A Ferencváros hazai pályán 1–0-ra legyőzte a Kecskemétet az NB I 2024/2025-ös szezonjának második fordulójában. A szűk győzelem ellenére Pascal Jansen együttese az első pillanattól az utolsóig kontroll alatt tartotta a meccset, és megérdemelten nyert.

A meccsen az történt, amire előzetesen is számítani lehetett: a Fradi hosszan járatta a labdát, kereste az üres területeket, miközben a Kecskemét mélyen a saját térfelén védekezett, és gyors kontrákból, hosszú átadások után próbált veszélyeztetni.

A két csapat stílusa közti különbség a számokban is megmutatkozott. A Fradi passzainak mindössze hat százaléka volt hosszú átadás, és 15 perces bontásban vizsgálva is csak a 61-75. perc közötti időszakban esett meg, hogy ez az arány 10 százalék fölé nőtt. Ezzel szemben a kecskeméti passzoknak a 19 százaléka volt hosszú passz, a szünetet követő negyedórában például minden harmadik átadásuk ebbe a kategóriába tartozott.

Ha pusztán a labdabirtoklások számát nézzük, még nincs nagy különbség a két csapat között (102–79 a Fradi javára), ha viszont azokat, amelyekkel a csapat át is lépett az ellenfél térfelére, akkor már annál inkább: a Fradinak 72 ilyen típusú labdabirtoklása volt, a Kecskemétnek csak 41. Tovább boncolgatva, és azokra szűrve, amelyek elérték az ellenfél tizenhatosát, 19–7 az arány a Fradi javára. Vagyis míg a Fradi labdabirtoklásainak 19 százaléka ért véget az ellenfél kapuja előtt (minden ötödik), addig a Kecskemét esetében ez az arány mindössze 9 százalék (minden tizedik).

Ennek az lett a következménye, hogy a Kecskemét nem tudott igazán nagy gólhelyzetet kialakítani Dibusz Dénes kapuja előtt. A vendégek mindössze négy lövéssel próbálkoztak 90 perc alatt, ezek közül csak kettő találta el a kaput. A modern futballban már külön minősítik az egyes lövéseket, amelyhez az Expected Goal, azaz várható gól mutatót használják (xG).

Az xG minden kapura lövést minősít (nem csupán a gólokat), és így a kialakított helyzetek minőségét reprezentálva reálisabb képet ad egy-egy csapat mérkőzésen nyújtott teljesítményéről. Minél több, és minél jobb minőségű helyzetet dolgoz ki egy csapat, annál nagyobb lesz az xG-mutató értéke. Egy-egy kapura lövés minőségét az xG-modell a múltbeli adatokból tanulva határozza meg: több év összes lövésének jellemzőit vizsgálva, azokból tanulva, az xG-modell minden lövéshez hozzárendel egy valószínűséget, és megmondja, hogy egy hasonló jellemzőkkel leadott lövés egy átlagos képességű játékost tekintve mekkora valószínűséggel eredményez gólt. Minél jobb helyzetet dolgoz ki egy csapat, ez a valószínűség annál nagyobb lesz. A Kecskemét esetében a négy lövés xG-értéke 0,45 volt, vagyis mondhatjuk, hogy kb. fél gólra elegendő helyzetet engedtünk ellenfelünknek. Mi összesen 15-ször lőttünk kapura, az xG-nk pedig 1,2 volt.

A domináns labdabirtoklásunkban nagy szerepet játszott új igazolásunk, Raúl Gustavo. A brazil belső védő mindenki másnál többször, 124-szer passzolt, melyek közül 117 pontos volt, ez 94 százalékos passzpontosságot jelent. Szintén kiemelendő Gustavóval kapcsolatban, hogy a támadóharmadba juttatott passzok számát illetően is ő volt a legjobb – Cristian Ramírez mellett –, 18 ilyen típusú átadása közül 15 csapattárshoz ment. A brazil labdás játéka már a TNS elleni Bajnokok Ligája-párharcban is nagyon hasznosnak bizonyult számunkra, így kijelenthetjük, hogy személyében többet kaptunk egy klasszikus belső védőnél.