2020. július 2.
Történelem
Bemutatjuk az FTC torna szakosztályának történetét!

A torna az alapsportok egyike, olyannyira, hogy volt idő, amikor a torna szó a sport szót is helyettesítette. Példának okáért ezért szerepel szeretett klubunk nevében is.

Az FTC vezetői már 1900-ban jelentkeztek a MOTESZ-be (Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége), annak ellenére, hogy akkor még nem volt hivatalosan megalakított tornaszakosztályuk. Ezzel is demonstrálni kívánták, hogy a sportágat fontosnak tartják és foglalkozni kívánnak vele.

És ha már a MOTESZ nevét említjük, tekintsünk jobban vissza az időben, mi is volt a múltja ennek a sportnak Magyarországon, mondjuk egészen az Anjouk koráig.

Az Anjouk korában divatos lovagi játékok már a későbbi testgyakorlatok bizonyos jeleit mutatták. A külföldről hozzánk érkezett internátusi vezetők a rómaiak életében divatos sportelvek szerint tanították testgyakorlásra a fiatalokat.

Az 1600-as évek közepén Coménius Amos, aki Sárospatakon élt, könyvében, az Orbis Pictusban már játszóteret és játékok rendszeresítését követelte az ifjúság részére. Mária Terézia alatt az országban több helyen űzték a testgyakorlás egyes fajtáit. A külföldi tornarendszerek híre lassan hozzánk is eljutott. Elsősorban Johann Christophs Friedrich GutsMuths, majd Friedrich Ludwig Jahn fejlesztette ki azt a német rendszert, amely Magyarországon is kifejtette hatását. Említést érdemel a svájci Johann Heinrich Pestalozzi , illetve a svéd Henrik Ling és fiainak tevékenysége, melyek ugyancsak hatással voltak a torna magyarországi rendszerére. Gyarmathy Sámuel professzor 1797-ben Schnefentalban járt, s az ottani Guts-Muths iskolában tett látogatásáról írt beszámolót. Hasonló jellegű volt Kovács Mihály pesti orvos gyűjteménye: ő könyvben adott összefoglalót Guts-Muths rendszeréről. Ezek a hírek, könyvek felkeltették az érdeklődést Magyarországon a torna iránt. Néhány főúri család "gimnasztikához értő" nevelőt hozatott a gyermekek és felnőttek mellé. Először báró Vay Miklós tábornok alkalmazott házi tornatanítót. Egger Vilmos 1817-ben, az evangélikus gimnáziumban megalakította az "első nyilvános testgyakordát ". A torna célja ekkor kimondottan a polgárság szórakozása, szórakoztatása volt. Néhány fiatal tornatanítót (" pestalozziánust " - így nevezték Pestalozzi híveit) hívott Magyarországra. Ez a kezdeményezés azonban a német tornazár ( Turnsperre ) idejére esik, s a bécsi kancellária kitiltotta a tornatanítókat az oktatási intézményekből.

1830 őszén, Pesten Testgyakorló Intézetet alapítottak, azonban ez csak kisgyermekek tornáztatásával foglalkozott és rövid két évtized múlva már meg is szűnt. 1862-ben megjelent az első női torna-szakkönyv Turján László szerkesztésében. Címe Nőnevelő Tornászat, amelyben ábrákkal is illusztrálták a leírt gyakorlatokat.

1883-ban megindult a rendszeres torna folyóirat, a "Tornaügy", amely havonta jelent meg.

Mindezek közben 1863-ban Matolay Elek , Dr. Szontágh Ábris  és Dr. Bakody Tivadar  megalapították a Nemzeti Torna Egyletet. Az egyesület hivatalos nyelvéül a magyart választotta, jelmondata  pedig az „Erő, Egység, Egyetértés” lett, amit később emlékérmén is megörökítettek.   Az első "gyakorlásokat" a régi Pest egyik iovardájában végezték.

