A Bajnokok Ligája 2023/2024-es kiírása, melynek döntőjét a Borussia Dortmund és a Real Madrid játszotta, tökéletesen foglalta össze, mire van szükség az egyenes kieséses sorozatokban: szerencsére és kimagasló helyzetkihasználásra. Nekünk a dán Midtjylland ellen mindkettő hiányzott. 

A Bajnokok Ligája 2023/2024-es kiírásának döntőjébe nagy meglepetésre jutott be a Borussia Dortmund. A sikerük kulcsa elsősorban a csapat nagyszerű helyzetkihasználása volt: a BVB 17 gólt szerzett, melyeken 12 játékos osztozott, vagyis mindig volt valaki, aki az extrát hozzá tudta tenni a csapatjátékhoz, hiszen önmagában a középcsatár Niclas Füllkrug csak 3 gólt szerzett. 

Érdekesség, hogy a BVB szinte minden egyenes kieséses párharcát elvesztette xG tekintetében, melyek közül kiemelkedik a PSG elleni visszavágó, amelyen a francia csapat 3,3-as xG-t alakított ki, mégsem találta a kapuba – ilyen gyenge helyzetkihasználási mutatót egy csapattól sem láthattunk a BL-ben az elmúlt 10 évben. Eközben a BVB 5,9-cel több gólt szerzett a döntőig vezető úton, mint ami indokolt lett volna, ráadásul alig 7 gólt kapott, miközben 49 lövés találta el a csapat kapuját, melyből Kobel kapusnak 14,1 gólt kellett volna kapnia, ha nem véd fantasztikusan – emellett elég nagy szerencséje is volt a BVB-nek, hiszen csak a PSG 6 kapufát lőtt ellenük. 

Aztán a sorozat fináléjában a Dortmundot is utolérte a végzete, vagyis az, hogy a szélsőséges teljesítmények hosszú távon fenntarthatatlanok, és kiegyenlítődnek. Ahogy az sem véletlen, hogy a bajnokságban mindössze az 5. helyet szerezte meg a csapat, hiszen egy szezon során egyszer szerencséje van egy csapatnak, máskor pechje, de a bajnoki tabella ritkán hazudik a szezon végén, ahogy a BVB esetében is így történt. 

A Bajnokok Ligájában – mint minden egyenes kieséses párharcban – egy-egy megmozdulásnak, momentumnak, kulcspillanatnak sokkal nagyobb a szerepe, így juthatott el a BVB is a fináléba, amelyben szintén nagyszerű teljesítményt nyújtott – kivéve a legfontosabb mutatóban, a helyzetkihasználásban. A Dortmund az első félidőben 1,68-as xG-t alakított ki a Real ellen, ami a legmagasabb szám a BL-döntők első félidejét figyelembe véve a 2013/2014-es kiírás óta. A helyzetek azonban kimaradtak, a Real Madrid megnyerte a döntőt. Vagy ahogy Valerij Lobanovszkij (a Dinamo Kijev egykori zseniális trénere, egyben az első nemzetközileg is elismert szaktekintély, aki tudományos alapokon közelítette meg a futballt) fogalmazott: „A meccsek eltűnnek az emlékezetből, egyedül az eredmény marad meg.”

A Bajnokok Ligája harmadik selejtezőkörében a Ferencváros hazai pályán 1–1-es döntetlent játszott a Midtjylland ellen, ami végeredményben azt jelentette, hogy 3–1-es összesítéssel a dánok jutottak tovább.  Ez a végkimenetel is alátámasztja a BVB példáján látottak, a szerencse és a helyzetkihasználás fontosságát. A dánok elleni mindkét mérkőzés első félidejét uralta a Ferencváros, ráadásul olyan magabiztosan, amellyel a továbbjutást is el lehetett volna dönteni. 

A várható gólok alakulása:

1. mérkőzés:

1. félidő:

Midtjylland: 0,68

Ferencváros: 1,22

2. félidő:

Midtjylland: 0,52

Ferencváros: 0,11

2. mérkőzés:

1. félidő:

Midtjylland: 0,24

Ferencváros: 1,26

2. félidő:

Midtjylland: 0,82

Ferencváros: 0,33

Összesen (npxG)

Midtjylland: 1,20, illetve 1,07, Σ: 2,27

Ferencváros: 1,34, illetve 1,59, Σ: 2,93

(npxG) = non-penalty xG, vagyis a tizenegyes nélküli mérkőzés xG nyílt játék alapján

A végső képlet egyszerű: a dánok nagyon jól használták ki a lehetőségeiket, és 2,27-es xG-re szereztek 3 gólt, mi pedig alulteljesítettünk, és 2,93-as xG-ből is csak egyszer találtunk be. 
A mérkőzés végén Pascal Jansen vezetőedző a gyengébb helyzetkihasználásunk mellett azt is kiemelte: „Nemzetközi szinten nehéz annyira kontrollálni ezeket a meccseket, mint amennyire szeretnénk, ezen még dolgoznunk kell.

A mérkőzéskontrollal kapcsolatban a TNS elleni párharc kapcsán már kiemeltük, hogy a hosszú labdák mindig megnehezítik a játék ezen aspektusát. Ez a Midtjylland elleni visszavágón is jól látszott: az első félidőben a dánok alkalmazták ezt az eszközt, és az összes passzuk 18%-a volt hosszú labda, míg a második félidőben az eredménykényszer és az idő szorításában nekünk nőtt 17%-ra ez a mutatónk, de amíg a dánoknál ez üzemszerű működést jelent, addig ez ránk nem igaz, hiszen – éppen a kontroll miatt – a mi esetünkben ritkán éri el egyáltalán a 10%-ot ez a mutató, de rendszerint 6-8% körül mozog.