2021. április 1.
Az FTC története - a 2000-es évek
Az alábbiakban klubunk történetének 2000-es évekbeli eseményeit foglaltuk össze.

A 2000-es évek

Labdarúgás

A XXI. század első bajnoka az FTC

Láttuk, a XX. század utolsó évei nem a várakozásoknak megfelelően sikerültek, edzhette a csapatot akár Varga Zoltán, Nyilasi Tibor vagy éppen a klub történetének első külföldi vezetőedzői, a horvát Marijan Vlak és Stanko Poklepovic. Minden szezonban akadt egy-két reményt keltő mérkőzés, ám a bajnoki végeredmény a 2. helyezésnél nem lett jobb, sőt az utolsó évben, 2000-ben az 5. lett. Miért nem volt jó a 2. hely? Könnyű válasz az, hogy azért, mert ez a Fradi. Könnyű és csak részben igaz a válasz, a nagyobb gond az volt, hogy esély sem mutatkozott az első helyre és a kupaküzdelmektől is búcsúzott a csapat. Így jutottunk el 2000 nyarához, amikor a Videoton éléről igazolt vezetőedzőt az FTC. Ez manapság egy kimondottan pikáns helyzet lenne, akkoriban viszont a Videoton éppen megnyerte a másodosztály küzdelmeit és frissen jutott vissza az élvonalba. Csank János, mert róla van szó, vállalta el, hogy mint egykori szövetségi kapitány, a másik vágyott kispadra, a Fradi kispadjára is leüljön. Nagy volt az átalakulás a csapatnál, játékosok jöttek, játékosok mentek, valóban új csapatot kellett építenie. Az újak között volt egy igazán reményteli fiatal, aki később valóra is váltotta a reményeket, Gera Zoltán. Ő már az első bajnoki mérkőzésén betalált és bemutatta a védjegyévé vált szaltós gólörömöt, amit utána számtalanszor élvezhetett a ferencvárosi publikum. Egy fecske azonban nem csinál nyarat, csak vele nem oldódott meg minden egycsapásra. A bajnokság lebonyolítása éppen olyan volt, hogy előbb két 8-as csoportban úgynevezett alapszakaszt játszottak a csapatok, ahol a helyezésüktől függően bónuszpontokat vittek a rájátszásba, a Fradi a harmadik helyével négyet, ami azt jelentette, hogy az akkor induló rájátszást két pont hátránnyal kezdte. Viszont a rájátszás kezdetére újra lehetett igazolni és ez akkor kimondottan jól sikerült, végleg visszaérkezett Németországból Szűcs Lajos a kapuba, visszajött Hrutka János a védelembe, a középpályára pedig egy felvidéki magyar, Pinte Attila. Velük és a szárnyra kapott régiekkel a Fradi megtáltosodott, a szezon végén két pont előnnyel bajnok lett, így a XXI. század első magyar bajnokának vallhatta magát.

A slágert idéző kép „Emlékszel, Sopronban”. Állnak balról: Gyepes Gábor, Dragóner Attila, Hrutka János, Balog Zoltán, Tóth Mihály. Térdelnek balról: Lipcsei Péter, Pinte Attila, Csiszár Ákos, Gera Zoltán, Keller József, elöl Szűcs Lajos.

A FOTEX korszak

A friss bajnokcsapat 2001 őszén nem tudott nagyot alkotni, a BL-ből a Hajduk Split ellenében két gólnélküli döntetlen és egy elvesztett 11-es párbaj után kiesett már a selejtezőkörben, a bajnokságban az őszi szezon végére pedig az 5. helyig jutott, az éllovas MTK-tól 20 pontra lemaradva. Az új edző Garami József lett, aki az MTK-tól érkezett, nem kis részben a labdarúgó szakosztály új többségi tulajdonosának, a FOTEX-nek köszönhetően. A FOTEX tulajdonosa ugyanaz a Várszegi Gábor volt, aki az MTK-t is tulajdonolta. Határozott üzleti elképzelése volt a Fradival, amelynek szurkolói támogatottságára építve európai léptékű csapatot kívánt létrehozni. A szurkolói támogatottság azonban az irányában soha nem volt meg, sőt abszolút ellenérzésekkel kellett megküzdenie. Kellettek az eredmények, ez volt az egyetlen esély. Ebből a célból a Fradi elkezdett igazolni, olyan játékosokat, akik magyar szinten menőnek számítottak, mást ne mondjunk, a 2000-es bajnok Dunaferr legjobb játékosai sorban zöld-fehérben kötöttek ki. Minél előbb meg kellett volna nyerni a magyar bajnokságot, hogy aztán a nemzetközi porondra kilépve immáron nemzetközileg is jegyzett játékosokkal erősödhessen a csapat. Minderre az első fél szezonban kevés esély mutatkozott, hiszen a 20 pont hátrány az több, mint sok. De a Fradi ledolgozta ezt a hátrányt, sőt a bajnokság végén az MTK-val szemben két pont előnyre tett szert, mégsem lett bajnok. Volt ugyanis egy harmadik, nem kalkulált tényező az egyenletben, a ZTE csapata. Ők az őszi szezon végén a 2. helyen álltak, 11 ponttal az MTK mögött, de 9-cel a Fradi előtt. Köszönték szépen, kihasználták az MTK tavaszi mélyrepülését, a Fradival szemben pedig két pont előnyt megőriztek. Sebaj, majd jövőre, nyilván ez lehetett a reakció, mert a csapatot tovább erősítették, érkezett például Tököli Attila is, az új bajnokság legnagyobb esélyesének mindenki a Ferencvárost tartotta. Ehhez képest tavasszal „csak” Magyar Kupa győztes lett a Ferencváros, hozzá kell tenni, nyolc év után újra, ám a bajnokságot az utolsó fordulóban elvesztette az előző tavaszon mélyrepülő, ezúttal viszont túlteljesítő MTK-val szemben. Pedig az esély adott volt, az Üllői úton telt ház előtt az utolsó mérkőzésen csupán a tét nélkül pályára lépő Debrecent kellett volna legyőzni. Nem sikerült, az eredmény gól nélküli döntetlen lett, utána pedig kitört a botrány, az elkeseredett nézők a pályára rontottak, a tulajdonos távozását követelve törtek, zúztak, senkit, még a saját játékosokat sem kímélve. A helyzetet mérlegelve a tulajdonos a távozás mellett döntött.

Ismét az utolsó mérkőzés döntött, ezúttal egész másképp

Az ismét tulajdonos nélküli csapat a 2003/04-es új bajnokságban ősszel nagyon összeszedte magát és alapszakasz élén végzett. A téli holtszezonban még új tulajdonost is kerítettek, a rákellenes kutatásairól ismert CELLADAM cégcsoportot. Új tulajdonos jött, első dolgaként edzőt váltott, a fradista kötődésű, vidéken már edzői sikereket felmutató Pintér Attilát nevezték ki a csapat élére. Érdekes tavasz jött, a kupában szépen menetelt az együttes egészen a döntőig, ahol megvédte címét a Bp. Honvéd ellenében. A bajnokságban viszont váratlan vereségek is becsúsztak, az alapszakaszbéli előny a végére köddé vált, az utolsó fordulóra a csapat sorsa kikerült a saját kezéből. Mindenesetre újból a teltházas Üllői úton kellett nyerni, minő véletlen, megint a Debrecen ellen, amelynek viszont ezúttal nem volt mindegy, hiszen esetleges győzelmükkel biztosan bajnokok lehettek volna, döntetlennel is talán. A Fradi a győzelmével oda jutott, ami a Debrecennél a talán lett volna, drukkolni kellett, hogy a Megyeri úton az Újpest ne nyerjen az MTK ellen, mert ha nyer, akkor ő a bajnok. A Fradi 3:1-re győzött, a szurkolók lélegzet visszafojtva várták a Megyeri úti híreket, ahol 1:1-re állt a meccs, aztán azt, hogy ott is vége lett, tán még Ázsiában is hallották, akkora hangrobaj rázta meg a stadiont, bajnok lett, történelmében 28-adszor a Ferencváros.