Ezzel ténylegesen útjára indították a magyar tornasportot. Sorra alakultak a különböző városok torna egyletei (1866-ban a Kanizsai Torna Egylet és a Soproni Torna Egylet, 1867-ben a Debreceni Torna Egylet, 1868-ban a Szombathelyi Torna Egylet, a Nyitrai Torna Egylet, a Kassai Torna Egylet és a Sátoraljai Torna Egylet, 1869-ben a Budapesti Budai Torna Egylet , 1870-ben pedig a Pécsi Torna Egylet. Jelentősen megnehezítette azonban a tornásztevékenység megindulását az a körülmény, hogy képzett vezetők nem voltak.

Ezen a hiányon kívánt változtatni a Nemzeti Torna Egylet, amikor 1870-ben megépült új tornacsarnokában tornatanítók kiképzésére tanfolyamot indított. Néhány év alatt több mint 800 okleveles tornatanítót képeztek ki, akik ezután átvették a torna egyesületek szakmai irányítását.

1870-ben merült fel az a kívánság is, hogy a tornaegyesületek egy közös szövetségbe tömörülve vigyék tovább a tornaoktatás ügyét Magyarországon. A lelkes emberek ez irányú fáradozásainak eredményeként, a Nemzeti Torna Egylet elnöksége által 1883-ban újból kibocsátották a szövetség megalapításra vonatkozó felhívást.

Az első szertornaversenyt Magyarországon az NTE rendezte 1881-ben.

A nyújtó, korlát, rúdugrás számokból álló összetett versenyt Kajlinger Mihály nyerte meg 100 ponttal. A nagy nyilvánosság előtt 1885. június 28-án mutatkozott be a magyar torna. Ekkor katonazenekar kíséretében vonult végig a főváros utcáin a háromszázötven felnőtt és százharminc iskolai tanuló a tornatérig. Az ünnepélyen, több tornaszeren egyszerre végeztek szergyakorlatokat Keresztessy Sándor tanulói. A belvárosi reáliskolából rendgyakorlatokat mutattak be és mindezek előtt az összes résztvevő közös szabadgyakorlatokkal tette különlegessé az első tornaünnepélyt. A győzelmi cserkoszorút nyilvánosan osztották ki. Tulajdonképpen ezzel az aktussal vette kezdetét hivatalosan is a magyar tornasport.

Másnap, 1885. június hó 29-én megalakult a Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége. Első elnöke az alábbi képünkön látható Hegedüs Sándor, a kor egyik nagy alakja, a „százkezű politikus” lett. Hogy miért a furcsa jelző, hogy százkezű politikus? Hívjuk segítségül szó szerint az Erdélyi Napló írását.

