December 4-e minden fradistának pirosbetűs ünnep, hiszen 1967-ben ezen a napon lett hivatalos, hogy a Császár, vagyis Albert Flórián kapta az Aranylabdát. Egykori legendánk klubunk színeiben 540 meccsen 395-ször volt eredményes, négy bajnoki címet és egy Magyar Kupát nyert csapatunkkal, míg a válogatottban két világbajnokságon (1962 Chile, 1966 Anglia) és Európa-bajnokságon (Spanyolország 1964, Belgium 1972) is részt vett.

Albert Flórián a Ferencvárossal elért számos sikere mellett háromszor volt Magyarországon gólkirály, legnagyobb egyéni elismerését azonban 1967-ben nyerte el, amikor neki ítélték oda az európai labdarúgás legfontosabb díját, a kontinens legjobb futballistájának járó Aranylabdát.

A Ballon d’Or, vagyis az Aranylabda az európai klubfutball legfontosabb egyéni trófeája. A díjat 1956-ban alapította a rangos francia labdarúgó szaklap, a France Football. A szavazás szabályai az évek során változtak, 1995 óta az Európában játszó, de nem európai játékosok is megkaphatják, 2007-ben pedig kiterjesztették valamennyi labdarúgóra. A díjat 2010 óta összevonták a FIFA Év Játékosa díjjal, 2016 óta azonban ismét a szaklap rendelkezik önállóan a díj sorsáról.

Az Aranylabda győzteseinek névsorában található egy magyar név is: Albert Flóriáné. A Császárt 1967-ben választották Európa legjobbjává, a hivatalos indoklás így jellemezte: „technikailag és taktikailag szinte felülmúlhatatlan egyéniség".

A díjat pedig éppen 55 éve, december 4-én ítélték oda neki. A hírről legendánk felesége értesült először. Ennek érdekes körülményeit a „Császár 75” című könyv segítségével idézzük fel.

„Hogyan tudta meg a Császár, hogy Európa legjobb labdarúgója lett? Egy decemberi, átlagosnak tűnő napon Albertéknél csörgött a telefon, amit Irénke vett fel. A telefonba úgy köszönt be az MTI újságírója: az egyetlen magyar Aranylabdás feleségével beszélek? Az első megdöbbenés után hívta oda a feleség Albert Flóriánt a telefonhoz, akkor tudta meg a Császár, hogy ő végzett az élen a rangsorban.”

A Császár így fogadta a hírt, amit ő csak karácsony előtt tudott meg.

– Nem találok szavakat, olyan nagy az örömöm. Nem is gondolhattam arra, hogy ebben a nagy mezőnyben első leszek. Úgy érzem, pályafutásom eddigi legeredményesebb éve volt az idei. Mindezeken kívül egyik legnagyobb vágyam is teljesült: az év végén feleségemnek fiúgyermeke született.

Az előző évi győztes, Bobby Charlton lett a második mögötte, tekintélyes, 28 pontos különbséggel lemaradva.

Akkoriban nem tartottak fényes gálát az Aranylabda átadására, az volt a szokás, hogy akinek odaítélték, a klubjánál, hazai közönség előtt vehette át. Albert Flóriánnak a Szovjetunió elleni mérkőzés előtt, a Népstadionban kellett volna átvennie a trófeát, ez még inkább emelte volna a rangját. Sajnos azonban a Császár sérült volt, így a Gundel étteremben tartott banketten adta át neki a díjat a France Football főszerkesztője.

Hazánk eddigi egyetlen aranylabdása az elismerést szinte titokban vehette csak át, ő volt addig az egyetlen, aki nem a pályán kapta meg a rangos elismerést.

– Egyesek nemigen örültek a sikeremnek, de hát én azóta is azzal vigasztalom magam, és sűrűn hangoztatom, hogy ez az egyedüli olyan labda a pályafutásom során, amelyet még egyetlen védő sem tudott elvenni tőlem – mondta Albert Flórián.

Az Aranylabdát hivatalosan december 4-én ítélték oda Albertnek, ám 1968. május 4-e volt a napja, mikor először kezébe vehette.

2017-ben, az Aranylabda 50. évfordulójáról a Császár szülőfalujában, Hercegszántón is megemlékeztek, ahol a Szántóiak napja nevű rendezvényen kiállítással és szoboravatással méltatták a község híres szülöttjét. A FradiMédia stábja ott volt a helyszínen, és „Hercegszántótól az Aranylabdáig” címmel filmet készített Albert Flórián gyerekkorának fontos helyszíneiről, amelyeken a legenda lánya, Albert Magdolna, és fia, ifjabb Albert Flórián kalauzolja végig a nézőket.