A mámorosan ünneplő bajnokcsapat

A bajnokcsapat hivatalos fotója.

Újabb menetelés Európában, a majdnem BL-ből UEFA-Kupa csoportkör

Szokatlan felvezetése volt az új szezonnak a bajnok és kupagyőztes csapatnál. Illetve dehogy szokatlan, már ebben a sorozatban is érintettük, a Ferencvárosnál történt már ilyen. Milyen? Hogy a külcsínen sikeres edzőt elküldik, mert Pintér Attilával ez történt. Őt nem fogadta be az a közeg, ahonnan játékosként ő is elindult, amelyet oly sokra tartott, az edzői módszerei idegennek hatottak az öltözőben. Ilyenkor pedig, mint tudjuk, mindig könnyebb az edzőt elküldeni, mint a csapatot lecserélni. Az új vezetőedző a magyar válogatott akkori pályaedzője, az erdélyi születésű, Németországban élő László Csaba lett. Az az ősz, immár az ő irányításával emlékezetesre sikerült. A BL selejtezőkörében az albán bajnok jutott a Ferencvárosnak, idegenben 3:2-re nyert, idehaza nagy meglepetésre 1:0-ra kikapott, idegenben lőtt több góllal továbbjutott. Érdemes megjegyezni, az első mérkőzésen még játszott Gera Zoltán, akit közben eladtak a West Bromwich Albionnak. Sok szurkoló meggyőződése napjainkban is, ha még marad a következő két meccsre, akkor minden másképp alakul. De nem maradt, a következő ellenfél pedig már a BL csoportkörbe jutásért a cseh bajnok Sparta Praha volt, amelyet az Üllői úton 1:0-ra sikerült legyőzni. A visszavágón a kiutazott szurkolók vizuálisan is bemutatták a vágyaikat:

Azon a visszavágón is 1:0 lett, de most a cseheknek, jöhetett a hosszabbítás, amelynek a második félideje, a teljes meccs 112. perce döntött, a zöld-fehér védelem egy pillanatra kihagyott és a BL megálmodott világának kapuja újra bezárult. Megnyílott viszont egy kisebb kapu, amely elé odarendeltetett a csapat, az UEFA-Kupa kapuja, ahol a csoportkörbe jutásért újabb párharcot kellett megvívni az angol Milwall ellen. Az idegenben elért 1:1 táplálni kezdte a remény csatornáit, amelyekben nem kellett csalatkozni, a visszavágón őrületes hangulatban 3:1-es győzelem született, a magyar csapatok közül elsőként a Fradi ebbe a csoportkörbe is benyitott. 

Az UEFA-Kupa akkori csoportköre öt csapatos volt, minden ellenféllel csak egyszer kellett játszani, hogy melyikkel itthon és melyikkel idegenben, azt sorsolás döntötte el. A Fradi első ellenfele a holland Feyenoord volt a Puskás Ferenc Stadionban, azért ott, mert az érdeklődők számához képest az Üllői út kicsinek bizonyult.

Következett egy Bundesliga élcsapat, a Schalke 04, ezúttal idegenben, ott 2:0-s vereség lett a vége. A harmadik mérkőzés, megint a Puskásban az FC Basel ellen a továbbjutásért is zajlott. A félidőben még minden rendben volt, 1:0-ra vezetett a Fradi, ám a másodikban a svájciak fordítottak, a végén pedig Szűcs Lajos (igen, a kapusunk) egy 11-est kihagyott, így a továbbjutási remények elszálltak. Azért az utolsó mérkőzésen, a skót Hearts otthonában a csapat tett arról, hogy legalább az UEFA-csoportkörös győzelem meglegyen, Rósa Dénes góljával 1:0-ra nyert, amivel a csoport 4. helyén végzett.

Elszomorító második helyek

Az idézett UEFA-Kupa menetelés közben a csapat a bajnokságban és a Magyar Kupában is jól szerepelt, az őszi szezon végén három pont előnnyel vezetett a Debrecen előtt, a kupában pedig címvédőhöz méltó magabiztossággal jutott a tavaszi folytatásba. Ám a tavasz ezúttal nem örömöket hozott. A bajnokságban az előny gyorsan elolvadt a Debrecennel szemben, a végén Kispesten az utolsó percekben lőtt góllal csak a második helyet sikerült megmenteni az MTK előtt. A kupában pedig a döntő az előző idény edzője, Pintér Attila által irányított Sopron ellenében botrányosra sikeredett, a csapat 5:1-re kikapott és itt is második lett. Ezek voltak azok a második helyek, amiknek akkor a szurkolók nem tudtak örülni. Pedig, ha tudták volna, hogy a következő tíz évben mi vár rájuk, biztos egész másképp értékelték volna a történéseket.

Pedig csak a szokásos mélyrepülésnek indult, pokoljárás lett a vége

A 2005/06-os bajnokságban a Fradi nem úgy kezdett, ahogy az élcsapatok szoktak. Volt már ilyen a történelemben, tudósítottunk is róla, kilátástalan volt a játék, lehangoló a bajnoki helyezés. Az előző évben még UEFA csoportkörös csapat most már a selejtezőben kiesett egy fehérorosz ellenfél ellen. Aztán a bajnokságban a 11. forduló után a tabella 12. helyén szerénykedett az FTC, három pontra a kiesőhelyen levő REAC-tól, attól a csapattól, amelyik az utolsó mérkőzésén az Üllői úton verte meg a Fradit. A vezetőség ekkor lépett és a kilátástalan helyzetbe kerülő csapat kormányrúdját az egykori szövetségi kapitány, Gellei Imre kezébe adta. Egyre riasztóbb hírek jöttek a Fradi anyagi helyzetéről, ami szinkronban volt az addig mutatott játékkal, kilátástalan volt. Gellei Imre és a csapat azonban a nehéz anyagi körülmények ellenére is megtette a magáét, a bajnokság végén a gödörből kimászott, a végén a 6. helyet érte el. A szurkolók gondolhatták, eddig tartott a mélyrepülés, innen újra felfelé vezet az út, ám az út helyett beszakadt a föld, a csapat lezuhant. Az MLSZ akkori urai úgy gondolták, a viszontagságos helyzetben levő magyar labdarúgó klubok előtt példát statuálnak és meglépték azt, amit korábban senki nem mert, kizárták a Ferencvárost az első osztályból. Ma már tudjuk, törvénytelen lépés volt, de visszacsinálni, visszaadni az elvett időt már senki sem tudta.

A szurkolók kitartottak. Az első NB II-es mérkőzés valóságos szimpátia-tüntetés lett, telt ház előtt az Üllői úton. Többen voltak a Fradi NB II-es meccsén, mint az NB I-ben egy egész fordulóban. A csapat nyert 1:0-ra a Jászapáti ellen és utána is nyert, mert akkor még kitartottak. Később ez egyre nehezebb lett, főleg a csapat azon játékosainak, akiknek még nem volt múltjuk, ebből adódóan megtakarításuk, nekik máról holnapra kellett a szinte semmiből élni, mert fizetést nem mindig kaptak. Így pedig az NB II-ben sem lehet futballozni, jöttek a pontvesztések, miközben a Nyíregyháza megérezte a „vérszagot” és jobban bírta a hajrát. Igaz, a Fradit tovább gyengítették a belső bajok, Gellei Imre is lemondott, a helyébe lépő egykori BL-hős Zoran Kuntic sem tudott csodát tenni, a csapat csak második lett, prolongálta a másodosztályt. A következő évben egy „retro Fradi” próbálkozott egy régi edzővel, Csank Jánossal. Minden szimpátia ellenére ők sem tudtak csodát tenni, akkor a Kecskemét jutott fel, a Fradi „szégyenszemre” harmadik lett. A harmadik évben aztán amikor az angol Scarborough társaság Kevin McCabe vezetésével megvette a részvénytársaságot úgy tűnt minden egyenesbe jön, a Fradi 2008/09-ben toronymagasan megnyerte az NB II-ben a csoportját és visszajutott az NB I-be.