„Hegedüs Sándor Kolozsváron született, a helyi református kollégiumban érettségizett, majd jogi tanulmányokat folytatott, amelyeket Budapesten fejezett be. Fővárosi barátai beajánlották őt Jókai Mórnak, aki a Hon című országos napilap szerkesztője volt, s a nagy író éppen a gazdasági rovathoz keresett szakembert. 1868-tól kezdett dolgozni újságíróként a lapnál. A fiatalember azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy idejével jól tudott gazdálkodni: lapot írt, később szerkesztett és ontotta magából a vezércikkeket. Ezzel párhuzamosan egyre jobban elmélyedt a közgazdasági irodalom tanulmányozásában, úgyhogy néhány éven belül már szakműveket ismertetett (több nyelven beszélt), és értekezéseket tett közzé. Rengeteg írt és dolgozott. Tagja volt az Atheneaum című társadalmi-politikai-irodalmi-művészeti hetilap szerkesztőségének is. Közben politikai pályára lépett. Egymás után ötször jutott be kolozsvári képviselőként – a Szabadelvű Párt tagjaként – a magyar Országgyűlésbe. A párt mintegy harminc évig kormányozta Magyarországot. Hegedüs mintegy húsz évig a parlament pénzügyi bizottságának volt az előadója, számos bank tanácsadójaként és igazgatótanácsi tagjaként dolgozott (az Osztrák–Magyar Vasúttársaság alelnöke, a Magyar Jég- és Viszontbiztosító Társaság  és a Magyar Általános Takarékpénztár elnöke, a Magyar Jelzálog-hitelbank, a Pénzváltó és Leszámítoló Bank, a trieszti Assicurazione Generali, valamint a bécsi Balesetek Elleni Biztosító Társaság igazgatótanácsosa, ugyanakkor a budapesti Józsefvárosi Jótékony Egylet és a Nemzeti Torna-egyesület elnöke, a Magyar Hírlapírók Nyugdíjintéze­tének megalapítója és alelnöke, az Országos Képzőművészeti Társulat választmányi tagja, az Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képekben igazgatósági tagja, fővárosi törvényhatósági bizottsági tag). A Széll Kálmán-kormányban 1899-től kereskedelmi miniszterré nevezték ki, hozzá tartozott a közlekedés és a szállítás. Minisztersége idején épült az Erzsébet híd, két Tisza-híd és a barcsi Dráva-híd. Bővítette a fiumei tengeri hajózást, a magyar tengerészeti akadémiát, gondoskodott a nemzetközi lámpás hajójelzések bevezetéséről, fejlesztette a folyami hajózást. Az ő idejére esik a Vaskapu szabályozásának befejezése, bevezette a révkalauz-rendszert. Összesen 945 km új vasútvonalat adott át, kidolgoztatta a székelyföldi vasúthálózat tervét, minisztersége idején 197 új posta-, 112 távírda-hivatal és 177 távbeszélő központ létesült, 16 város új telefonhálózatot kapott. Hegedüs nemzetközi távíróvezetékeket hozott létre, módosította a munkaszüneti napokról és betegsegélyezésről szóló törvényt, számos adótörvényt megreformált, fejlesztette az ipari szakiskolákat. Tárcafőnöksége idején 70 gyár nyílt meg az országban. Megszervezte az 1900-as népszámlálást, mert nemcsak a posta, hanem a statisztika is az ő hatáskörébe tartozott. Az 1900-as párizsi világkiállításon való sikeres magyar szereplés is az ő nevéhez fűződik, mint ahogy a kolozsvári Fadrusz János által készített Mátyás szobor is, hiszen Hegedüs volt a szobor egyik megálmodója, a szoborbizottság létrehozója, elnöke, majd a szoboregyüttes egyik leleplezője is. Mindeközben folyamatosan cikkeket és gazdasági szaktanulmányokat közölt. A Nemzetgazdasági Szemle, a Fővárosi Lapok, a Vasárnapi Újság, a kolozsvári Magyar Polgár munkatársaként több ezer újságcikket szignált. Megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tagjának, életében számos elismerést kapott, többször kitüntették, a királyi udvar 1899. szeptember 18-án tevékenységét a valóságos belső titkos tanácsosi címmel ismerte el. Politikai karrierje során meggazdagodott, pénzét azonban többször is jótékony célokra fordította, számos karitatív intézmény lelkes patrónusa volt. 1888-ban megalakult a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, Hegedüst először alapító tagként tartották nyilván, de nemsokára megválasztották alelnöknek, majd világi elnöknek is. A társaság titkára, Szőts Farkas ezt jegyezte fel róla: „Kilenc vándorgyűlésünkön kilenc alkalommal szólt, lelkesített az igazság olyan erejével, a lelkesedés olyan pátoszával, az ékesszólás olyan varázsával, hogy azt soha sem feledte el, aki egyszer hallotta”. 1902-ben bizonyos fokig visszavonult a közélettől, és egyháza szolgálatába szegődött: a Dunántúli Egyházkerület főgondnokává választották.”

Így már könnyebben hihető, hogy a magyar tornasport fellendülése nem a véletlen műve volt.  A Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége alakuló közgyűlésén az NTE, BBTE, OTE és a Magyarországi Tornatanítók Egyesülete, valamint Arad, Debrecen, Fogaras , Kolozsvár, Nagykanizsa, Sopron, Sárospatak, Szabadka, Szeged, Pancsova és Temesvár városok egyesületeinek képviselői vettek részt.

