2020. február 18.
Hajnal Tamás tudatosan készült a jövőjére
A korábbi válogatott labdarúgó a pályafutása végéhez közeledve tudatosan képezte magát.

A Gondoskodás Európai Napja alkalmából a Ferencvárosi Torna Club korábbi labdarúgójával, Hajnal Tamással beszélgettünk. Az aktív pályafutása alatt Németországban és Belgiumban is légióskodó Hajnal a projekt nagykövete, napjainkban az FTC sportmenedzsere. A Gondoskodás Európai Napja az FTC EU-s támogatással megvalósuló projektje, egy 2015-ben indult kezdeményezés kiterjesztése. A célunk, hogy más európai sportegyesületekkel közösen felhívjuk a figyelmet az élsportból a civil életre való átállás nehézségeire és inspiráló történeteket osszunk meg azokról, akiknek sikerült az átállás.

- Fiatalon beindult a futballistakarrierje. Mikor kezdett el sportolni?

- Alapvetően egy nagyon sportcentrikus családból származom, gyakorlatilag mióta járni tudok, a sport az életem része. Édesanyám főként a labdajátékokat szereti, édesapám pedig testnevelő tanár és futballedző. Vele az iskolában már egészen fiatalon kipróbálhattam a legkülönfélébb sportágakat is, mégis a labdarúgás lett az, amely mindig is lenyűgözött és ma is fontos része az életemnek.

- Hosszú és sikeres futballista-pályafutást tudhat maga mögött, mire emlékszik vissza a legszívesebben?

- Ezt a kérdést sokszor feltették már nekem, de nem tudnék rá egy eseménnyel válaszolni. Ha végiggondolom az aktív éveimet, akkor azt mondanám, hogy a pályafutásom egésze az, amire büszke vagyok, arra, hogy Nyergesújfaluból, egy kisvárosból hova jutottam el a sportnak köszönhetően. Soha nem fogom elfelejteni, amikor 16 évesen bemutatkozhattam a Ferencváros első csapatában, de azt sem, amikor 18 évesen aláírhattam az első profi szerződésemet Németországban. Meghatározó élmény marad az első válogatott mérkőzésem és a Németországban vagy akár a Fradi színeiben megnyert bajnoki cím is.

- Milyen érzés volt az, amikor az aktív pályafutása végeztével hirtelen a civil életben kellett megállnia a helyét?

- A labdarúgás egészen fiatal koromtól kezdve nagyban befolyásolta az életemet, ám tudtam, hogy idővel eljön egy új fejezet is az életemben, új kihívásokat, új életcélt kell találnom magamnak. Szerintem nagyon fontos, hogy egy sportoló körül ilyenkor legyenek olyan emberek, akik elláthatják hasznos tanácsokkal, de az is sokat számít, ha valaki még játékosként elkezdi tervezni az élsport utáni jövőjét.

- Ha visszaemlékszik, mikor gondolt először az aktív pályafutását követő időkre?

- Viszonylag korán. Talán az első edzőtábort töltöttem a Schalke csapatánál (Hajnal Tamás ekkor 17 éves volt – a szerk.), amikor már lejegyzeteltem azt, hogy mit, milyen gyakorlatokat csinálunk az edzéseken. Már akkor megfordult a fejemben, hogy egyszer, ha edzőként dolgoznék, mindez a segítségemre lehet. Persze, a későbbiekben inkább a pályafutásomra koncentráltam, komolyabban 30 éves korom körül kezdett el foglalkoztatni a jövő, akkor megszereztem az UEFA edzői A-diplomát is. Később arra gondoltam, hogy inkább a menedzsment terén dolgoznék, ezért még futballista koromban elkezdtem keresni a lehetőségeket, hogy milyen képzéseket volna jó elvégeznem ehhez. Több barátom is javasolta, hogy az UEFA mesterfokú menedzsmentképzésére jelentkezzek. Felvettek, azóta el is végeztem. Igazából a pályafutásom utolsó éveiben már intenzíven foglalkoztam a jövőmmel.

- Miben különbözik a jelenlegi élete ahhoz képest, mint amikor még futballistaként élte a mindennapjait?

- Teljesen más. A labdarúgás olyan különleges, hogy semmi máshoz nem lehet hasonlítani, főleg, ha valakinek van szerencséje olyan magas szinten játszani, mint nekem. Jelenleg sportmenedzserként dolgozom. Ez a munkakör sokkal összetettebb, nagyobb felelősséggel is jár.

- Jelenleg az FTC sportmenedzsere, ám ha a távolabbi jövőjére gondol, milyen más kihívások érdeklik?

- Nagy megtiszteltetés számomra, hogy megkaptam a bizalmat a klubtól, ez nagy lehetőség, egyben felelősség is, szeretném a lehető legjobban végezni a munkámat. Próbálok nem csak a sportból jövő emberekkel beszélgetni, ezáltal betekinteni más területekre is. Rendszeresen dolgozom például szakkommentátorként is, azt a munkát szintén élvezem, ám a labdarúgásban eltöltött évtizedek olyan tudást, olyan hátteret nyújtanak nekem, hogy szerintem elsősorban ezen a területen kell dolgoznom.

- Miért döntött úgy, hogy nagykövetként beáll a Gondoskodás Európai Napja elnevezésű projekt mögé?

- Szerintem fontos, hogy beszéljünk erről a témáról, hiszen tudjuk, hogy a legtöbb sportolónak milyen nehézségeket okoz, hogy az aktív pályafutása után megtalálja a helyét a civil életben. Tudatosítanunk kell, hogy igenis el lehet kezdeni tervezni a jövőt még a sportpályafutás alatt.

Cikkajánló

Meleg étellel kínálták a rászorulókat a Fradi sportolói

A Ferencvárosi Torna Club és az Ökumenikus Segélyszervezet az idén is közösen látta vendégül a rászorulókat.

„Ez is hozzátartozik ahhoz, amit a Fradi képvisel”

Mások mellett Dibusz Dénes, Somália és Vámos Márton is meleg ételt tett rászorulók asztalára – videó!

A jelen példaképeit fel kell készíteni a jövőre

November 15-én, pénteken korábbi neves sportolók részvételével tartottak Karrier Napot a Groupama Arénában.

Sikerek a pályán és azon kívül – klublegendák mesélnek

A Gondoskodás Európai Napja keretében az FTC négy korábbi sportolója osztotta meg a maga történetét – videó!

„Hálás vagyok, hogy ennyi mindent elértem”

Korábbi kézilabdázónk minden percét imádta pályafutásának, ám szerinte nem csak a sport fontos az életben.

Tokmac is üzeni: A Fradiban egy család vagyunk!

Az FTC 9. alkalommal készített kampányfilmet, melyben felhívja a figyelmet a kirekesztés elleni harcra.

close
Facebook Youtube Instagram Viber Linkedin
close
Fradi most
Fradi most