Nevet vált a stadion

Az NB II-es évek tán egyetlen pozitívuma 2007. december 21-hez köthető, amikor az Üllői úti stadion hivatalosan is felvette Albert Flórián, a klub legendája, a magyar labdarúgás egyetlen aranylabdása nevét.

A 2000-es évek mérlege

A 2000 és 2009 között megrendezett tíz magyar bajnokságban azt FTC számára csak az első hét adja a lényeget, hiszen csak ekkor szerepelhetett ott, ahová való, az első osztályban. Ekkor elért két bajnoki címet, három második, egy ötödik és egy hatodik helyet. Ez hozzámérhető a múlthoz, a törvénytelenül a második ligába űzetés, az ott elért egy-egy első, második és harmadik helyezés messze nem, ettől függetlenül ez is tény. A két Magyar Kupa győzelem ugyancsak a múlthoz mérhető, mint ahogy az UEFA-Kupa csoportkörbe jutás is.

A lányok is elkezdenek focizni

A magyar női labdarúgás bajnoki küzdelmeit először az 1984/85-ös szezonban írták ki. Az FTC sokáig nem mozdult ezen a vonalon, csupán 20 esztendővel később érezte úgy a klubvezetés, hogy itt is lépni kell. 2004 augusztusában Hevesi Tamás és Deli Anikó voltak azok, akik megszervezték az első női csapatot, amely az első évben nagypályán még nem, csupán futsalban indult, a 2005/06-os nagypályás bajnokságra viszont már beneveztek, ahol azonnal az NB II-be kaptak besorolást, az ott elért második helyükkel az élvonalba jutottak. Az NB I-ben két negyedik helyezéssel nyitottak, majd a 2008/09-es idényben már felállhattak a dobogó legalsó fokára.

Csapatsportágak

Egy bajnoki cím, utána pedig a gondterhes évek

Vízilabda csapatunk a negyedszer is megnyert KEK sorozat után az új szezonnak megint új névvel - ezúttal FTC-Thomas Jeans – vágott neki, viszont újra bajnoki reményekkel. A magyar vízilabda erejét jelzi, hogy ugyanerre a címre öt csapat is jogos eséllyel pályázott. A KEK-győztes csapat mindenesetre alaposan átalakult, a kispadon Godova Gábor helyét a 90-es bajnokcsapat nagyszerű játékosa, Vad Lajos vette át. Távozott a kapus Pelle, helyette egy klasszis, Kósz Zoltán érkezett. Távozott két Európa-bajnok, Steinmetz Barna és Fodor Rajmund, helyettük érkezett Tiba Péter és Konrád János, előbbi a bajnok BVSC-től, utóbbi Olaszországból. Távozott a csapatkapitány Péter Imre is, érkezett Vogel Zsolt. Wiesner Tamás szerint fiatal, harcos csapat alakult, amelyik bravúrokra is képes. Nos, a bravúrok jöttek, a csapat a szezon végén megnyerte a XX. század utolsó magyar vízilabda bajnoki címét, ami egyben a klub 21-ik címe volt. Erre a címre mondhatjuk, „kölcsön kenyér visszajár”. Ugyanis pont az ellentettje történt, mint egy évvel korábban, a Fradi az alapszakaszban második lett a BVSC mögött a rájátszás bajnoki döntőjében aztán négy meccsből három győzelmet aratva diadalmaskodott. Az FTC-Thomas Jeans játékoskerete ez volt a szezonban, ők a bajnokcsapat tagjai: Kósz Zoltán, Kardos István, Balogh Gábor, Dodog Szabolcs, Haufe Tamás, Hesz Máté, Hosnyánszky Norbert, Kiss Csaba, Konrád János, Matajsz Márk, Nyéki Balázs, Steinmetz Ádám, Székely Bulcsú, Szirányi Balázs, Takács Attila, Tiba Péter, Vogel Zsolt.

Ebből a csapatból a magyar válogatottba Kósz Zoltán és Székely Bulcsú tudott bekerülni, akik így mindketten részesei lehettek a 2000-es olimpiai győzelemnek.

Jellemző az akkori sportviszonyokra, hogy egy ilyen ígéretes csapat jövőjében sem lehetett biztos senki. 2000 novemberében az FTC-Thomas Jeans körüli gondokkal, problémákkal volt tele a sajtó. Fizetési nehézségek, ígéretek, levelek, lemondások, sok olyan dolog történt, amely pont a lényegről, a játékról terelte el a figyelmet. A bajnokság, a kupaküzdelmek és a Bajnokok Ligája selejtezői azért még rendben lezajlottak, bár nagyobb sikert egyik sorozatban sem jegyezhettünk fel. A bajnokságban a negyedik lett az FTC-Thomas Jeans, amely a bajnokság végére FTC-Mirata lett, a kupában nem jutott el a végéig, ahogy a BL-ben sem.

2001-től kezdődően gyakran változott a csapat főszponzor miatti neve, a játékosállománya, az edző személye. Nem is az utóbbiakkal volt a gond, hiszen a sorban edzői lehetőséghez jutók, mint Gyöngyösi András, Csapó Gábor, Bíró Attila, Somossy József, Ambrus Tamás mindegyike elismert klasszis volt aktív korában és edzőként is letettek sok mindent a vízilabda asztalára. Nem is a játékosokkal, hiszen példának okáért olimpiai bajnokokat is sikerült időről időre a csapathoz csábítani, mint Szécsi Zoltán, újra Steinmetz Barnabás. A tényleges ok egyszerű, a gazdasági helyzet. Az FTC köztudottan sok szakosztályt működtető sportegyesület, amelynek vezérhajója mindig a labdarúgás volt. Ezekben az években a labdarúgók gondjai, nehézségei „legyűrűztek” a többi szakosztályhoz, így a vízilabdához is, ahol a fennmaradás egyetlen záloga az lett, hogy támogató főszponzorokat keresnek. Ez a modell nem tudott versenyezni az olyan csapatokat működtető, elsősorban vidéki egyletekkel, ahol csak az adott sportágra, egyebek közt a vízilabdára tudtak koncentrálni. Nem véletlen, hogy ezekben az években a magyar vízilabdázásban Budapest egyre inkább elesett, a centrum először Egerbe, majd Szolnokra került.

Hanyatlás a jégen is

Az addig utolsó, 1997-es bajnoki cím elnyerése óta a férfi jégkorongozók csak apró részsikereknek örülhettek, mint például 2002/03-ban a Horvát Jégkorong Szövetség szervezésében kiírt Pannónia Liga megnyerésének, ahol a fináléban a Csíkszeredai Sport Clubnál bizonyult jobbnak a Fradi. A hazai ellenfelekhez - a nemzetközi mezőnyről nem is beszélve – viszonyított hátrányos helyzetet mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy a 2003/04-es szezon volt az első olyan, amikor a csapat fedett pályán edzhetett és játszhatott. Ezek a gondok, a pályagondok a kezdetektől kísérik a szakosztályt, az idő haladtával azonban, amikor a játék a szabadból véglegesen a csarnokokba költözött, egyre nyomasztóbbakká váltak. Ezen a Fradi fanatikus szurkolótábora sem tudott segíteni, az eredmények elmaradtak. Az évtized elején 2004-ig még sikerült felkapaszkodni a bajnoki dobogóra, ám onnantól már csak negyedik, majd hatodik helyek jöttek, az eleinte hat, majd hét csapatos mezőnyben.

