Grosics Gyula 1926. február 4-én született a Komárom-Esztergom megyei Dorogon. A legendás fekete mezéről és híres kifutásairól a Fekete Párduc becenevet kapó kapus 1943-ban a Dorogi Bányászban kezdte labdarúgó-pályafutását, majd 1947-ben a MATEOSZ MSE, 1950-ben a Honvéd, míg 1962-ben a Tatabányai Bányász együttesébe igazolt.

1964-ben úgy döntött, a Ferencvárosban folytatja karrierjét, az akkori rendszer azonban ezt nem engedte, így abbahagyta a profi futballt. Grosics Gyula egy olyan korszakban állt ki a Ferencvárosi Torna Club mellett, amikor szinte bűn volt fradistának lenni. A Fekete Párduc álma – azaz, hogy a Fradi játékosaként pályára léphessen az Üllői úton – 2008-ban, 82 éves korában teljesült, amikor klubunk hivatalosan is leigazolta őt, így a Sheffield United elleni barátságos mérkőzésen az ő nevével kezdődhetett csapatunk összeállítása.

Grosics mögött a korán abbahagyott pályafutás ellenére is fantasztikus eredmények állnak. Háromszor nyert magyar bajnokságot, 390 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, a válogatottal három világbajnokságon szerepelt, megnyerte a helsinki olimpiát, az 1954-es, svájci világbajnokságon ezüstérmes lett. Négyszer jelölték Aranylabdára, mind a négy alkalommal a legjobb 10 játékos között végzett.

Grosics Gyula játékával megreformálta a kor labdarúgását, tiszta szívével, hazája iránt érzett hűségével pedig nemcsak minden sportoló, hanem minden magyar ember számára példaként szolgálhat.

2014. június 13-án hunyt el.

Emlékét örökké megőrizzük!