros világbajnok Komáromi Tibor vezetésével gyűjtöttük az Eb- és vb-aranyakat, majd 1988-ban Sike András Szöulban olimpiai bajnoki címet szerzett.

 

Az 1990-es években ismét visszatalált a honi csúcsra jégkorong- és labdarúgócsapatunk is. Utóbbi gárda 1995-ben bejutott a Bajnokok Ligája 16-os főtáblájára. Női kosárlabdacsapatunk is bajnoki címet nyert, míg nemzetközi szinten kiemelendő a vízilabdások 1998-as KEK-győzelme és a női tekések 1997-es Világkupa-győzelme, amelyet a 2000-es évek elején újabb két siker követett. Az együttes vezére, Grampsch Ágota 5 világbajnoki címet is nyert.  

 

2000-ben Kósz Zoltán és Székely Bulcsú is tagja volt az olimpia bajnok vízilabda-válogatottnak, míg Farkas Ágnes, Kirsner Erika, Kökény Beatrix, Pádár Ildikó, Siti Eszter és Sugár Tímea Eb-aranyat nyert. Ők alkották a 2002-es BL-döntős együttes gerincét is.

 

A 2000-es évek közepén bajnoki és kupasikert is jegyeztek a női jégkorongozók, míg 2008-ban a férfi curlingesek aratták első Magyar Kupa-győzelmüket.

 

2008-ban lett Európa-bajnok Bácsi Péter, aki 2014-ben második Eb-aranya mellé a vb-címet is begyűjtötte, 2018-ban pedig hazai szőnyegen nyerte második világbajnoki aranyérmét.

 

Női kézilabdacsapatunk 2011-ben és 2012-ben is megnyerte a Kupagyőztesek Európa-kupáját. Férfi vízilabdacsapatunk hasonló duplát ért el az Euro Kupában, 2018-ban pedig az EK mellé megnyerte a magyar bajnokságot, a Magyar Kupát, valamint a hazai és a kontinentális szuperkupát is.

 

 

Labdarúgóink is visszatértek a csúcsra: a 2015/16-os idényben rekordot jelentő, 21 pontos különbséggel szerezte 29. bajnoki címét a férfi csapat. A női focisták pedig 4, zsinórban megnyert Magyar Kupa-sikerükkel állítottak fel hazai csúcsot.

close
Facebook Youtube Instagram Linkedin
close
Fradi most
Fradi most