A szervezet 2008 óta íródó történetének 30., egyben legnagyobb létszámú közgyűlését tartotta szeptember 7-én, csütörtökön, Berlinben az európai labdarúgóklubokat tömörítő European Club Association (ECA), amelynek a Ferencváros is tagja. Orosz Pál és klubunk 12 évnyi tagság után jelentős elismerésben részesült, hiszen a sportvezetőt Board memberré választották. Ennek folyamatáról és a közeljövő fontos teendőiről beszélgettünk ügyvezetőnkkel.

- Kezdjük a legelején: mikor és hogyan lett tagja a Fradi az ECA-nak?

- Amikor 2011-ben átvettük a Fradit, akkor semmiféle nemzetközi jelenlétünk nem volt. Az European Club Association volt az első olyan szervezet, ahova rögtön akkor, amikor pozícióba kerültünk, elkezdtem járni és velük dolgozni. Az, hogy most eljutottunk oda, hogy Board memberré választottak, az egy 12 éves folyamatnak a vége.

- Milyen kritériumoknak kell megfelelni ahhoz, hogy egy klub elérje ezt a szintet?

- Voltak objektív feltételek, amiknek eddig nem feleltünk meg, ahhoz, hogy Board member lehessen valaki a klubtól, de az is kellett, hogy az ember letegyen annyit az asztalra, hogy hitelessé váljon. Az elmúlt években részt vettem több munkacsoport, például a marketing és a kereskedelmi munkacsoportokban, de aktív tagja voltam annak a bizottságnak is, amely kidolgozta a jelenlegi rendszert, miszerint három versenysorozat van, nevezetesen a Bajnokok Ligája, Európa Liga és a Konferencia Liga. Ennek kialakítása egy másfél éves folyamat volt. Részese voltam az első club managment guide szerkesztőbizottságának, de elvégeztem a club managment programot is, így a stockholmi egyetemmel és az ECA-val közösen kiállított oklevelet is megszereztem. Folyamatosan részese kellett legyek az egész folyamatnak és munkának, ami sok idő- és energiabefektetéssel jár, de úgy gondolom, hogy a Ferencváros számára ez egy nagyon jó és nagyon fontos visszaigazolás most. Itt szeretnék köszönetet mondani kollégáimnak, közülük is kiemelten Máté Bálintnak, aki szintén aktív munkát végez az ECA-ban.

- A Ferencváros most előlépett a negyedikből a harmadik szubdivízióba. Hogyan épül fel a szervezet struktúrája, mi volt a fejlődés menete?

- A struktúra úgy néz ki, hogy van évente két közgyűlés, amin a teljes tagság részt vesz, a legutóbbi, berlini esemény volt a harmindcadik. Vannak úgynevezett „ordinary memberek” és „associated memberek”, őket országkoefficiens alapján szubdivíziókba sorolják. Eddig a négyesbe tartozunk, most kerültünk eggyel feljebb, a hármasba. A mostani volt az első olyan alkalom, amikor a Ferencváros ordinary memberként, és már a hármas szubdivízióban lehetett jelen. A berlini esemény egy tisztújító közgyűlés volt, ilyenkor újraválasztjuk az elnököt, a vezetőket. A mi szubdivíziónkból három hely van a boardban a férfi labdarúgás részéről, erre öten jelentkeztünk, én teljesen újként. A közgyűlésen volt egy választás, itt az adott szubdivízió képviselői szavazhattak az ő jelöltjeikre. Az előző napon volt lehetőség kortesbeszédet tartani, ezt megtettem. A voksolásnál nagyon érdekes szituáció állt elő, hiszen ketten, a Koppenhága és a Malmö, akik eddig is Board memberek voltak ebből a szubdivízióból, egyből bekerültek, a Dinamo Zágráb, a PAOK és a Ferencváros hármasából pedig mi lettünk a nyertesek. Nagy-nagy büszkeség szerintem, de nemcsak nekem, hanem a klubnak és a magyar labdarúgásnak is, hogy az ECA Boardban – ami tulajdonképpen az UEFA előszobája, hiszen az ECA nagyon szoros együttműködésben dolgozik az európai szövetséggel – fontos szerepet kaptunk.

- Board memberként mi lesz a fő feladata a jövőben?

- Rögtön a szavazás után volt egy alakuló ülés, az első rendes Board meeting szeptember végén lesz Varsóban, ahol a teljes munkafolyamat elkezdődik, létrejönnek a feladatkörök, valamint azok a bizottságok, amelyekben különböző szerepeket tudunk vállalni mi is, mint Ferencváros. Board memberként a szubdivízióban lévő klubok képviseletét látja el az, aki ott tag lehet, az összes egyesület érdekét szem előtt kell tartani, akik ebben a divízióban vannak, a hármas szubdivízió esetében több más mellett görög, horvát, svájci, szerb, skót, norvég, izraeli, svéd, lengyel egyesületekről beszélhetünk. Ebben a munkakörben az adott divízió képviseletében kell menni akár az UEFA-hoz, akár külső szervezetekhez, vagy éppen a belső munkában részt venni, de úgy gondolom, hogy ez nemcsak egy megtisztelő pozíció, hanem egyben egy óriási felelősség is. Azt már a közgyűlésen is nyomatékosították, hogy ez nem egy díj, hanem egy felelősség azoknak, akiket megválasztottak. Nagyon kíváncsi vagyok, miként folytatódik a munka az ECA-ban, de állok elébe!