Február 5-én, szerdán rangadót játszunk a Honvéd ellen a Groupama Arénában az NB I 19. fordulójában. Ahogyan arról már megemlékeztünk, eddig hibátlan a mérlegünk a kispestiek ellen a 2014-ben megnyitott új stadionunkban, azonban most még korábbra mentünk vissza az időben, hogy visszatekintsünk néhány legendás győzelmünkre a rivális ellen.

Kispest–FTC 1-9 (0-6) – 1930. május 18.

Izgalmas mérkőzésnek nézhettünk elébe, hiszen az Újpesttel hatalmas csatát vívtunk a bajnoki aranyért, ráadásul már csak két forduló volt hátra az évadból. A lila-fehérek két ponttal előttünk álltak a táblázaton, így mindenképpen győznünk kellett a Kispest ellen. Már 30 perc játékidőt követően öt góllal vezettek a mieink, az akkori beszámolók szerint támadóink olyan szélsebesen cikáztak a védők között, hogy az egyébként szilárdnak tekinthető kispesti védelem csak kapkodta a fejét. Toldi és Takács II egyaránt 3-3 gólig jutottak, ráadásul ellenfelünk találata is csupán egy öngólból született, végül 9-1-re nyertünk – később, a szezon végén sajnos az Újpest megtartotta előnyét, és bajnok lett.
Gólszerzők: Toldi (3), Takács II (3), Turay (2), Kohut illetve Takács I (öngól)

Kispest–FTC 0-8 (0-4) – 1932. szeptember 4.
Két évvel később a kispestiek kapujában, ismét Dénes József állt, mint az 1-9-es találkozó alkalmával, és ezúttal sem szerzett szebb emlékeket a Fradi ellen. Bajnoki címvédőként látogattunk Kispestre, ahol ismét gálát rendeztünk. Az ötszörös gólkirály Takács II József megint triplázni tudott, 8-0-ra nyertünk, de az összecsapás legérdekesebb momentuma a lefújást követően jött. Klement Sándor, a Ferencváros intézője így nyilatkozott támadóink teljesítményéről: „A számszerű eredmény kielégítő, a belső hármas azonban kevésbé. Nincs gólratörés a csatársor közepén.”
Gólszerzők: Takács II (3), Toldi (2), Turay, Kohut, Lázár

FTC–Kispest 10-0 (5-0) – 1937.március 21.
Az elképesztő, tízgólos sikerünkhöz hozzátartozik az is, hogy a vendégek legjobb védője Szabó II eleve sérülten kezdte meg a mérkőzést, majd idő előtt be is kellett fejeznie a meccset. Ettől függetlenül ismét lehengerlő teljesítményt nyújtott csapatunk, Sárosi és Toldi 4-4 gólt vállaltak a sikerből. Az akkori lapok úgy fogalmaztak: „… ha ő [Szabó II] egészséges, a Ferencváros legfeljebb hét gólt ér el. Vagy kénytelen többet dolgozni a tíz gólért…”
Gólszerzők: Sárosi (4), Toldi (4), Kiss, Táncos

FTC–Kispest 11-5 (7-1) – 1941. augusztus 24.
Az egyik legemlékezetesebb összecsapás a párharc történelmében egy 16 gólos mérkőzést hozott. Azokban az időkben jellemző volt, hogy igen kritikusan írtak egy-egy nagykülönbségű győzelem után is. A sokgólos mérkőzés után ezt írták rólunk: „A Ferencváros úgy nyert, ahogy akart. Úgy látszik, csak hatgólnyi különbséggel akart. Vajon mikor fog már leszokni a Fradi-védelem a sokgólos vezetés utáni könnyelműsködésről?.. A Kispest meglepően gyengén játszott.”
Gólszerzők: Gyetvai (4), Finta (3), Jakab, Kiss, Sárosi III, Pósa illetve Nagy (2), Titkos, Beke, Mészáros