A hölgyek is elindulnak

A női egyenjogúság jegyében egyre több, korábban csak a férfiak privilégiumának számító játékot kezdtek el űzni a hölgyek. Így volt ez a jégkorongban is, ahol az első női magyar bajnokságot az 1993/94-es szezonban írták ki. Az FTC akkor még nem, de 2002-ben már lépett, a jégkorong szakosztályon belül létrehozta a női tagozatot. Ekkor Szabó Attila edző szervezte az addig Amazonokként szereplő együttest az Ferencváros égisze alá és attól kezdve FTC-Amazonok néven játszottak. Az első két évben a Fradi a második helyen végzett a Marilyn HC mögött, amely közben felvette a UTE nevét, így női hokiban is létrejöttek a Ferencváros-Újpest rangadók. Következett egy harmadik hely 2004/05-ben, ami mellé már egy Magyar Kupa győzelem is párosult, de a vezetők még merészebbet álmodtak. 2005 nyarán az FTC-Amazonok és a Justitia Jégmadarak legjobb játékosaiból megalakult az FTC-Stars. A név onnan eredt, hogy a Bp. Stars a fiú utánpótlás csapatainál játszó női játékosokkal és edzésidővel segítette a csapatot. Az edző egy legendás fradista, Pindák László lett. A csapatot egyből benevezték a nemzetközi női hokiligába, az úgynevezett EWHL-be, ahol a Fradi jól teljesített, hiszen elsőre a 6. helyen végzett. Mindez azonban kiváló felkészülés volt a hazai versengésre, aminek eredménye, hogy a hölgyek 2006-ban megnyerték a magyar bajnokságot az addig egyeduralkodó UTE-Marilyn előtt.

Az első, 2005/06-os bajnokcsapat tagjai: Balog Edina, Gágyor Ramona, Gágyor Adrienn, Kerezsi Szabina, Réti Krisztina, Rabb Edina, Kálmán Zita, Gebora Zita, Lakatos Boglárka, Malik Szilvia, Molnár Mária, Sándor Zsuzsa, Trencsényi Kitti, Darányi Edit, Hardi Flóra, Horváth Anikó, Palotás Mónika, Gegesy Boglárka, Gaál Viktória, Szilágyi Réka.

A bajnoki címet követő évad a bajnokságban újra második helyet, a kupában viszont újra elsőséget hozott a lányoknak. A 2007/08-as idényben három kanadai lányt sikerült igazolni, akiknek segítségével az együttes újból meg tudta nyerni a bajnokságot. Az utolsó négy év tehát két bajnoki és két kupagyőzelmet hozott. A várt folytatás azonban, nyilván a férfiaknál is említett anyagi nehézségek miatt elmaradt. A bajnokcsapat legjobbjai külföldre igazoltak, alaposan meggyengült az együttes, a távozottak helyére az egy évig létező MTK-ból az FTC-be igazolt két csapatnyi fiatal lány. A következő bajnokságban az Újpest két gárdája mögött harmadikok lettek, ám a 2009/10-es szezonba már „beleerősödtek”. Több fronton is harcoltak, benevezték őket az osztrák második ligába, amit 100%-os teljesítménnyel megnyertek, itthon pedig a toronymagas esélyes UTE-t megelőzve veretlenül lettek elsők a bajnokság alapszakaszában, sajnos a döntőben – bár nagy csatában – alulmaradtak. A további álmok ezen a ponton megszakadtak, a női jégkorong egy ideig megszűnt.

Sikerek, majd egy korszak vége kézilabdában

A XX. század utolsó bajnokságán, 1999/2000-ben, újra trónra ült, bajnok lett a Németh András által folyamatosan formált aranycsapat., melynek tagjai: Bartek Piroska, Bárdos Mónika, Blaskovits Adrienn, Brigovácz Nikoletta, Cioculesa Julianna, Deli Rita, Kamper Olívia, Kirsner Erika, Kökény Beatrix, Kovács Katalin, Kovács Veronika, Lőwy Dóra, Pádár Ildikó, Pásztor Zsófia, Pusztai Tamásné, Siti Eszter, Sugár Tímea, Tóth Enikő, Turtóczky Ágnes, Wolf Alexandra

Ugyanebben a szezonban a BL-ben is indult a csapat, ahol nagy küzdelemben sikerült a nehéz csoportból (Skopje, FTC, Metz, Viborg) második helyen továbbjutni, a nyolc között azonban a Hypo ellen már nem (27:23 és 21:29).

A 2000-es év a magyar női kézilabda válogatottnak is jelentős éve volt. Az olimpián döntőbe jutott, ahol sokáig emlékezetes, ám számunkra rendkívül balszerencsésen alakuló mérkőzésen vereséget szenvedett és így „csak” ezüstérmes lett. A csapat ferencvárosi tagjai Deli Rita, Farkas Ágnes, Kökény Beatrix, Lőwy Dóra és Pádár Ildikó voltak. Ugyanennek az évnek a végén a romániai Európa-bajnokságon azonban csúcsra ért a csapat, megnyerte azt, a soraiban immáron hat ferencvárosi játékossal (Farkas Ágnes, Kirsner Erika, Kökény Beatrix, Pádár Ildikó, Siti Eszter és Sugár Tímea).

A 2000-es évtől kezdve három évig megint mindig nyert valamit a csapat. 2000/01-ben a bajnokságban ezüst, de a kupában győzelem, ugyanekkor a BL-ben elődöntőig jutottak. 2001/02-ben a bajnokságban arany, a 2002/03-ban a bajnokságban újra ezüst, de a kupában újra győzelem: Szép sorozat!

2001-02: Baross Zsuzsa, Benyáts Beatrix, Blaskovits Adrienn, Farkas Ágnes, Forgács Judit, Kamper Olívia, Kertész Brigitta, Kirsner Erika, Kovács Veronika, Lőwy Dóra, Miklosová Katerina, Mravikova Katarina, Pádár Ildikó, Pádár Margit, Pastrovics Melinda, Simon Orsolya, Siti Eszter, Sugár Tímea, Tóth Enikő, Tóth Tímea

Ezen a 2001/02-es fotón a felirat már árulkodik, hogy ez a csapat a BL-ben is tovább jutott, mint elődei, egészen a döntőig. Érdemes feleleveníteni ennek a menetelésnek az állomásait. A 16-os csoportkörbe jutásért nem kapott könnyű ellenfelet a csapat, hiszen a német bajnok sosem volt annak nevezhető. A Luetzellinden ellen a Népligetben 32:25-re győztek a lányok, ami elég volt a visszavágóra, bár ott öt góllal (24:29) kikaptak, bejutottak a csoportkörbe, ahol megint nem lehetett azt mondani, hogy velük volt Fortuna, hiszen spanyol, osztrák és dán ellenfeleket kapott. Az osztrák ellenfél a Hypo, a dán pedig a Viborg volt, kik is lehettek volna? E két csapattól ki is kaptak idegenben (az osztrákoktól 33:32-re, a dánoktól pedig 34:30-ra), ám idehaza mindkettőnek sikerült a visszavágás (Hypo ellen 27:25, Viborg ellen 29:23). A spanyol ellenfél a Mislata csapata volt, amely ellen idegenben 31:31, itthon 30:26 volt az eredmény. Mindez azt jelentette, hogy a Fradi a megszerzett hét ponttal csoportgyőztes lett az ugyancsak hét pontos spanyolok előtt, a két korábbi nagyágyú kiesett. A negyeddöntő a lengyel Lublin ellen igen kiélezett küzdelmet hozott, Lublin-ban egy góllal, 32:31-re kikapott az FTC, de itthon sikerült kettővel nyerni (25:23), így továbbjutni. Az elődöntőben megint szikrázott a levegő a csarnokokban, hiszen a Podgorica ugyancsak kemény csapat volt. A népligetben elért 32:32 után a podgoricai pokolban sikerült kivívni a döntőbe jutást egy 32:31-es győzelemmel. A döntő első mérkőzése is itthon volt, 27:25-re nyert a csapat a macedón Skopje előtt. A visszavágó ott is pokol, a poklok pokla volt, ahol sajnos nem sikerült megvédeni az előnyt, az ellenfél 26:22-re győzött. Akkor is méltán zúgott, „Szép volt lányok!”.

