archív anyag
Honlapunk 2019. február 25-én megújult, de nem hagyjuk veszni a korábbi cikkeinket! Az itt látható anyag archív írás, ezért előfordulhat, hogy a benne található képek, illetve tartalmi beágyazások az új cikkektől eltérően jelennek meg.
2017. február 15.
Jön a Fradi-tavasz! II.
A legendás Fradi-tavasz eredetét kutató sorozatunk második részében a klubtörténet második világháború utáni negyven évét idézzük fel.

A Ferencváros élvonalbeli labdarúgó-csapata szombaton 18 órától a Debreceni VSC otthonában játssza le a 2016-17-es szezon első tavaszi bajnoki mérkőzését. Csapatunk jelenleg a tabellát 34 ponttal vezető Videoton-Honvéd-Vasas trió mögött négy ponttal lemaradva, a negyedik helyről várja a folytatást. A cél azonban idén is a végső győzelem, vagyis a történelmi, 30. bajnoki cím megszerzése. Erre pedig meg is van minden esélyünk, annál is inkább, hiszen a Ferencváros hagyományosan remekül hajrázik a bajnokságok tavaszi félévében. Cikksorozatunkban a legendás Fradi-tavasz nyomában járunk, az eddigi 29, bajnoki győzelmet hozó szezonra koncentrálva. A második részben az 1945 utáni negyven évet mutatjuk be.


A Nyilasi Tibor és Ebedli Zoltán fémjelezte generáció ezután egy ezüst- és egy bronzéremig jutott, majd következett az 1980-81-es szezon, immáron a játékosként már klublegendává váló Novák Dezső irányításával. A csapat az ősszel nem szerepelt kiugróan jól a 18 csapatos NB I-ben, húsz forduló után 11-7-2-es mérleggel állt. Ezt márciusig két győzelem mellett egy újabb iksz és két vereség követte, ezután viszont megérkezett a várva-várt Fradi-tavasz! A csapat zsinórban nyolc bajnokit nyert, így az utolsó fordulóban Kaposváron már a döntetlent is megengedhette magának, addigra már bebiztosította végső elsőségét. Ki gondolta volna ekkor, hogy újabb tizenegy évig utoljára ünnepelhetett bajnoki címet az Üllői úti publikum…

A sorozat utolsó részében felidézzük a közelmúlt sikereit, a 90-es évek bajnoki címeivel és a BL-csoportkörbe jutó csapattal, a 2000-es évek elejének két aranyérmével, és az ünneplés legfrissebb élményével, a 2016-os győzelemmel.


A háború utáni első siker

1948-49-ben, túl a második világháború megpróbáltatásain, nyolc esztendő után szereztük vissza a bajnoki címet, a klubtörténet 17. elsőségét. Sárosi doktor nélkül, viszont a Debrecenből érkező, később zöld-fehérben remek karriert befutó Kispéter Mihállyal megerősödve vágtunk neki a 16 csapatos bajnoki idénynek. Ekkor már ismét ott volt a mezőnyben a háború után újjászerveződő MTK. A szezon nyitányaként júliusban és augusztusban a Centenáris Kupában szerepeltünk, ahol rögtön egy 8-2-es pofonba szaladtunk bele a Vasas ellen. A Kassa, a Csepel és a Wacker ellen sikerült javítani, az MTK azonban jobbnak bizonyult, így három győzelemmel és két vereséggel kezdtük a sorozatot. A bajnokság viszont fantasztikusan kezdődött, az ősszel zsinórban 12 győzelmet arattunk, az MTK elleni döntetlennel szakadt meg a remek sorozat, végül 14 győzelemmel és ezzel az egyetlen döntetlennel zártuk az idényt. Közben megnyertük a BMTE elleni Éremmérkőzést, és a MATEOSZ Jubileumi Serleget is. A bajnokságban a tavasszal ott folytattuk, ahol a télen abbahagytuk. Zsinórban nyolc győzelemmel meneteltünk az újabb bajnoki cím felé, így már egy MTK és egy Újpest elleni vereség is belefért. Időközben a Húsvéti torna két mérkőzésén is diadalmaskodtunk, és a Népszava serleget is elnyertük. Méltó szerepléssel sikerült tehát a tavasszal megünnepelni a klub fennállásának 50. évfordulóját.