Az ezt követő években egyre több egyesület csatlakozott a szövetséghez úgy, hogy 1891-ben már 44 tagegyesülete volt. A szövetség megalakulási szabálya szerint háromévenként választották újra a "tisztikart".

Hosszú éveken keresztül az a szokás alakult ki, hogy a közgyűléssel egyidőben rendezték meg az Országos Tornaünnepélyt is.

Távolugrás, kődobás és lógyakorlatból állt a verseny. A korabeli szaksajtó szerint " váratlan gixerek , a tornaszerről történő lezuhanás gyakori előfordulása" tette kiegyenlítetté az egyébként unalmas versenyt.

Az első újkori olimpián 1896-ban, Athén-ban magyar férfi tornászok is részt vettek. A 13 nemzet tornászai között indult Kakas Gyula és Weisz Dezső. A versenybiró Isseni Iszer Károly volt.

A MOTESZ második közgyűlése (1888) meghatározta a tornászok öltözetét. Ez sötétkék nadrágot és kabátot, valamint a szürke ing mellett fekete árvalányhajas pörgekalapot is előírt.

1898-ban nagy megtiszteltetés érte a magyar tornasportot, hiszen felvételt nyert a Nemzetközi Torna Szövetségbe , amit akkor még csak Európai Torna Szövetségnek neveztek.

Mindinkább kezdett kialakulni az általános felfogás, hogy a tornát a legszélesebb néprétegek között is kell terjeszteni és népszerűsíteni. Tornász Egyleteink tagjai a torna mellett a legkülönfélébb sportokat is űzték, mint például atlétikát, vívást, úszást, korcsolyázást stb. A " tornászati eszme" már a felsőbb körökben is ismertté kezdett válni. Az egyesületek zászlószentelési és egyéb ünnepélyein még a királyi udvar egyes tagjai is megjelentek. Így a Torna Szövetség zászlószentelési ünnepélyén a zászlóanyai tisztet Auguszta főhercegnő vállalta számos magas rangú előkelőség kíséretében.

Egy ilyen, akkor már nagy múlttal rendelkező szövetség fogadta tagjai közé 1900-ban a Ferencvárosi Torna Clubot.

Bár az FTC-ben a sportolók rendszeresen tornáztak, a hivatalos szakosztály csupán 1904-ben alakult meg. Még később, 1910-ben indultak a sportolók először versenyeken.

A vezetőjük Záborszky Sándor, akkori szóval, művezető volt. Az ő irányításával olyan sportolók készültek, mint Háberfeld Győző, Roth Aladár, Kőszegi Károly, Gertner Elek, Huber István, Kövesdi László és Steiner László.

Ez a csapat rövid két esztendő alatt méltó ellenfelévé vált a bevezetőben is idézett nagy múltú hazai tornaegyesületeknek. Mindennél jobban bizonyítja ezt 1913-ban a csapatbajnokságban elért második helyezésük. Háberfeld (Halmos) Győző Budapest-bajnokságot nyert, sőt részt vett a stockholmi olimpián is, ahol tagja volt a második helyen végzett magyar csapatnak, így ő az FTC első olimpiai érmet nyert tornásza..

Igen reményteli volt tehát az FTC tornasportjának indulása, amitől a hazai sportélet is nagyon sokat várt. Ezt igazolja egy 1913-ban írt cikk, amely a Sportvilág című szaklapban jelent meg.