A 2003/04-es szezontól a csapat a bajnokságban sorrendben a 3., 3., 2. helyen végzett, a nemzetközi kupákban ugyanekkor negyeddöntő a BL-ban, elődöntő az EHF kupában, majd győzelem az EHF Kupában volt a mérleg. Álljunk meg egy kicsit a győzelemnél az EHF Kupában. Hiszen ez azt jelentette, hogy Németh András a nemzetközi színtéren is felzárkózott Elek Gyula mellé, a magyar bajnoki címek és kupagyőzelmek a BEK-ben (BL-ben) elért döntő után neki is sikerült megnyerni csapatával egy európai kupasorozatot. Ennek a diadalnak az állomásai:

A selejtezőben könnyed kettős győzelem a portugál Madeira ellen (46:26 és 33:22). A 16 között egy tán még könnyedebb kettős győzelem a török Ankara ellen (46:32 és 42:29). A nyolc között komolyodott a helyzet, hiszen a dán Gudme, ha nem is Viborg, de mégis dán csapat, idegenben nem is sikerült ellenük nyerni (29:30), itthon viszont nem volt kérdés (31:23). Az elődöntőben is régi ismerős, az ukrán Motor Zaporoshje jött, idehaza egy nehéz 24:23, idegenben egy még nehezebb 27:27 és már jöhetett is a döntő az ugyancsak régi ismerős horvát Koprivnica ellen. Az első mérkőzés a Népligetben volt, ahol gólgazdag mérkőzésen, csupán egy góllal, 37:36-ra sikerült nyerni. Féltették is a lányokat a visszavágótól, de a helyén volt a zöld-fehér szívük, ott is 33:32-re nyertek és így megnyerték a kupát.

Ez a diadal akkora lökést adott a csapatnak, hogy a soron következő 2006/07-es bajnokságot újra megnyerte.

2006-07: Balázs Dóra, Dajka Bettina, Harisova Katarina, Illés Vera, Kirsner Erika, Miklós Emese, Mravikova Katarina, Németh Csilla, Németh Helga, Palotás Bettina, Pastrovics Melinda, Smidéliusz Júlia, Soós Viktória, Szamoránsky Anikó, Szamoránsky Piroska, Szucsánszki Zita, Tóth Tímea, Uhrakova Lucia, Vanyova Sandra, Varga Viktória, Zácsik Szandra. A csapat neve pedig, ahogy a mezeken is látszik Budapest Bank-FTC.

Ezzel a bajnoki címmel ért véget Németh András 15 éven át tartó edzői korszaka, amely valóban a ferencvárosi női kézilabdázás második aranykora volt. Ahogy az első aranycsapat, úgy ez is több mint egy évtizeden át mindig a dobogón végzett. 1992/93-től a bajnoki helyezéseik az alábbi számsort mutatják: 2, 1, 1, 1, 1, 3, 2, 1, 2, 1, 2, 3, 3, 2, 1. 15 év, 7 arany, 5 ezüst és 3 bronzérem, emellé 7 kupagyőzelem. Ezzel a sorozattal Németh András ugyancsak kitörölhetetlenül beírta magát a Fradi történelemkönyvébe. Legendás játékosai voltak a kapus Farkas Andrea és Sugár Tímea, a mezőnyben pedig Kökény Beatrix, Farkas Ági, Pádár Ildikó, Siti Eszter, Lőwy Dóra, Kirsner Erika, Szarka Éva, Tóth Beatrix, Tóth Tímea, Takács Gabriella. Kimeríthetetlen kincsesbányája volt ez a másfél évtized az egész magyar kézilabdasportnak. Ha egy-egy sztár el is igazolt, a helyébe tudtak lépni olyanok, akik azonnal pótolták és lettek ugyancsak válogatottak. Az ott elért 2000-es olimpiai és EB sikereiket már említettük, ám a későbbi években is értek el dobogós eredményeket. A 2003-as világbajnokságon a sydney döntőt idéző drámai csatában megint ezüstérmes magyar csapat fradista tagjai: Farkas Ágnes, Kirsner Erika, Siti Eszter, Sugár Tímea és Tóth Tímea. A 2004-es hazai rendezésű EB-n harmadik lett a magyar válogatott (fradista tagok: Siti Eszter és Tóth Tímea). A 2005-ös VB-ről pedig ugyancsak bronzérmet hozhatott haza Siti Eszter és Tóth Tímea.

A sikerek után, figyelembe véve a klub gazdasági helyzetét, a kézilabdában is kódolható volt a visszaesés. Németh András után a Dunaferr csapatával korábban BL-t nyerő Zsiga Gyula vette át és irányította egy évig a csapatot, amellyel 2007/08-ban a harmadik helyen végzett, ám utána közös megegyezéssel távozott a klubtól. Utódja Elek Gábor lett, akinek kinevezésével új időszámítás kezdődött az FTC női kézilabdázásában, aki méltó folytatója lett az édesapja, Elek Gyula által megalapozott fradista hagyományoknak, akinek vezetésével egy harmadik sikerkorszak létrejöttének lehettünk szemtanúi. Hogyan is kezdődött edzői pályafutása? Szétesőben volt a második aranycsapat, ráadásul a klub komoly anyagi nehézségek mellett működött, ami kihatott a többi szakosztályra, így a női kézilabdázókra is. Ilyen körülmények között dolgozni, eredményeket elérni csak valóban zöld-fehér szívű és érzelmű sportember tudott, pont olyan, mint Elek Gábor, aki a génjeiben hozta magával a kézilabda és a Fradi szeretetét, hiszen az édesanyja sem volt akárki, sokszor leírtuk már a nevét történelmi visszatekintőnkben is, Elekné Rothermel Anna. Elek Gábor első éve nagyszerűen sikerült, 2008/09-ben ezüstérmes lett a csapattal. Egy év múlva egy kis visszaesés következett, hisz nagy fiatalításba fogott, a bajnokság végén ötödik lett a megint szponzor nélküli FTC, onnantól pedig már a 2010-es évek jönnek, elöljáróban annyit, újabb sikerekkel.

A férfiak is újra elkezdik

11 év kényszerszünet után, amíg gyakorlatilag nem létezett a férfi kézilabda szakosztály, 2007-ben felélesztették a tetszhalottat, az új csapat pontveszteség nélkül megnyerte az NB II-es csoportját és jogot szerzett újra a második vonalban indulni. A lendület a következő esztendőben is kitartott, hiszen egy osztállyal feljebb is fölényesen nyerte a bajnokságot az FTC-Cityline néven szereplő csapat és így 2009 tavaszán visszajutott az első osztályba.