A ’70-es évek sikercsapata

A 60-as évek sikerei után újabb szűk esztendők következtek a magyar bajnokságban, de 1969 és 1975 között négy ezüst- és két bronzérmet így is sikerült begyűjteni. A klub 1974-ben ünnepelte fennállása 75. évfordulóját, felavatta a később Albert Flórián nevét viselő, új Üllői úti stadiont (a Groupama Aréna közvetlen elődjét), és Dalnoki Jenő keze alatt már körvonalazódott az újabb remek generáció, olyan nevekkel, mint Martos Győző, Bálint László, Mucha József, vagy a később európai Ezüstcipővel díjazott legenda, Nyilasi Tibor. A csapat 1975 májusában KEK-döntőt játszott a Dinamo Kijev ellen, ez volt a Ferencváros máig utolsó nemzetközi kupadöntője. Így jó előjelekkel várhatták a szurkolók az új bajnokságot. Az FTC jól kezdte az 1975-76-os szezont, zsinórban négy győzelem után azonban a Békéscsaba megállította a menetelést. Az őszt végül 11 győzelemmel, három döntetlennel és egy vereséggel zárták a zöld-fehérek. Tavasszal becsúszott még három döntetlen és három vereség, de a csapat május végén hosszú hajrát nyitott, zsinórban három bajnokit nyert, majd a Videoton elleni döntetlen, és a ZTE elleni idegenbeli győzelem végül azt jelentette, hogy ismét szép tavasza volt a Ferencvárosnak, megnyerte ugyanis fennállása 22. bajnoki címét. Emellett a Magyar Kupát is sikerült begyűjteni, a május elsejei döntőben az MTK-t győztük le 1-0-ra, Szabó II. Ferenc góljával.


Bajnoki címek a nehéz évek után

Az 1950-es évek a klubtörténet legínségesebb évei voltak. Mindössze egy bajnoki ezüst-, és három bronzérem jött össze. Ráadásul 1950. február 16-án a nem sokkal korábban hatalomra jutott kommunista rezsim kimondta, hogy az FTC-t összevonják az ÉDOSZ SE-vel. 1951 januárjától pedig Kinizsi néven szerepelt a csapat, amelynek elvették nevét, címerét és színeit is. Játékosaink öt évig piros-fehérben voltak kénytelenek szerepelni. A Ferencvárosi Torna Club végül 1956 őszén kapta vissza nevét és színeit. (Az időszakról a FradiMédia dokumentumfilmet készített, amely IDE kattintva megtekinthető). Az újabb bajnoki elsőségre viszont egészen 1963-ig kellett várni. Ekkor viszont igazi, hamisítatlan tavaszi hajrával gyűjtöttük be az aranyérmet! Pocsékul kezdtük az idényt, az első Fradi-győzelemre egészen a bajnokság 6. fordulójáig kellett várni, addig két döntetlen mellett három vereség volt a mérlegünk. Hiába voltak olyan nevek a csapatban, mint Géczi István, Dalnoki Jenő, Orosz Pál, Novák Dezső, Mátrai Sándor, Rákosi Gyula, Fenyvesi Máté, vagy Albert Flórián, a csapat nem igazán találta a ritmust, ráadásul sérülések sora is sújtotta a keretet. Az őszt végül 5-4-4-es mérleggel mindössze a tabella hatodik helyén zártuk, közben viszont a Vásárvárosok Kupájában sikerült túljutni a Viktoria Köln után a Sampdorián is. A tavasszal folytatódott a menetelés a nemzetközi kupában, A Petrolul Ploiesti kiejtésével, a menetelés végül az elődöntőben ért véget, amikor A Dinamo Zagreb elleni 1-0-s hazai győzelem után a visszavágón bár Fenyvesi az első félidőben megszerezte a vezetést, a második játékrészben a Dinamo végül fordítani tudott. A bajnokságban azonban nem volt megállás, az FTC fergeteges, veretlen tavaszt produkált, tíz győzelem mellett mindössze három döntetlen született, így a csapat megszerezte története 18. bajnoki címét, 14 év kihagyás után. A szezon arról is nevezetes, hogy ekkor mutatkozott be a Ferencvárosban a 17 éves Varga Zoltán.

