Ismét újabb két foglalkozáson vannak túl sétafocistáink, a kedd-csütörtöki menetrendtől azonban a múlt héten jelentősen eltértek, csak a keddi gyakorlati edzés zajlott menetrend szerint. Szerdán több csapattagunk is a Tüskecsarnokban gyülekezett, hogy jégkorongcsapatunkat buzdítsák az Erste Liga döntőjében, míg pénteken a Tatabánya elleni férfi kézimeccsen szurkoltak az Elek Gyula Arénában, ami a bajnokság 4., európai szereplést érő helyéről szóló csata volt a felek közt. Sajnos kevés sikerélménnyel.

A megszokott csütörtöki sétafoci-mérkőzésnap ezúttal szombaton került megrendezésre két ok miatt is. Egyrészt a torna után a társaság így közösen tudta megtekinteni a Fradi–Debrecen mérkőzést, másrészt nemcsak a Groupama Arénába vártak debreceni ellenfelet, hanem a Népligetbe is: a hajdúsági város egyik külvárosi kerületét képviselő Józsa Kickers tagjai kaptak meghívást, akik a Józsai SZTSE sétafoci-szakosztályaként voltak jelen.

A Józsa Kickers csapatát a múlt héten nálunk vendégeskedő – időközben a Ferencváros programjához hivatalosan is csatlakozó rutinos skót sétafocista – Paul Milne alapította 2022. elején, amihez az FTC-től is kért segítséget, még a hivatalos megalakulás előtt kialakítva ezzel egy partneri kapcsolatot. A debreceniek kilencfős, 45-55 év közötti életkorú csapattal érkeztek, hogy részesei legyenek az első klubok közti sétafoci-mérkőzésnek Magyarországon.

Noha a Sétafoci Programot az FTC az 50 év feletti korosztály számára hirdette meg, a legfontosabb a tapasztalatcsere volt, így a korosztályos különbségektől ezúttal eltekintettünk.

Az FTC 22 játékosa három csapattal állt fel: a Varga csapatot a Szófiát is megjárt, immár 66 év feletti „veteránjaink” alkották, míg az Albert és Fenyvesi csapat tagjait az edzők jelölték ki, igyekezve egyenlően elosztani az erőket a két csapatunk közt, mind az évek terén – a skála 50 és 76 között mozgott –, mind képességekben, hogy egyformán legyen lehetősége mindenkinek élvezni a játékot. Végülis erről szól ez a játék, az örömről és a közösségről.

A közösségről, amely nagy fájdalmunkra ismét kevesebb lett egy kiváló emberrel és fontos csapattaggal. Sétafocistáink vezéralakja és választott csapatkapitánya, Szabó László komoly megpróbáltatások után április 3-án megtért az Úrhoz…

Az egyenlően elosztott játékerő végül nem bizonyult nyerő taktikának. A Józsa Kickers összeszokottabb gárda benyomását keltette, jobb helyezkedésüknek, pontos passzaiknak és fiataljaik nagyobb labdabiztosságának köszönhetően igen hatékonyak voltak. Hibátlanul, kapott gól nélkül végeztek a tornán, míg a Fradi-legendák neveit viselő alakulataink ádáz csatákat vívtak egymással.

A szombati torna mindezzel együtt tanulságos volt, hiszen sokan először érezték Fradi-címerrel a szívük felett magukon a tétet, ami sokféleképp hatott a játékosokra – egyesek a szabályokhoz túlságosan igazodni akarván feleslegesen visszavettek a tempóból, másokból épp az ellenkezőjét hozta ki a helyzet, és tucatnyi sípszó kellett visszafogja őket. Ugyanakkor a megtáltosodásból sem volt hiány, többekből is pozitív változást hozott ki a Fradi Szív és a versenyhelyzet: végre nem pattant el átvételkor a labda, pontosabbak voltak a passzok, és jobban ügyeltek a helyezkedésre is, amivel kombinatívabbá tudták tenni a játékot.

Az eredményhirdetés után a Fradi Liget Étteremben gyűltek össze a csapatok, hogy az esti meccshez a debreceniekkel közösen alapozzák meg a jóhangulatot, akik a Groupama Arénába is csapatainkkal tartottak. Noha a visszavágás gondolata bizonyára azonnal megszületett a fradista fejekben, elsősorban mégis csak szurkolókról van szó, így a 3-0-s győzelemmel gyorsan jött a szívekben az elégtétel is. És bár az ellenfelüknél volt, aki komolyan búslakodott az esti meccs végeredménye miatt, azért amikor nyugovóra tértek a csapatok a napvégén, végül mindenki egy jó élményekkel teli napot könyvelhetett el magában.

Valószínűleg nem kivételek ez alól az edzőink sem, akik bizonyára tudják már, hogy vágunk vissza legközelebb, és min kell még dolgozni a júniusig az Európai Sétafoci Liga bredai állomásán való eredményes szerepléshez.