Futsal, azaz teremben is lehet focizni

Az MLSZ 1997/98-tól írja ki a magyar futsal bajnokságot. Az FTC nem reagált azonnal, az első csapatát 2006/07-ben nevezte be a másodosztályba. Ez az a szomorú év, amikor a nagypályán jogtalanul visszaminősítették a Fradit. A teremben nem kellett három év a feljebblépéshez, hiszen az már az első évben sikerült a bajnokság megnyerésével. Az NB I azonban egyelőre erősnek bizonyult, ott az első szezonban a 9., egy évvel később 2008/09-ben az 5. helyig jutott a csapat.

Egyéni sportágak

Gál, Hetrovics, Rácz és a többiek

Férfi tornában az elmúlt évtized eredményeinek az ismertetését ott fejeztük be, hogy az FTC férfi csapata megnyerte a szuperbajnokságot. Egy év múlva aztán jött az ismétlés, 2001-ben pedig a triplázás.

A csapat vezére, egészen 2004-es távozásáig, Gál Róbert volt, akitől a képen is látható fiatalHetrovics Marcell gyerekek igazán tanulhattak. A tények azt igazolják, tanultak is, hiszen a gyerekek felnőttek és átvették a stafétabotot. A 2000-es bajnokcsapatban elől térdelő Hetrovics Marcell felnővén nem kevesebb, mint 23 egyéni bajnoki címet nyert, Gál Róbert távozását követően ő lett a csapat húzóembere. 2003-ban kezdte az egyéni címgyártást, amikor mesterfokú bajnok lett korláton, aztán 2005-ben országos bajnok ugyancsak korláton és ugrásban, 2006-ban már egyéni összetett mesterfokú bajnok, ugyanitt megnyerte a korlátot és a nyújtót is. A kedvenc szerének számító korláton 2006-ban begyűjtötte az országos bajnoki, illetve a szerbajnoki címet is. 2007-ben folytatta, ekkor az országos bajnokságon lett egyéni összetett bajnok, amit megfejelt négy szerenkénti győzelemmel is, ugrásban, gyűrűn, nyújtón és természetesen korláton. Ez utóbbi két szeren a 2007-es szerbajnokságon is legyőzhetetlen volt. 2008-ban újra mesterfokú és országos egyéni összetett bajnok és az ugrás, korlát, nyújtó szerenkénti országos bajnoka, míg 2009-ben a szerbajnokságon nyert három aranyat, talajon, korláton és nyújtón. Ezt az egyéni eredménysort tetézte nyolc csapatbajnoki címmel, ami összesen 31 magyar bajnoki címet jelent.

Rácz AttilaAzon a bizonyos 2000-es szuper-csapatbajnoki fotón Hetrovics Marcell mellett egy még kisebb legény térdel, Rácz Attila, aki később ugyancsak bejárta a sikeres tornásszá válás útját. Ő 27-szeres magyar bajnok, 9-szer csapatban, értelemszerűen 18-szor egyéniben.  Egyéniben az első címét 2007-ben szerezte, amikor a korlát mesterfokú bajnoka lett, ezt 2008-ban megismételte, sőt ekkor gyűrűn duplázott. Érdekesség, hogy klubtársát, a korlát magyar nagymesterét Hetrovics Marcellt a kedvenc szerén tudta legyőzni. 2009 aztán teljesen az ő éve volt, az egyéni összetettet megnyerte úgy a mesterfokú, mint az országos bajnokságon, amelyeken a szerenkénti döntőkben is tarolt, mesterfokon bajnok lett gyűrűn, korláton és ugrásban, az országos bajnokságban gyűrűn és korláton, emellett a gyűrű 2009-es szerbajnokságán is elsőséget szerzett.

A Hetrovics Marcell, Rácz Attila fémjelezte korszak csapatainak további tagjai is el tudtak csípni egyéni bajnoki címeket, ezért is volt erős a csapat. Meg kell említeni Szalontai István, Nagy Zoltán, Czingli László, Horváth Dávid, Szilágyi András, Vecsernyés Dávid, Vágner Levente és Vlacsil Attila nevét. Ez a nagyszerű versenyzői gárda 2000 és 2009 között nem kevesebb, mint 79 bajnoki címet tornázott össze a Ferencvárosi Torna Clubnak.

Szépség, ügyesség, sikerek

2000-ben az akrobatikus torna egyik leglátványosabb számában, a női hármasban nyert a Ferenczi Brigitta, Renneczéder Ágnes, Rezsnyák Melinda összetételű egység országos bajnokságot. A képen felül Ferenczi Brigitta, középen Rezsnyák Melinda, alul Renneczéder Ágnes.

Egy év múlva, 2001-ben a női hármas megvédte a címét, igaz az összeállításban történt egy változás, Ferenczi Brigitta helyén Paulovits Kitti szerepelt. Ugyanez a hármas 2002-ben is győzött, tehát a női hármas triplázott.

A gyakorlatokat zenére mutatják be, a különböző statikus és dinamikus elemeket táncos részek kötik össze. A torna jellegű sportágak között különlegességnek számít, hogy az akrobatikus tornában egy egységben együtt versenyezhetnek a különböző nemű és korú sportolók. Ebben a sportban nincsenek életkori korlátok. Nem szokatlan az élmezőnybe tartozó húszas évei vége felé járó versenyző. Ráadásul a különböző súly, magasság vagy a testalkat sem jelent akadályt. Az idősebb, erősebb tornászok képességeiket, mint tartók, a fiatalabb, vékonyabb alkatúak, mint felsők hasznosíthatják. Ugyanakkor már a legfiatalabb kezdő sportolók is a maguk szintjén érdekes és biztonságos gyakorlatok bemutatására lehetnek képesek. Az akrobatikus torna a tornasport leglátványosabb ága, amely még fényes jövő előtt áll. Ebben az FTC sportolói is élen jártak és járnak.

Mindenesetre a 2000-es években tovább nyerték a felnőtt korosztályban is a bajnoki címeket. 2001-ben a már említett női hármason kívül Bertha Zsolt vegyes párosban. 2002-ben ugyancsak a női hármason kívül megint Berta Zsolt vegyes párosban. 2003-ban egy új összetételű női hármas (Légi Dóra, Rezsnyák Melinda, Szabó Viktória) folytatta a győzelmi sorozatot, mint ahogy Bertha Zsolt is a vegyes párosban újrázott, ezúttal azonban fradista társsal, Jenei Dzseniferrel. 2005-ben új egységek nyertek, a női párosban Bombolya Judit és Csorba Ágnes, a férfi párosban pedig Bertha Zsolt és Jakal György. 2006-ban a női hármas visszaszerezte a hazai elsőséget a Gyüre Nóra, Szabados Viktória, Záborszky Hanna összeállításban. Az évtized utolsó bajnoki címét újra egy női hármas nyerte, amelynek összeállítása Meleg Dóra, Xue Andrea, Vincze Borbála volt. Az említettek, bármily fiatalok is, felnőtt bajnoki címet nyertek, mellettük az utánpótlás korosztályokban szinte számolatlanul nyertek korosztályos bajnokságokat a szakosztály ifjú sportolói.

Szőnyegre lépnek a lányok

Magyarországon a nők részére először 1999-ben rendeztek országos bajnokságot. Az FTCGodó Kitti birkózó szakosztálya is élt e lehetőséggel és elindította a női szakágat, akik a második magyar bajnokságon már indultak is. Az első indulás olyannyira sikeres volt, hogy Godó Kitti az 51 kg-ban megnyerte a bajnokságot. Egy év múlva Kitti ezüstérmes lett, de Klein Veronika révén ekkor is jutott bajnoki arany a Fradinak. 2002-ben és 2003-ban mindketten aranyérmesek lettek. 2004-ben és 2005-ben is két-két bajnokságot nyertek a fradista lányok, ekkor Godó Kitti mellett Szerencse Mónika volt bajnok. 2006-tól 2009-ig minden évben volt FTC bajnoki cím, minden évben Godó Kittinek köszönhetően.

