2020. március 27.
A Fradi gólkirályai - V. rész
Folytatjuk az FTC gólkirályait bemutató sorozatunkat, az ötödik részben Sárosi György életét ismerhetik meg.

Véget ért a Fradi Múzeum időszakos kiállítása, amely a Fradi gólkirályai előtt tisztelgett. A fradi.hu sorozatában minden nap bemutatjuk a ferencvárosi labdarúgás egy-egy olyan legendáját, sztárját, akit a találataiért is csodáltak és aki a bajnokság legeredményesebb gólszerzője volt a maga idejében. Tizenhárom plusz egy Fradi hős portréja, sztorija egymás után, vajon ki a legjobb a legjobbak közül? Az utóbbi napokban Pokorny Józsefről, Schlosser Imréről, Takács II Józsefről és Toldi Gézáról olvashattak, ma pedig az egykori háromszoros magyar gólkirállyal, Sárosi Györggyel ismerkedhetnek meg!

Sárosi Györgyöt - vagy ahogy jogi végzettsége okán gyakran emlegették még: Sárosi doktort - eredetileg Stefancsics Györgyként anyakönyvezték. A későbbi kiváló futballista még az első világháború kitörése előtt, 1912. szeptember 16-án született Budapesten, sportos családba: hét évvel fiatalabb öccse, Sárosi Béla a Fradi futballcsapatában is volt csapattársa, másik testvére, Sárosi László (úszó és vízilabdázó) pedig az 1976-ban olimpiai bajnok ifj. Sárosi László édesapja.

 

Más sportágban is villogott, ám labdarúgásban hamar vezér lett

Sárosi György tízéves korától az Eötvös József Gimnázium diákja volt, 1922 és 1930 között több sportágban is kiváló eredményeket ért el ifjúsági szinten. Csak egy példa: a húszas évek végén tagja volt az országos középiskolai bajnokságot nyert pólócsapatnak is.

A későbbi kiválóság bár a Ferencvárosi Torna Club saját nevelésű játékosának számít, egyetemistaként a BEAC színeiben is játszott és a MAFC-ban is sportolt. Első profi szerződését az FTC futballcsapatához nem ő, hanem édesapja írta alá 1931-ben. Blum Zoltán azonnal számított az ifjoncra, aki hatodik zöld-fehérben lejátszott mérkőzésén talált be először. Első szezonjában már az 1931/32-es pontversenyt megnyerő Ferencváros vezére volt, valamint bemutatkozhatott a nemzeti válogatottban is: 1931. május 31-én Belgrádban debütált a jugoszlávok ellen 3-2-re elveszített barátságos mérkőzésen.

- Sárosi György még ifjúsági játékos volt, amikor Orth György kijelentette: „Megvan az utódom!”.  Nem tévedett: az ígéretes ifjúból később valóban Orth-szerű klasszis lett - mesélte a Fradi Múzeum vezetője, Tobak Csaba. - Kitűnő fizikai felépítése, játékintelligenciája és felkészültsége mind-mind arra predesztinálta őt, hogy komoly karriert fusson be. Sárosi doktor hamar vezérré nőtte ki magát nemcsak a Fradiban, hanem a válogatottban is, hiszen amellett, hogy kitűnően támogatta a csatársor munkáját, hajszálpontos átadásokkal szolgálta ki a társait. Előkészítésben és helyzetkihasználásban is jeleskedett, rendkívül gólérzékeny játékos, taktikai és technikai szempontból is a tökéletes futballista megtestesítője volt.

Hogy pontosan mennyire érezte a kaput az FTC csatára és középfedezete, azzal kapcsolatban íme, egy beszédes adat: 644 Fradi-meccsén 638 alkalommal talált be (!), válogatott játékosként pedig 42 gólt szerzett 1931 és 1943 között.

 

Gól és csalódás az első világbajnokságon

Sárosi György az 1931/32-es idényben pontveszteség nélkül megnyert bajnoki címből még középfedezetként vette ki a részét, hamarosan azonban már csatárként számítottak rá - a váltásban elévülhetetlen érdemei voltak az FTC egykori válogatott középcsatárának, a csapatot akkor szakvezetőként irányító Pataki Mihálynak. A szurkolók által csak „Gyurkaként” becézett játékos 1934-ben újabb bajnokságot, egy évvel korábban, 1933-ban pedig Magyar Kupát nyert, közben 1933-ban kiérdemelte a szurkolók által a legjobb ferencvárosi sportolónak első alkalommal odaítélt Radványi-díjat is.

Ilyen előzmények után az 1934-es, olaszországi világbajnokság idejére 22-szeres válogatott Sárosi vb-szereplése magától értetődő lett volna, csakhogy egy súlyos sérülés közbeszólt. A remek tavaszi idény végéhez közeledvén, ’34 májusában a Kispest FC-t láttuk vendégül, 7-4-es sikerünket viszont beárnyékolta, hogy a vendégcsapat kapusa, Sarkadi Ferenc egy balszerencsés szituációban rázuhant a meccsen két gólt szerző Sárosi lábára. A tokszalagszakadás következtében Sárosi nem utazott ki a társakkal Itáliába, ahol az Egyiptom ellen 27-én megnyert nyolcaddöntő után 31-én az osztrák csapat várt Magyarországra. Nádas Ödön szövetségi kapitány akkor már számíthatott Sárosi Györgyre, aki ugyan betalált, utazhatott is haza, miután válogatottunk 2-1-re kikapott Ausztriától, így kiesett.