„A Ferencvárosi Torna Club február hó 22-én tartotta ezévi dísztornázását, illetőleg vívó- és tonnaünnepélyét a IX. ker. Üllői úti sporttelepén levő tornacsarnokában. Az ünnepély minden tekintetben kitűnően sikerült, ami elsősorban Záborszky Sándor tornatanár, egyleti művezető érdeme, aki a valóban szép, a közönségnek kellemes szórakozást nyújtó s amellett szakszempontbói is helyesen megválogatott gyakorlatanyag összeállításával és betanításával elismerésre méltó munkát végzett.
Érdeme annál nagyobb, mert tudvalevő, hogy a FTC alig néhány éve tornázik intenzívebben, s így tulajdonképpen a kezdet nehézségeivel kellett megküzdenie. A FTC kitűnő sportszellemtől áthatott vezetőségének a támogatása, a tornászok szorgalma és clubszeretete és az FTC lelkes közönségének a pártfogása átsegítette a tornát a kezdet nehézségein, sőt a mai dísztorna után ítélve az FTC, mint tornász egyesület még sok szép sikert fog elérni a jövőben is.

A dísztorna elejétől végig gyorsan pergett le. ami a tornaszakosztály agilis elnökének, Mailingernek az érdeme. A dísztorna kiemelkedő része volt az FTC hölgytornász csapatának a bemutatkozása. A 13 tagból álló hölgycsapat zenére végzett szabadgyakorlatai és tornapad gyakorlatai zajos tetszést arattak. A hölgycsapat első bemutatkozása minden tekintetben sikerült és további kitartó, szorgalmas munkával még sok dicsőséget szerezhetnek klubjuknak.”

Záborszky Sándor érdemeinek méltatásán túl megtudhatjuk a cikkből, hogy ekkoriban a tornaszakosztályt Mailinger Béla vezette, akit nem véletlenül neveztek agilis elnöknek, később a teljes egyesületet hasonlóképp irányította. De megtudhatjuk azt is, hogy 1913.02.13-án mutatkoztak be először az FTC hölgytornászai, tehát ettől az időponttól datálható a női torna létezése a klubban.

Szóval a tornasport az FTC nevéhez és híréhez méltón elindult a klubban, ám az I. világháború mindent megváltoztatott. A többi szakosztály, tán a korábbi indulásnak, a mélyebb betagozódásnak köszönhetően ki tudta heverni a csapást, sportolóinak, vezetőinek elvesztését, a tornasportot alaposan derékba törte a háború, gyakorlatilag megszüntette a szakosztályt.

Évtizedekig semmi hír nem maradt fenn a krónikákban a szakosztályról, de 1951-től már szinte mindent tudunk róla, amikor Szabó Zoltán a Fáy András Gimnázium testnevelő tanára újból életre keltette a tetszhalott szakosztályt.

1957-ben érkezett edzőnek az FTC-hez a 2019-ben elhunyt Harmath József, aki addig a Testnevelési Főiskolán tanított, de politikai okokból eltávolították tanársegédi állásából. Mint később kiderült, ez a lépés mérföldkő lett az FTC tornasportjában, hiszen ezután kiváló tornászok és edzők sorát nevelte ki.

Nem kellett sokat várni az első eredményekre sem. Koltai László 1959-ben és 60-ban is megnyerte nyújtón a magyar bajnoki címet, ily módon ő lett a szakosztály első magyar bajnoka. Az utánpótlásból kitűnt Cser Győző  1963-ban gyűrűn nyert országos bajnokságot, ám az igazi nagy éve 1964 volt, amikor összetettben és három szeren (talaj, korlát, nyújtó) meg tudta ismételni ezt. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy 1964-ben Tokióban részt vehetett a tokiói olimpián.

Később Harmath József tanítványaiból sorra edzők lettek, akik vitték tovább a mesterüktől kapott stafétabotot. Név szerint Vígh László, Koltai László, Deák Zoltán, Ács Győző és Karácsony István.

Az ő munkájuk révén a hatvanas évek közepétől az FTC tornászok igazi aranykora kezdődött meg.

Cser Győző ugyan eligazolt, ám a helyét azonnal átvette az ifjú Tihanyi Endre  aki első országos bajnoki címét 1965-ben talajon szerezte. Két évvel később már a mesterfokú bajnokságon duplázott, lóugrásban és talajon győzött. Egy év múlva talajon ismételt, sőt 1971-ben is ugyanezen a szeren nyert, így talajon háromszoros mesterfokú bajnok. Közben, 1970-ben az Országos Bajnokságon tündökölt, ahol az összetett bajnoki címen kívül a gyűrű és a lóugrás elsőségét is elhozta. Aranykollekcióját 1972-ben mesterfokon ugrásban, 73-ban pedig az OB-én talajon és ugrásban tette teljessé, amikor 13-ik bajnoki címét is megnyerte.

