Nehéz lett volna megmondani, hogy a magyar vagy az orosz női kézilabda-válogatott érkezett el csalódottabban a tokiói olimpia harmadik fordulójához – míg mi a franciák elleni szoros vereség (29-30) után hattal kikaptunk Brazíliától (33-27), addig az olimpiai címvédő ellenfelünk csak döntetlenre volt jó a brazilokkal szemben (24-24) és tizenkettővel kikapott a svédektől (36-24).

Látszólag fel is pakolt mindkét fél mindent erre a meccsre, a játékosok az első percekben nem is töltöttek, csak tüzeltek, jobbára eredményesen. A gond csak az, hogy az oroszok találták meg előbb a védekezés ritmusát, s így a játékrész felére fokozatosan három, négy, majd ötgólos előnyt építettek. Küzdöttek játékosaink, a hozzáállásra nem lehetett panasz, de főleg védekezésben bántóan lassúak voltunk lábon és fejben egyaránt: alig-alig akadt kivédekezett támadásunk. Az első két mérkőzésünkön Janurik Kinga és Bíró Blanka is kimagaslóan teljesített egy-egy periódusban, most az extra egyiküktől se jött, a társak pedig teljesen magukra hagyták kapusainkat, folyamatosan ziccereket kellett volna védeniük. Így hiába nyújtottunk támadásban elfogadható teljesítményt – Szöllősi-Zsácsik Szandra a torna során először játszott tudásához méltóan, Klujber Katrin pedig a heteseket hibátlanul lőve hét gólig jutott harminc perc alatt – gyakorlatilag az első félidő hajrájában eldőltnek tűnt a mérkőzés. Vagy legalábbis (a magyar válogatott eddigi olimpiai szereplését látva) csodára lett volna szükség ahhoz, hogy az oroszokat mínusz hétről legyőzzük.

Tegyük hozzá, a csapat mentalitása, a szemekben égő tűz táplálhatta a csodába vetett hitünket, de az biztos volt, hogy a védekezésünkben drasztikus változásokra van szükség. A második félidő elején aztán kiderült, hogy Szucsánszki Zita is megsérült, ki se jött az öltözőből, jó eséllyel számára is véget ért az olimpia, ez pedig nagyjából kegyelemdöféssel ért fel. Vámos Petra, majd Tomori Zsuzsanna kényszerült irányítóba, s ehhez képest még becsülendő volt, hogy tartottuk a szünetben meglévő ötgólos differenciát, amely azért még elvi szinten ledolgozható a mai kézilabdában. Csakhogy annál meg jóval több, hogy a hibák beleférjenek… Ha kihagytunk egymás után két helyzetet, az oroszok büntettek, és hétről, lévén már csak tíz perc volt hátra, ezen a meccsen nem lehetett visszajönni.

Az orosz csapattól is kikapott a magyar női kézilabda-válogatott, amely egyre nehezebb helyzetbe kerül a továbbjutás tekintetében – egyre inkább úgy tűnik, hogy együttesünk a nagy sikert, az olimpiai részvételt nem tudja még nagyobbá tenni. Persze, esély még van a hátralévő két fordulóban a svédek és a spanyolok ellen.