Az újabb siker egy évvel később, 1964-ben következett. Ebben a bajnokságban különleges értelemben beszélhetünk tavaszi menetelésről, hiszen az NB I-et a tokiói, magyar aranyéremmel véget ért olimpia miatt átmenetileg újra tavaszi-őszi rendszerben bonyolították le, és az FTC ugyan a tavasszal biztosította be első helyét, zsinórban tízszer győztesen elhagyva a pályát, összességében tizenegy győzelem mellett egyetlen döntetlennel és vereséggel, ám ez akkor a bajnokság első felét jelentette. Az ősszel már egy kicsit ki lehetett engedni, így is meglett a 19. aranyérem.

1967-ben aztán a Ferencváros megszerezte újabb történelmi mérföldkőnek számító, 20. bajnoki aranyérmét. Három évig nem jött össze az elsőség, közben azonban 1965. június 23-án az FTC a Juventus elleni, torinói döntőben Fenyvesi Máté fejesgóljával megszerezte a Vásárvárosok Kupáját, a magyar klubfutball máig legnagyobb sikerét elérve. Az európai kupagyőztes csapat a közben eltelt két év alatt több helyen is kicserélődött, a gerince azonban megmaradt. Az 1967-es idény is tavasszal kezdődött, így a bajnokságot 14 győzelemmel és 1 döntetlennel indító Fradi lényegében már a nyárra eldöntötte az aranyérem sorsát, noha a pontvadászat csak novemberben ért véget.

1968-ban ismét sikerült megvédeni a bajnoki címet, ezúttal azonban a tavasz az NB I-ben nem volt meggyőző, 8 győzelem mellett 5 döntetlen és 2 vereség volt a mérleg. A csapat közben viszont ismét menetelt a VVK-ban, méghozzá egészen a döntőig, ahol a Leeds elleni angliai egygólos vereség után 1968. szeptember 11-én a Népstadion 76 ezer nézője előtt végül egy 0-0-s döntetlennel maradtunk alul. A játékosokat egy bajnoki aranyérem kárpótolta, amelyet egy veretlen ősszel sikerült megszerezni, végül egyetlen ponttal megelőzve az Újpestet.


Cikkajánló

„Az anyám!”: Dibusz és az FTC ajándéka Bodrogi Gyulának

A Nemzet Színésze nemrég ünnepelte 90. születésnapját, klubunk pedig emlékezetes ajándékkal lepte meg – VIDEÓ!

Botka Varga Barnabásnak adott tippeket, de megfogadta?

Focistáink ismét fát ültettek a Budakeszi Vadasparkban, ahol Dibusz Dénes kisfia ismét ellopta a showt – VIDEÓ

Sajtóakkreditáció a DVSC elleni bajnokira

A sajtó munkatársai május 2., csütörtök 12.00-ig adhatják le akkreditációjukat a vasárnapi bajnokira.

„Örülök, hogy segíthettem a csapatnak döntőbe jutni”

A Nyíregyháza 2-1-es legyőzése után a mindent eldöntő gól szerzője, Edgar Szevikjan értékelt.

Leandro: „Az utolsó pillanatig hittünk a fordításban”

Pályaedzőnk, Leandro de Almeida a győzelem után kiemelte a csapat küzdeni tudását és akarását.

A hajrában harcoltuk ki a kupadöntőt!

35-szörös bajnok férfi labdarúgócsapatunk 2-1-re nyert a Nyíregyháza ellen a MOL Magyar Kupa elődöntőjében.

Exkluzív: ilyen a bajnoki pezsgőfürdő Fradi-módra

Ünneplés a szurkolókkal a pályán, nagy buli a színfalak mögött, így ünnepeltük a 35. bajnoki címet – VIDEÓ!

Különleges anyák napi akció a DVSC elleni mérkőzésre

A DVSC elleni találkozóra az édesanyák belépőjét 50 százalék kedvezménnyel lehet megvásárolni.

close
Facebook Youtube Instagram TikTok
Viber Spotify Linkedin