2020. november 12.
Nem rohanunk sehova
A sétafoci csapat bizonytalan ideig nem tud edzéseket tartani – összefoglaltuk az első hét edzést – VIDEÓ!

A nagy sátor éppen elég védelmet adott ahhoz, hogy ne lehessen megérezni az október végi, november eleji hidegeket. Odabenn, amíg zajlott a sétafoci edzése, el is felejtette talán mindenki, hogy mi van odakint. Ugyanakkor természetesen mi is a külvilágból érkeztünk az edzésre, és oda is mentünk vissza a tréning végén, lehetett érezni, hogy nem sokáig fogunk tudni gyakorolni és pihenőre vonul a sétafoci is.

Amikor először rátaláltunk erre a sportágra, ennek immár jó pár éve, még elképzelni sem tudtuk azt, hogy egy, a covidhoz hasonló vírus ilyen szinten átalakítja az életünket. Mire el tudtuk kezdeni a programot, már nekünk is alkalmazkodnunk kellett az új világhoz. Ez jelentős fegyelmezettséget és figyelmet igényelt, de ennek köszönhetően hét edzésig eljutott a csapat.

A hatodik edzésre a Fradi vloggere, Olivér is ellátogatott, az ott forgatott videót alább tudják megnézni…



Hét hét alatt nagyon sok mindent el lehet érni. Talán páran mosolyognak, akik nem tudnak túljutni a sétafoci elnevezésen, és azon, hogy ebben a sportágban bizony tényleg annyi a trükk, hogy futni nem, csak sétálni szabad. Talán ugyanennyien megmosolyogják azt is, hogy szakmailag próbáljuk elemezni az eddigi edzéseket, de az a helyzet, hogy mindezt a sétafocistáink vívták ki maguknak. Ha annyi lenne egy sétafoci edzés, hogy a kitérdelt mackónadrágban felmegyünk a pályára, aztán csőrrel sebesre rugdaljuk a labdát, akkor mi sem tennénk fel az okulárét a komolyabb vizsgálathoz. De sétafocistáink már az első edzéstől kezdve megadták a címer és a sportág irányába a tiszteletet, és nem csak ők, hanem a szakmai stáb tagjai is alázattal végezték a munkájukat, minden gyakorlásra felkészültek és a legjobbjukat nyújtották. Mert lehetett volna ezeket az edzéseket úgy is megtartani, hogy bedobnak középre egy labdát, és a korlátnak nekidőlve, ha valaki nagyon sprintel, akkor bekiabálnak, vagy belefújnak a sípba, és ennyi. Ehhez képest a Horváth Roland-Ódor Zoltán edzőpáros minden gyakorlás kezdetére már felpakolta a pályát bójákkal, egyáltalán a játékos bemelegítést követően minden alkalommal kitalált valamilyen új gyakorlatcsomagot, amivel a labdakezelést, a technikát lehetett fejleszteni. Ezek után a gyakorlatok után következett minden alkalommal az egymás elleni játék, majd levezetésnek a félpályáról meglőtt büntető. És ha az első edzésen ezt még talán csak ők maguk, az edzők láthatták lelki szemeik előtt ezt, de a keret meghálálta a bizalmat, és konzisztens, látványos fejlődést mutatott hétről-hétre.

Az egyórás edzések végére pirospozsgás arcú, a jóleső fáradtság gyöngyeit arcukról letörlő sétafocisták hagyták el a pályát, vagy pihentek meg egy picit a frissítő pontnál. Az utolsó edzésen ugyan nagyjából a csapat kétharmada volt jelen, de nem a kisebb létszám miatt fáradtak el annyira. Ezen a tréningen például kettő az egy ellen vezették sétálva a labdát a játékosok a kapura, és a végén gólt is kellett lőniük. Ez is okkal történt, itt nem a támadás volt a lényeg, hanem az, hogy a kapu előtt az egy szem védő nagyobb mozgásra legyen kényszerítve, valamilyen módon ki legyen véve a komfortzónájából – a közös játék során ugyanis a szakemberek úgy láthatták, hogy ezt a posztot még vagy nem érzik annyira játékosaink, vagy túlságosan félvállról veszik. A lényeg: egy olyan klubban, ahol ezt a munkát egykor Dalnoki Jenő, Mátrai Sándor, vagy Simon Tibor végezte el, ott javítani kell rajta, így az edzés egy jelentős időszakában ezt gyakorolták újra és újra.

