Leandro de Almeida – vagy ahogy mindenki ismeri: Leo – férfi labdarúgócsapatunk közelmúltjának emblematikus alakja. Brazíliában született, de egy rövidebb brazil, majd egy hosszabb, ötéves ciprusi, légiósként töltött időszakot leszámítva 1999-től Magyarországon futballozott. Először 2002 és 2006, majd 2015 és 2020 között játszott a Ferencváros felnőtt együttesében, amellyel négy magyar bajnokságot, öt Magyar Kupát és három Szuperkupát is nyert, ezt követően pedig játékos-edzőként fontos szerepet töltött be a harmadosztályban szereplő tartalékcsapatunk életében is. Miután 2023 nyarán visszavonult, csatlakozott az FTC edzői stábjához, dolgozott Sztanyiszlav Csercseszov, Máté Csaba és Dejan Sztankovics mellett is, manapság pedig másodedzőként számít rá Robbie Keane. Leandro március 19-én ünnepli 44. születésnapját, ennek kapcsán beszélgettünk vele.

Brazíliából érkezik az első hívás

– Ki szokta először felhívni, hogy felköszöntse a születésnapja alkalmából?

– Általában anyukám az első. Megvárja, hogy magyarországi idő szerint elmúljon éjfél, utána szokott hívni, mert tudja, hogy a legtöbbször még ébren vagyok akkor. De olyan is előfordult már, hogy otthon, Brazíliában 6 óra körül felkelt, hogy felhívhasson – akkor Magyarországon tíz óra volt már.

– Ha Brazíliában lehetne, hogyan ünnepelne? Milyen egy igazi brazil születésnap?

– A családom ilyenkor mindig összejön, ha otthon lehetnék, barbecue-sütögetés lenne a program. Elég sokan vagyunk, 40-50-en biztosan összegyűlnénk.

– Javában tart a szezon, így erre most nincs lehetőség. Milyen egy születésnapot a csapattal megélni, hogyan szokták felköszönteni egymást?

– Ezt mindig a csapatmenedzser vagy valaki a stábból szervezi, általában van egy kis torta, közös ünneplés. Ilyenkor beszédet is kell mondani, de ez egy másodpercnél nem szokott tovább tartani, mert mindenki rögtön kiabálni kezd.

Robbie Keane győztes karaktere átragad a csapatra

– Jelenleg másodedzőként segíti a Ferencvárost. Mi a feladata?

– Leginkább a védekezés kidolgozása. Az elején abban állapodtunk meg, hogy Stephen (Glass – a szerk.) és én ezzel foglalkozunk, míg a vezetőedző és Phill Hudson inkább a támadással. Ennek megfelelően általában abból a szemszögből nézem a meccseket, hogy a védekezésünk miként tudna fejlődni.

Leandro napjai továbbra is a Ferencváros kötelékében telnek

– Emellett időnként pályára lép az FTC öregfiúk-csapatában is. Hiányzik az aktív játék?

– Nyilvánvalóan hiányzik a foci, hogy a pályán legyek és játszhassak. A nagycsapat edzésein néha szükség van rá, hogy beszálljunk egy-egy feladatra, jó érzés, hogy ilyenkor nekem is van lehetőségem beállni. Mindig nagyon szerettem focizni, így amikor tudok, szívesen elmegyek az öregfiúk mérkőzéseire is.

Párharc az öregfiúk-bajnokság legutóbbi, hétfői mérkőzésén

– Korábban több vezetőedző mellett is az edzői stáb tagja volt. Hogy látja, mi az, amit Robbie Keane másképp csinál, mint az elődei?

– Nyilvánvalóan minden edző más, mindenkinek megvan a maga sajátossága. Van, aki kicsit zárkózottabb, más nyitottabb a játékosai felé, akad, aki többet taktikázik vagy éppen videózik, úgyhogy mindenki más, de igazából csak a végeredmény számít, hogy nyersz-e vagy sem?!

– Mennyire mondható várakozáson felüli szereplésnek az, hogy a csapat elérte az EL nyolcaddöntőjét?

– Szerintem ez óriási eredmény! Nem sokan vártak volna minket erre a szintre, és a sorsolás után talán még kevesebben fogadtak volna arra, hogy végig versenyben leszünk azért, hogy a legjobb nyolc között végezzünk az alapszakaszban. Kár, hogy Bragában nem volt esélyünk megtartani a hazai pályán megszerzett előnyünket, de szerintem összességében büszkék lehetünk arra, amit az Európa Ligában nyújtottunk.

– A mostani az első teljes szezon a 2025 januárjában szerződtetett Robbie Keane vezetésével. Ön szerint mi a vezetőedző szerepe a közösen elért eddigi sikerekben?

– Győztes karaktere van, és ez a csapatra is átragad. Azzal mindenki tisztában van, hogy labdarúgóként milyen pályafutása volt, a tapasztalatait pedig remekül át tudja adni. Főleg a meccsnapokon nagyon jól átérzi, hogy mikor kell leszúrni a srácokat, vagy éppen mikor kell kicsit nyugodtabban beszélnie velük. Nagyon jól kezeli a társaságot, ami nem egyszerű, mert sokan vagyunk. Szerintem komplex edző, remélem, sokáig itt marad velünk. 

Leandro most is folyamatosan tanul

– Van bármi olyan kisebb-nagyobb titok, amit az eddigiekben sikerült ellesnie Robbie Keane-től?

– Persze, az embernek mindenkitől muszáj tanulnia, azért vagyunk itt, hogy mi is fejlődjünk. Folyamatosan tanulunk, én minden edzőtől igyekszem minél több hasznos dolgot ellesni, hogy a későbbiekben is tudjak segíteni a csapatnak. Ezeket a fortélyokat mind-mind elraktároztam magamban. Játékosként is ilyen voltam, mindig mindent igyekeztem elraktározni az edzéseken hallottakból.

Leandro a munkája során igyekszik hasznosítani a hallottakat

– Két éve, Dejan Sztankovics távozását követően, az Újpest elleni derbin vezetőedzőként irányíthatott. Utána azt mondta, még nincs meg a kellő tudása és tapasztalata ahhoz, hogy vezetőedző legyen. Hogy látja, hány születésnapot fog még megérni, mire készen áll erre?

– Még párat biztosan. Soha nem titkoltam, hogy előbb-utóbb szeretnék vezetőedző lenni, de őszintén szólva nagyon jól érzem magam a jelenlegi pozíciómban. Szeretem ezt csinálni, közvetlenebb a kapcsolatom a játékosokkal. Egyfajta kapocs vagyok a labdarúgók és az edzők között, ezt tényleg nagyon élvezem, és úgy gondolom, hogy jelenleg a megfelelő helyen vagyok.

Hatos Szabolcs