 

Az első gólkirályság és egy furcsa kiállítás története

A várakozásokat alulmúló világbajnokság után Sárosi jogi doktorátust szerzett, 1935-ben pedig tagja volt a Közép-európai Kupa (KK) döntőjében a Sparta Prague elleni első összecsapást 2-1-re megnyerő, ám összesítésben 4-2-es összesítéssel alulmaradó FTC-nek. A négy párharc nyolc mérkőzése során nyolcszor talált be, az AS Roma elleni nyolcaddöntő első meccsén négyszer.

Az 1935/1936-os kiírás mégsem erről, hanem az első gólkirályságáról marad emlékezetes. Blum Zoltán vezetőedző csapata ugyan „csak” harmadikként zárt a 14 csapatos magyar élvonalban, a legtöbbször (103 alkalommal) a Ferencváros talált ellenfelei kapujába. Sárosi doktor mindjárt az idénynyitón, a Budafok vendégeként hatszor talált be, később ugyancsak a budafokiak ellen megint négyszer. Az emellett négy mesterhármast is jegyző támadó végül 37 találattal vette ki a részét csapata gólterméséből, ezzel először lett gólkirály.

Szintén 1936-ban történt, hogy bár csatárunkat kiállították, az ellenfél játékosa arra kérte a játékvezetőt, hogy Sárosi hadd folytathassa a játékot. Az eset július 4-én, a Zágráb-válogatott ellen történt: az egygólos Sárosit reklamálásért küldte le a bíró, az ellenfél csapatkapitánya, Hitrec viszont meggyőzte őt, hogy - barátságos meccsről lévén szó - Sárosi maradhasson. Hitrec nem szerette volna megfosztani a nézőket attól az élvezettől, hogy Sárosi Györgyöt láthassák játszani – olvasható a történet Nagy Béla Fradi Futballkrónika 1899-1973 című kötetében. Sárosi egyébként nem tartozott a sportszerűtlen játékosok közé, emberi kvalitásait egy ízben Székely Mihály, az Operaház egykori művésze is méltatta.

- Sajnálom mindazokat a drukkereket, akik Sárosi Gyurkát csak mint futballistát ismerik és nem élvezhetik civilben a barátságát. Mert szerintem elsősorban mint ember kiváló, csak azután mint játékos.

 

Ollózós csodagól a győztes KK-döntőn

Sárosi 1937-ben újabb gólkirályi címet szerzett, igaz, ezúttal nem a magyar bajnokságban, hanem a KK-ban, melyet a Ferencváros nyert meg. De milyen előzmények után!

A prágai Slavia és az osztrák First Vienna ellen abszolvált párharcokat követően az elődöntőben az Austria Wien volt az ellenfél, a bécsi lilák elleni első mérkőzés viszont meglehetősen balul sült el: 4-1-es vereséget szenvedtünk. A budapesti visszavágón Kemény Tibor és Sárosi Gyurka góljaival zárkóztunk, ám Sindelar Matthias még a szünet előtt 2-1-re, összesítésben pedig 3-5-re mentette a párharcot. A vert helyzetből mégis sikerült fordítani, csapatunk a második 45 percben négyszer talált be az újabb gólt szerző Sárosi vezényletével!

Következhetett a Lazio elleni döntő, melyet kettős győzelemmel, 9-6-os összesítéssel nyert meg a Fradi. A budapesti 4-2 után idegenben 5-4-re győztünk, Sárosi összesen hatszor zörgette meg a rómaiak hálóját. A vendégként lejátszott meccs ötödik, azaz utolsó gólja külön említést érdemelt, azt ugyanis a kapunak háttal állva, ollózva szerezte Sárosi. Amikor utóbb arról kérdezték, hogy tetszett a saját gólja, így felelt: - Sajnos nem láttam, hiszen háttal álltam a kapunak.

 

Válogatottsági gólrekord

A Lazio–Fradi döntők (szeptember 12. és október 24.) között olyan dolog történt, amilyen azóta sem: Sárosi doktor hétszer talált be a csehszlovákok elleni válogatott meccsen. A Hungária körúti pályán lejátszott mérkőzés 8-3-as magyar sikerrel zárult. Sárosi gólt lőtt ráfutásból, emelésből, lőtt félfordulatból, majd azt követően is, hogy tisztára játszotta magát, egyszóval szinte minden lehetséges módon. Majdnem minden támadást ő indított el, de ott volt a befejezésnél is. Azt a mérkőzést Sárosi pályafutásának legnagyobb napjaként szokás emlegetni, a válogatott mezében azóta sem szerzett senki annyi gólt egy mérkőzésen, mint ő.