Természetesen a fiúk is folytatták

A XXI. században a férfiak első országos bajnoki címét a kötöttfogású 97 kg-os Kaló Béla szerezte 2001-ben. Őt e téren a 66 kg-os, ugyancsak kötöttfogású Dreschler Attila követte 2003-ban és 2004-ben. Ez az év arról is nevezetes, hogy ebben az évben mutatkozott be az elkövetkezendő évek legnagyobb ferencvárosi birkózó egyénisége, Bácsi Péter. Nyerni ugyan ekkor még nem nyert, a debütálása 2. hely volt, amit egy év múlva egy 3. követett. 2005-ben Kliment László gondoskodott a ferencvárosi birkózók aranyérméről. Bácsi Péter és vele együtt Fodor Zoltán is 2007-ben nyerte első magyar bajnoki címét. Ők ketten aztán 2008-ben dobtak egy nagyot. Bácsi Péter az Európa-bajnokságon, amit megnyert, Fodor Zoltán pedig az olimpián, ahol ezüstérmes lett. A 2000-es évek utolsó bajnoki címeit 2009-ben Fodor Zoltán és Kun Renátó szerezte, mindannyian kötöttfogásban.

Bácsi PéterFodor Zoltán

Tekében csak a nők eredményeit lehet jegyezni

A XXI. században a férfiak „beragadtak”, bár szorgalmasan gurítanak, a korábban oly gyakori bajnoki elsőségek elmaradtak. Nem úgy a nőknél, akik továbbra is vitték a teketársadalomban a Fradi zászlaját. 2000-ben a női csapat folytatta a legújabbkori diadalmenetét, sorrendben negyedszer nyerte a bajnokságot (Csongrádi Gyöngyi, Szabó Mónika, Wittmann Viktória, Bíró Zsuzsanna, Juhász Gabriella, Fehér Andrea, Szenczi Judit). Szabó Mónika az egyéni bajnokságon is brillírozott, hiszen megnyerte a női egyéni összetettet, a napi egyénit és Bíró Zsuzsannával párban a női párost is. Ebben az évben a női csapat a Világkupában indult és az ezüstéremig jutott. 2001-ben a Juhász Gabriella, Bozó Melinda páros nyerte a női páros országos bajnokságot, míg a női csapat mesterötöst csinálva a csapatbajnoki küzdelmeket (Csongrádi Gyöngyi, Juhász Gabriella, Szabó Mónika, Bíró Zsuzsanna, Wittmann Viktória, Bozó Melinda, Szenczi Judit). Ugyanez a csapat 2001-ben, története során másodszor megnyerte a Világkupát.

Állnak balról: Szenczi Judit, Bozó Melinda, dr. Lányi István orvos, Juhász László edző, Csongrádi Gyöngyi, Wittmann Viktória, Fehér Andrea. Guggolnak: Bíró Zsuzsanna, Szabó Mónika, Juhász Gabriella.

2002 bajnoki aranyérmesei újra a nők, újra csapatban, sorrendben hatodszor, Szabó Mónika, Venter Adrienn, Csongrádi Gyöngyi, Wittmann Viktória, Bíró Zsuzsanna, Juhász Gabriella, Fehér Andrea, Szenczi Judit, Bozó Melinda. A Világkupában nem sikerült a címvédés, ebben az évben harmadik helyezést értek el.

2003-ban Bíró Zsuzsanna országos bajnok lett női egyéni összetettben, míg a női csapat immáron a hetedik zsinórbeli bajnoki címét gyűjtötte be (Csuka Zsanett, Bozó Melinda, Fehér Andrea, Juhász Gabriella, Bíró Zsuzsanna, Szenczi Judit, Wittmann Viktória, Szabó Mónika). A Világkupában ugyanők újra bronzérmet szereztek.

2004-ben az egyéni országos bajnoki címet Bozó Melinda szerezte meg a csapatból, mindjárt kettőt is, egyéni összetettben és napi egyéniben. A csapat pedig, a nagy csapat folytatta remeklését, sorrendben nyolcadszor is megnyerte a csapatbajnokságot (Fehér Andrea, Juhász Gabriella, Szabó Mónika, Csongrádi Gyöngyi, Bozó Melinda, Bíró Zsuzsanna). Ugyanők a Világkupában is előre léptek, hiszen immáron harmadszor is megnyerték azt az FTC-nek.

2005-ben bajnoki cím nélkül maradt a klub, viszont 2006-ban újra két bajnoki címet ünnepelhetett, hiszen nyert Bozó Melinda a női egyéni összetettben és nyert a Csongrádi Gyöngyi, Szabó Mónika páros is.  Ugyanebben az évben a női csapat elindult a harmadik számú, 2002-ben létrehozott európai kupában, az NBC-Kupában, ahol harmadik lett. 2007 megint „lyukas” volt, 2008-ban viszont megint a női páros nyert, Csongrádi Gyöngyi ezúttal Méhész Anitával párban. A női csapat újra az NBC-Kupában indult és ezúttal megnyerte azt (Csongrádi Gyöngyi, Fegyveres Petra, Szabó Mónika, Venter Adrienn, Siklódi Erika, Tót Enikő, Ulelay Emília).

Értelemszerűen a világbajnokságokon is a ferencvárosi hölgyek játszottak szerepet. Közülük a legszebb eredményt Csongrádi Gyöngyi érte el, aki 2004-ben tagja volt a VB ezüstérmes női csapatnak, illetve 2008-ban az ugyancsak ezüstérmes vegyes párosnak.

2009-ben azért a férfiak is megmutatták, hogy léteznek, a csapat lett második az NBC-Kupában.

Felemás évtized két keréken

A kerékpárosok XX. század végén vett óriási lendülete az új évszázadba 2005-ig tartott, addig a korábban megszokott számban és ütemben nyerték bajnoki címeiket. 2004-ben, miután Pais Péter miután megnyerte a 109. magyar bajnoki címét, bejelentette a visszavonulását, a korábban ugyancsak nagy számú címeket nyert fiatalabb versenyzők, mint Árvai Attila vagy Hegyes János és a többiek pedig eligazoltak a klubtól. Ez az a kor, amikor az egyesület amúgy is katasztrofális anyagi helyzetbe került, ami különösen érzékenyen érintette az olyan eszközigényes szakosztályt, mint a kerékpárosoké, ahol tekintélyessé vált az anyagi ellehetetlenülés. Ennek egyik első jele volt, hogy 2005-ben átmenetileg megszűnt a korábban oly sikeres női szakág, majd a férfiak is “lassulni” kezdtek. A női szakágnál korábban nem említettük, ám érdemes megemlékezni róla, hogy élversenyzőink nyolc alkalommal is elindulhattak a híres Giro d’Italia, egy alkalommal pedig a még híresebb Tour de France versenyen, amelyeket mindannyiszor sikerrel teljesítettek. A sportolók életébe pillanatnyi fellendülést 2008-ban a Merida-FTC néven újjászerveződő szakosztály hozott, amely ért is el eredményeket. Bő egy évvel később azonban a Merida kivált, új egyesületet hozott létre, ahová a versenyzőket is vitte magával.

Hogy a felemásságot számokkal is érzékeltessük, a 2000-2005 közötti időszakban az FTC versenyzői 74 magyar bajnoki címet szereztek, ami időarányosan hasonló, mint a korábbi csúcsot hozó évtizedben. A hátralevő négy év „termése” pedig további 6 bajnokság. És hogy akik ezt javarészt összehozták, az ő neveikkel se maradjunk adósak: Pais Péter 19, Árvai Attila 14, Víg Aurél és Berkesi András 11, Danis Renáta és Valter Tibor 9, Hegyes János 8, Garamszegi László 7, Filutásné Halasi Katalin és Bebtó Zoltán 6 bajnoki aranyérmet tudhat magáénak.