Sajnos a Lazio és a Levszki Szófia sétafoci csapatai – akikkel közösen valósítjuk meg ezt a programot – sincsenek könnyű helyzetben. Információink szerint már ők sem tudnak gyakorolni. Ugyan a világ jelenleg nem úgy áll, de senki nem engedi el a gondolatot, hogy az eredeti terveknek megfelelően ez a három csapat találkozik egy napon Bulgáriában, és sor kerül egy körmérkőzéses tornára. Hogy akkor mit fogunk kezdeni a futással, az egyelőre nagy talány, de szó mi szó, olykor csak nagyon távolról nézve és hunyorítva – vagy a fejünket a játéktérről teljesen elfordítva - tűnik sétafocinak a sétafoci a sok sprint miatt. De egymás között ez is belefér, pláne, hogy amíg az első pár edzésen komoly szükség volt a mozgáskoordinációra, mert olykor fél-egy méterrel is az ember mellé ment a labda, és azért bizony mozgás közben lábbal oda kellett valahogy érte nyúlni, addig ezen a hetedik gyakorláson már volt, hogy pár érintésből eljutott az egyik csapat a másik kapuja elé, mi több, még gólt is láthattunk az akció végén. Ha netán fele ennyire se menne a fiainknak a pályán, akkor is dicsérnénk őket, de így a legnagyobb elégedettséggel tapsolhattunk, van értelme a munkának.

Hét héttel ezelőtt pár ember összegyűlt, hogy alakítsanak egy új csapatot, hogy a labdarúgás ezen új verziójában – bár az első sétafoci meccsre a feljegyzések szerint 1932-ben került sor Angliában – feltalálják magukat és egy ütőképes társaságot alkotva a bolgár és olasz kollégákkal szemben is megmérettessék magukat. Ez idő alatt több vendégünk is volt, járt nálunk a VVK-győztes Rákosi Gyula, a Petőfi TV, Olivér vloggerünk, az időközben apává váló Tokmac, és a FradiMúzeum vezetője, Tobak Csaba is – aki látogatásakor azt a kuriózumot is elárulta, hogy nemrégiben a múzeum hozzájutott egy 1935-ös Közép-európai Kupa-aranyhoz, ami azért érdekes, mert abban az esztendőben sajnos összesítésben 4-2-re kikaptunk a Sparta Prahától. Mint kiderült, azért vannak mégis ferencvárosi nyomással ellátott aranyérmek, mert a szervezők a Sparta és a Fradi nevével is legyártattak egy-egy adag aranyérmet, így akkori játékosaink (például Sárosi, Toldi, vagy éppen Táncos) a második hely ellenére is kaphattak az aranyozott medálokból.

A sétafocis mez tehát most egy picit bekerül a szekrénybe, ahogyan az edzőcipők, a tréningnadrágok, a sportszárak is. Kivárják az idejüket, ahogyan az első sétafocis edzés előtt is kivárták. Amint erre a szabályok lehetőséget adnak, vissza is térünk a pályára, de a sétafoci első számú szabályát, miszerint a biztonság és az emberi egészség az első, most fokozottan igaz. Addig is meg lehet ismerkedni a csapattagokkal, hiszen a fradi.hu-n már elérhető a sétafoci csapat játékoskerete.

Ugyan, ha valakik, akkor a sétafocisták nem rohannak sehova, de mindenki bízik abban, hogy nem lesz hosszú a szünet. Egy hét múlva, 19-én ment volna a csapat közösen megnézni a Fradi Múzeumba a Kárpáti György életét és pályafutását bemutató kiállítást, de ahogyan az edzéseket, úgy ezt a látogatást is bepótoljuk majd, amint ismét lehetőség nyílik rá. Addig is figyeljük az utánpótlást, a jövő nagy sétafocistáit, a Bajnokok Ligájában szereplő fiatalokat, a Ferencváros hőseit, akivé mindenki válni akar, aki akár csak szurkolóként is valaha is felvette a Fradi címeres mezt.

Czégány Pál

A Program az Európai Unió Erasmus+ Sport Programjának támogatásával valósul meg.

Cikkajánló

Kisétált győzelem

A BL-csapat tapssal jutalmazta a sétafocis gólt, Rebrov mester pedig oroszos köszönömöt kapott.

Apák, papák, babák, mamák

Még csak harmadszor találkoztunk, de egyre jobb a csapatszellem. Nincs kényszer, csak a játék öröme.

Szép volt, Toki!

A sétafoci csapat üzent a friss édesapának, miközben a Petőfi TV ellátogatott hozzánk - videó!

Egy kis sétafocicsapat nagy napja

Az FTC történelmének első sétafoci csapatának első edzésébe 2 másodperc után kellett belefújni.

Így zajlott sétafoci csapatunk első tavaszi edzése

Hosszú kihagyás után edzett ismét együtt klubunk megfogyatkozott sétafoci csapata – VIDEÓ!

Sétafoci: Veszteségekkel, de itt vagyunk, folytatjuk!

Több mint hathónapos szünet után edzett újra a Népligetben a megfogyatkozott sétafocicsapat.

Gera: A Fradiban az európai élbolyba küzdhetem be magam

Új igazolásunknak a sétafocicsapat tagjai tették fel kérdéseiket – VIDEÓ.

close
Facebook Youtube Instagram TikTok
Viber Spotify Linkedin
close
Fradi most
Fradi most