Az FTC színeiben játékosként 1943 és 1952 között több mint 300 mérkőzésen pályára lépő, majd edzőként 1967 és ’69 között dolgozó dr. Lakat Károly Győrben született 1920. november 27-én.

Szívóssága emelte a legjobbak közé

Profi pályafutása a helyi együttesben, a Győri AC-ban kezdődött 1939-ben, majd tanulmányai miatt Szegeden folytatódott - előbb az egyetemi csapatban, majd az élvonalbeli Szegedi AK-ban. A karrierje kezdetétől a Fradiba vágyó Lakatnak a remek erőkből álló SZAK-ban olyan csapattársai voltak, mint Baróti Lajos vagy éppen Toldi Géza, akinek ajánlására a Ferencváros 1943 nyarán átigazolta a friss diplomás futballistát. A sportlap akkori értékelése alapján a bajnokság legjobb fedezete csatlakozott a Fradihoz.

- Nagyon szívós fedezet volt, mindenhova kísérte a rábízott csatárt. Ez akkoriban nem volt divat, az idősebb játékosok nem is nézték jó szemmel ezt a fajta szívósságot. Az ismert anekdota szerint egy ízben Lázár Gyula is rászólt, amikor egy mérkőzésen folyamatosan letámadta az ellenfél labdás emberét: „Idefigyeljen Lakat! Ez az úriemberek sportja, eddig mi támadtunk, most ők jönnek.” Pedig éppen ez a szívós hátvédmunka emelte a legjobb fedezetek közé – mondta róla Tobak Csaba, a Fradi Múzeum vezetője.

A magyar irodalom és történelem szakos tanárként a futballpályafutása mellett is tanító Lakat Károly az 1948/1949-es szezonban magyar bajnok, korábban, 1944-ben pedig kupagyőztes lett a Fradival, amely mellett a nehéz időkben is kitartott. Amikor a ’49-es bajnokcsapat több tagját is kényszerrel átvezényelték az Újpestbe vagy a Honvédba, a Tanár úr maradt, végül 1952-ben az akkor már Bp. Kinizsi néven szereplő Ferencvárosban fejezte be az aktív labdarúgást.

Noha maga Puskás Ferenc is úgy nyilatkozott, hogy irtózatos volt ellene játszani, Lakat Károly a nemzeti tizenegyben 1945 és 1950 között mindössze 13 alkalommal lépett pályára. A miértre adott választ a kor politikai környezetében kell keresni, Sebes Gusztáv ugyanis feladatául kapta, hogy a nemzeti csapat politikailag is megfeleljen az elvárásoknak. A fradista Lakat dr. nem volt hajlandó elhagyni szeretett csapatát, így e kritériumnak nyilvánvalóan nem felelt meg.

Villámkarrier Fradi-edzőként: három év, három nagy siker

Visszavonulása után nem sokáig tétlenkedett, 1954-ben a Gödöllői Dózsánál kezdte edzői pályafutását. Két évvel később, 1956-ban a Szegedi Haladásnál lett NB I-es edző, ott 1957 tavaszáig dolgozott. Ezt követte egy többéves tatabányai periódus, amely 1957 tavasztól 1963 tavaszáig tartott. 1963 és 1972 között az olimpiai válogatott szövetségi kapitányaként két arany- és egy ezüstérem volt a csapat és edzője eredménye. Lakat Károly dolgozott az MLSZ megbízásából a KSI-ben, majd az 1965-ös és 1966-os bajnoki idényben az MTK trénere lett – ezt követően 1967-ben tért vissza a Ferencvároshoz, immáron vezetőedzőként.

Összesen három idényen át irányította a Ferencvárost, két bajnoki címet, majd egy bronzérmet nyert a csapattal. Egy bombaerős együttest vett át, amelynek a Mészáros József által VVK-győzelemig vezetett gárda volt az alapja. Klubunk máig legnagyobb nemzetközi sikerét 1968-ban vele is majdnem megismételte a csapat, ám a Leeds United elleni Vásárvárosok Kupája-finálé egyik mérkőzésén sem sikerült betalálni, az idegenbeli 0-1 után az Üllői úton 0-0-s végeredmény született, így ezüstéremmel zárult a VVK-menetelés.

- A pályafutásom szempontjából sokat köszönhetek Lakat Károlynak, hiszen ő volt az, aki felvitt a felnőtt csapathoz. Jó edzéseket tartott, mindig odafigyelt ránk, fiatalabbakra is, mindig helyre tudta tenni az öltöző rendjét – emlékezett vissza Lakat dr. korábbi játékosa, Bálint László. - Önmagáért beszél, hogy az első két évében rögtön bajnok lett vele a csapat, pedig az Újpest nagy riválisunk volt azokban az években. Nagyon egymásra talált a csapat és az edző, Lakat Károly hihetetlen pedagógiai érzékkel volt megáldva. Az biztos, hogy a klubtörténelem aranylapjaira kívánkozik a neve, a legnagyobbak közé sorolnám játékosként és edzőként is.

Az utókor úgy emlékszik Lakat Károly Fradi-edzői időszakára, hogy látszólag nem volt nehéz dolga, azonban bizonyos belső problémákkal meg kellett küzdenie. Utolsó mérkőzésén (1969. december 12-én) a Fradi 5-2-es vereséget szenvedett a Honvédtól, ezt követően távozott. Mindent figyelembe véve 147 alkalommal ült a Ferencváros kispadján. Később még több magyar csapat és a nemzeti válogatott kispadján is ülhetett.

Emlékezete

Magyar vagyok, keresztény vagyok és fradista, ezekből egy is elég, hogy ne vigyem semmire ebben az országban – idézzük gyakran ma is a szállóigévé vált mondatot, amely a lehető legjobban kifejezi Lakat Károly világlátását, antikommunista attitűdjét. Nos, utólag elmondható, hogy ebben az egyben nem volt igaza a Tanár úrnak, aki sportpályafutásával, eredményeivel és kitartásával is maradandót alkotott, sokak példaképe lett. Csillaga halála után 22 évvel, születésének 100. évfordulóján is ugyanolyan fényesen ragyog, mint korábban.

- Száz év nagyon hosszú idő, de dr. Lakat Károly máig közöttünk él, én is igyekszem őrizni az emlékét – mondta a mesteredző korábbi futballistája, Rákosi Gyula. – Ilyen ember kellene sok ma is Magyarországon, mind ember, mind edző.

Lakat Károly születésének 100. évfordulója alkalmából a FradiMédia riportfilmet készített, ezt a Fradi TV következő, 2020. december 1-jén látható adásában vetítik le először.