A medencében is csak az évtized közepéig tartott a lendület

A 2000-es évek történetéről írunk, annak az első éve 2000 volt, ami meghozta a Fradi úszósportjának az első világbajnoki címet. Aki ezt elérte az Szabados Béla volt, a rövidpályás világbajnokságon nyerte meg a 200 méteres gyorsúszást.

Szabados Béla

Az új évezred eleje, egészen 2004-ig a már korábban is említett fiúkról (Gáspár Zsolt, Simon Jácint, Szilágyi Zoltán, Szűcs Tamás) és lányokról (Lakos Gyöngyvér) szólt. Ekkor még az utánpótlásból folyamatosan jöttek új és újabb tehetségek, akik bajnokká váltak, mint Nyíry Anna a legrövidebb pillangószámban, Csobánki Zsuzsa a legrövidebb gyorsúszószámban, Decsi Eszter a legrövidebb hátúszószámban vagy éppen Kiss Boldizsár, Bunda Máté, Mészáros Gergely a gyorsúszó számokban. Szép időszak volt, aminek a többi sportágnál is döntően megemlített gazdasági helyzet vetett kényszerű véget. Az úszószakosztály legjobbjai, hogy versenyezni tudjanak, eligazoltak.

Azonban a Fradi az Fradi, azaz bármilyen helyzetből talpra tud állni. Az itt maradottak, ha mostohább körülmények között is, de becsülettel végezték a munkájukat, így az úszásban is újra megmozdult valami, stílszerűbben, elkezdett újra sikeresen fodrozódni a víz. Az első „legújabbkori fecske” 2009-ben Szele Dávid volt, aki úgy az 50 m-es, mint a 25 m-es medencében megnyerte az 50 m-es mellúszást.

Beindult az élet a rekortánon

Atlétikában az új évezredben úgy a férfiak, mint a nők szállítják a jobbnál jobb eredményeket. Az első évtizedben a gerelyhajító nők 2003-ig folytatták a zsinórban hét csapatbajnoki címet hozó sorozatukat, 2001-ben Dóczi Orsolya megnyerte a 400 m gátfutást, Kandár Zoltán fedettpályán a 60 m síkfutást. 2003-tól 2008-ig Deák Katalin 6 bajnokságot nyert szabadban és fedettpályán is többpróbában, illetve távolugrásban. 2004-ben magasugrásban Bódi Bernadett jeleskedett, míg 2007-től a Németh fivérek, Roland és Gergely nyertek több rövidtávfutó számot, amelyben méltó társuk volt Pásztor Gábor is. 2009-ben Fejős Bence nyert hármasugrásban, 2009-ben pedig Erős Enikő rúdugrásban. Látható, széles spektrumban hozták az eredményeket a Ferencváros atlétái.

Pásztor GáborDeák Katalin

Ismét új sportág a Fradiban

Némiképp meglepő, hogy egy olyan évtizedben, amikor a legtöbb szakosztálynál húsbavágóan jelentkeztek az anyagi gondok, új szakosztály is indult az egyesületben. Ez az új szakosztály egy valóban új sportágat honosított meg zöld-fehérben, a curlinget. A Ferencvárosi Torna Club curling szakosztálya 2008. február 24-én jelentette be megalakulását. Hazai szinten élversenyzők igazoltak akkor a Fradiba, bízva abban, hogy a legendás Fradi-család ereje kihat az ő teljesítményükre is. Arra a teljesítményre, amelyre az kell, hogy jellemző legyen, hogy a Ferencváros keretein belül egyre nagyobb sikereket érnek el, először idehaza, majd később nemzetközi szinten is. Az FTC vezetőinek nem titkolt szándéka volt a szakosztály létrehozásával az, hogy csakúgy, mint a múltban, az FTC neve ismételten lendületet adjon egy fiatal sportág hazai elterjedésének, öregbítve ezzel a zöld-fehér hagyományokat. A tervekből, a megfogalmazott célokból gyorsan valóság lett, hiszen az FTC felnőtt férficsapata már a megalakulás évében, 2008-ban elhódította a Magyar Kupát. Az első címnyertes csapat összeállítása: Besnicz Péter, Deák György, Hall Krisztián, Sárdi Péter.

Egy év múlva megismételték a kupagyőzelmet, ekkor már az FTC Tigers néven szereplő csapat nyert, melynek összeállítása Ézsöl Gábor, Fazekas Bence, Hall Krisztián, Huszlicska Dávid, Szabad Tamás volt.

A 2009-es év azonban nemcsak a kupagyőzelem megismétlésétől volt nevezetes, megszülettek az új szakosztály első bajnoki címei is, Patonai Ágnes és Sárdi Péter a vegyes párosok országos bajnoki címét nyerte meg, Ézsöl Gábor és Huszlicska Dávid pedig a vegyes csapatbajnokságot nyert alakulatnak voltak az FTC részéről a tagjai.

Fradisták az olimpián

A kétezres években három olimpiát rendeztek, 2000-ben Sydney, 2004-ben Athén, 2008-ban pedig Peking volt a házigazda. Ausztráliába 10 fradista sportoló utazott, közülük ketten, a vízilabdázó Kósz Zoltán és Székely Bulcsú olimpiai bajnokként tértek haza. A női kézilabda válogatott tagjaként ezüstérmet nyert Deli Rita, Farkas Ágnes, Kökény Bea, Lőwy Dóra és Pádár Ildikó. Az úszó Gáspár Zsolt a 4x100 m-es vegyesváltó tagjaként lett ötödik, az ugyancsak úszó Szabados Béla és az atléta Szabó Nikolett nem ért el olimpiai pontot érő helyezést.

Az olimpiai játékok bölcsőjébe, Athénba a négy évvel korábbinál kevesebb, 8 fradista mehetett. Közülük érmet senki nem nyert, a legjobban a női kézilabdázók (Farkas Ágnes, Kirsner Erika, Tóth Tímea) szerepeltek, akik ötödikek lettek, míg a tornász Gál Róbert a hatodik lett ugrásban. Az atléta Szabó Nikolett, az úszó Csobánki Zszuzsa, Gáspár Zsolt és Szűcs Tamás ezúttal nem végzett pontot érő helyen.

Kínába utazhatott a legkevesebb zöld-fehér versenyző, mindössze 6. Újra lett érmes helyezésünk, a birkózó Fodor Zoltán révén, aki ezüstérmet szerzett. Rajta kívül a négy évvel korábbihoz hasonlóan ismét a női kézilabdázók szerepeltek a legjobban, Kovacsicz Mónika, és Szamoránsky Piroska  a negyedik helyen végzett, míg a birkózó Bácsi Péter az ötödik lett. Az úszó Madarassy Ádám és a harmadik olimpiáján induló atléta, Szabó Nikolett nem végzett az első hat helyek egyikén.

Összegzés

A 2000-es évek visszafogottabb Fradi sikerekről szóltak, amiben közrejátszott az évtized közepén kirobbant nagy gazdasági klubválság. A kevesebb elsőség és dobogós helyezés tetten érhető volt a világversenyeken és a hazai bajnokságokban is. A korábbiaknál kevesebb, mindössze 12 sportágban született ferencvárosi bajnokság: labdarúgás, vízilabda, jégkorong, kézilabda, atlétika, birkózás, kerékpár, teke, úszás, curling, torna és akrobatikus torna.

close
Facebook Youtube Instagram TikTok Viber Linkedin
close
Fradi most
Fradi most