 

Vb-ezüstérmes, második a góllövőlistán

Sárosi 1938-ban még javában tagja volt a magyar válogatottnak, amely a franciaországi világbajnokságon egészen a döntőig menetelt. Gyurka zsenialitása a svédek elleni, hátrányból megfordított elődöntőben ismét megmutatkozott. Svédország 1-0-s vezetésénél Sárosi egy pillanat alatt átlátta a helyzetet, s változtatott addigi játékmodorán. Magára húzott két-három svéd játékost, s azután küldte előre Sas Ferencet és Titkos Pált. Így lett az első percben még 0-1-re álló meccsből 5-1-es magyar győzelem és döntő.

A nemzeti csapat négy mérkőzésén öt gólt szerző, a tornára immáron kétszeres magyar bajnokként utazó Sárosi egyértelműen meghatározó tagja volt az olaszok elleni finálét 4-2-re elveszítő, ezzel vb-ezüstérmet nyerő csapatnak. Nem mellesleg világbajnoki döntőn máig Sárosi az egyetlen fradista, aki gólt szerzett.

 

Az utolsó magyar bajnok Juventus-edző tehetségek százait indította útnak

Sárosi a világbajnokság után sem volt méltatlan a hírnevéhez, a Ferencváros játékosaként a mundialt követő két magyar bajnoki idényben bajnok és gólkirály lett (előbb 23, majd 29 találatot szerezve), 1941-ben az Év Labdarúgójának választották. Fradista pályafutása a második világháborún is túl, 1948-ig tartott, utolsó gólját 1948. március 21-én, a Győri Vasas ETO 4-1-es legyőzése alkalmával szerezte. A válogatottban 1943. november 7-én, Svédország ellen szerepelt 62. alkalommal, utoljára.

Ragyogó pályafutását követően edzőnek állt, 1948-ban Olaszországba, az AS Barihoz szerződött, egy egyéves kitérőt követően pedig - 1951-től - a Juventus trénere lett. Egy év múlva, 1952-ben a Juventus Sárosi György vezetésével szerezte meg az olasz bajnoki címet, ezzel Sárosi nem az első, de egyelőre az utolsó a Juvét bajnoki címre vezérlő magyar szakemberek sorában. Később is Itáliában élt és tevékenykedett, felnőtt edzői tevékenysége mellett tehetségek százait indította el labdarúgó pályájukon. Edzőként a Genoa, az AS Roma, a Brescia, a svájci Lugano és a szintén genovai Sampdoria utánpótláscsapata mellett dolgozott még.

Sárosi György 1993. június 20-án, olasz földön, Genovában hunyt el, végakaratának megfelelően az észak-olasz kikötőváros központi temetőjében nyugszik. Már nem élhette meg, amikor a World Soccer Magazine 1999-ben a XX. század 100 legnagyszerűbb labdarúgója közé sorolta.

A Fradi gólkirályai sorozat holnap, azaz 2020. március 28-án, szombaton folytatódik! Akkor Deák Ferencről, a népszerű Bambáról tudhatnak meg elfeledett vagy éppen nem is ismert történeteket, információkat.

AZ FTC GÓLKIRÁLYAI

1. rész: Pokorny József

2. rész: Schlosser Imre

3. rész: Takács II József

4. rész: Toldi Géza

Cikkajánló

Ki a legjobb Fradi-gólkirály? Új sorozat 13+1 résszel!

Hétfőtől 13+1 részes sorozatban mutatjuk be a Fradi futball 120 évének legjobb gólvágóit. Vajon ki a legjobb?

A Fradi gólkirályai - I. rész

Indul az FTC gólkirályait bemutató sorozatunk, az első részben Pokorny Józsefet ismerhetik meg.

A Fradi gólkirályai – II. rész

A Fradi gólkirályait bemutató sorozatunkban ezúttal Schlosser Imre páratlan pályafutásáról írunk.

A Fradi gólkirályai – III. rész

A Fradi gólkirályait felelevenítő sorozatunkban ezúttal Takács II József ragyogó pályafutását mutatjuk be.

A Fradi gólkirályai – IV. rész

A Fradi gólkirályait bemutató sorozatunkban ezúttal Toldi Géza emlékezetes pályafutását mutatjuk be.

BLFRADI25 - találkozz a BL-hősökkel!

A BL-szereplés 25. évfordulóján egész napos ingyenes rendezvény az Arénában, a Teqball közreműködésével!

Meccsnapi ajánlat: hétféle sál közül választhat!

Szurkolói sálak 25 százalék kedvezménnyel a Groupama Arénánál és a shop.fradi.hu-n!

Otigba Kenneth: „Mindig jobb szurkolók előtt játszani”

Védőnk tudja, hogy nem a megszokott hangulat vár a csapatra, ám örül, hogy beengednek drukkereket a stadionba.

close
Facebook Youtube Instagram Viber Linkedin
close
Fradi most
Fradi most