Ha a Fradi-szurkoló 2019 és 2021 között a lelátón becsuka a szemét, akkor is tudhatta, hogy Isael da Silva Barbosa a pályán van-e. A brazil középpályás ugyanis mindig egy jellegzetes, hangos rikkantással kérte a társaktól a labdát, ami amolyan védjegyévé vált a nálunk töltött évei alatt.

Isael 2019 februárjában igazolt a Ferencvárosba Kazahsztánból és látványos játékával, pimasz cseleivel hamar szurkolóink egyik kedvencévé vált. Magyarországi pályafutása alatt három bajnoki címet nyert, komoly szerepe volt abban, hogy 2019-ben csapatunk hosszú várakozás után bejutott egy európai kupasorozat csoportkörébe, de a 2020-as BL-csodában is elévülhetetlen érdemei voltak. A 36 éves játékos az FTC után a Közel-Keleten rúgta a labdát, ám ma már ismét Brazíliában él a családjával, gyermekei ugyanúgy a labdarúgás szerelmesei, és talán lesz, aki követi édesapját a profik világába.

- Hogy vagy mindig, Isael? Rengeteg szurkolónk a mai napig emlegeti a nevedet.

- Köszönöm, remekül vagyok, magam is tapasztalom a mai napig, hogy szeretnek Magyarországon. Sok üzenetet kapok az Instagram-oldalamon a Fradi-szurkolóktól.

- Hogy alakult a Fradi utáni karriered?

- Magyarország után Katarba szerződtem, majd onnan Szaúd-Arábiába tettem át a székhelyemet, de most már újra Brazíliában vagyok. A Noroeste csapatában fogok játszani, de nem ismeretlen nekem a klub, korábban is játszottam már itt. Örülök, hogy ennyi év után újra itthon játszhatok.

- Visszatérve a Fradihoz, mi ugrik be először, ha a klubunkra gondolsz?

- Ez egyértelmű. Sok kiváló meccsünk volt a csapattal, szép trófeákat nyertünk, de azt gondolom, hogy amikor bejutottunk a Bajnokok Ligája csoportkörébe, annál édesebb emlék nincs. Fantasztikus utazás volt ez a Djurgarden elleni selejtezőtől kezdve egészen az utolsó csoportmeccsig Kijevben. Ezt senki sem veszi el tőlünk, csodás időszak volt ez az életemben.

- Tartod a kapcsolatot az egykori csapattársakkal?

- Persze, többekkel is, de a brazilokkal, mint Somália vagy épp a technikai edző, Jefferson dos Santos, velük szinte napi kapcsolatban vagyok.

- Mennyire követed a Fradi aktuális meccseit, tisztában vagy a klub sikereivel?

- Őszintén szólva, nem egyszerű követni a csapat eseményeit, hiszen itt Brazíliában komoly időeltolódás van Európához képest, de természetesen tudom, hogy a klub milyen meghatározó csapattá vált Európában, hiszen mindig ott van valamelyik sorozatban, Magyarországon pedig továbbra is egyeduralkodó.

- Számos Isael-gólt láthattunk, amíg játékosunk voltál, neked melyik a kedvenced?

- Az első! Boldog voltam, amikor Magyarországra igazoltam, és az első találatnál úgy éreztem, hogy valóban megérkeztem a csapatba. Örülök, hogy az elsőt szép számmal követte a többi gól is.

- Hogy alakult az életed a sporton kívül?

- A futballistaélet velejárója a folytonos utazás, nincs igazán lehetőséged gyökeret ereszteni, ezért boldog vagyok, hogy visszatérhettem a családommal Brazíliába. Sok helyen megfordultam a világban, de a szívem, ahogy idősödtem, mindig hazahúzott.

- Van arra esély, hogy a gyermekeid közül valaki követi majd az édesapját és profi focista lesz?

- Hát persze, a két idősebbik gyerekem már játszik is, mind a ketten ballábasok, ahogy én is. Igyekszem mindenben segíteni őket, a cselezőkészségük kiváló.

- A pályán mindig egy különleges hanggal kérted a labdát a társaktól. Nemrég igazolt hozzánk egy fiatal brazil tehetség, Guilherme Henrique, aki ugyanezt a hangot adja ki a pályán.

- (Nevet), úgy látszik ez nekünk, braziloknak a vérünkben van. Valóban, ez egy sajátos szokásom volt, úgy gondoltam, hogy ezzel az éles hanggal előbb meghallanak a társak, mintha csak simán kértem volna a labdát, ez egy erősebb, élesebb hang volt, mint egy sima kiabálás.

- Mi hiányzik a legjobban Magyarországról, tervezel esetleg ellátogatni Budapestre?

- A családommal együtt imádtuk a magyar fővárost. Az unokatestvérem a mai napig Budapesten él, szerintem jövőre újra ellátogatunk a családdal Magyarországra.

- Találkozunk akkor?

- Természetesen!

Szalagyi Áron