1971-ben Tihanyi Endre mellett egy másik, akkor 18 esztendős fiatalember is nyert egy mesterfokú bajnoki címet, mégpedig Magyar Zoltán, lólengésben.

A képünkön látható Magyar Zoltánt nem kell senkinek sem bemutatni, minden idők legeredményesebb magyar férfi tornásza lett. Három olimpián vett részt (1972, 76 és 80), amelyeken kétszer (1976, 80) aranyérmet szerzett. Nyolc éven át legyőzhetetlen volt lólengésben, közben nyert három-három világ- és Európa-bajnoki címet is. Természetesen itthon is sorra aratta bajnoki győzelmeit, az 1971-es első címét még 32 egyéni bajnoki cím követte, nem csak lólengésben, itthon nem volt olyan szer, ahol ne győzedelmeskedett volna. Összetettben háromszor nyert mesterfokú, kétszer országos bajnokságot, legerősebb szerén, lólengésben a mérlege öt –öt mesterfokú és országos bajnokság, talajon négy mesterfokú, ugrásban két mesterfokú és egy országos bajnokság, korláton egy mesterfokú és három országos bajnoki cím, gyűrűn egy mesterfokú, míg nyújtón négy mesterfokú és kettő országos bajnoki cím. Ez összesen 20 egyéni mesterfokú és 13 országos bajnoki cím. Edzője mindvégig Vígh László volt. 1980-ban vonult vissza az aktív versenyzéstől. Elvégezte az Állatorvostudományi Egyetemet, sokáig állatorvosként praktizált, azonban a szíve visszahúzta a sport, a torna világába, ahol napjainkban vezetőként tevékenykedik, ő a Magyar Torna Szövetség elnöke.

Felvetődhet a kérdés, az 1970-es években Magyar Zoltán jelentette az FTC tornasportját? Á, dehogy! Természetesen voltak ugyancsak sikeres, még ha azok a sikerek nem is az ő sikereihez mérhetők, kortársai. Tihanyi Endrét már említettük, négyszeres országos bajnok (1971 lólengés és gyűrű, 1972 gyűrű, 1973 ugrás) Reggel Ferenc . 1978-ban nyerte első mesterfokú bajnokságát talajon, amelyet 1980-ban megismételt Vámos István.  Persze ennyivel ő sem elégedett meg, mesterfokon 1981-ben ugrásban is nyert, ezt a kollekciót egészíti ki az 1980-ban talajon és ugrásban, illetve az 1982-ben nyújón, 1983-ban pedig ugrásban nyert országos bajnoki cím.

A magyar férfi torna erejét jelzi, hogy az idézett 1970-es évekbeli egyéni sikereket mindössze két csapatbajnoki címmel sikerült megfejelni. Az első 1975-ből datálódik, amikor a Magyar Zoltán, Vámos István, Borbély József, Farkas Árpád, Reggel Ferenc, Sziron János és Cser Győző összetételű csapat megnyerte a klub első tornász csapatbajnoki aranyát. A névsor érdekessége Cser Győző neve, aki pályafutása végén „visszatalált” nevelőegyesületébe és 33 évesen még hozzá tudta segíteni ehhez a nagyszerű sikerhez. A sikeres hetvenes éveket aztán megkoronázták egy újabb csapatbajnoki címmel, ami 1979-ben jött össze. Ennek részesei: Magyar Zoltán, Vámos István, Mészáros Ferenc, Mókus Lajos, Borbély József és Sivadó János. Sivadó János arról is nevezetes, hogy Magyar Zoltánhoz hasonlóan róla is elemet neveztek el lólengésben, az ő „vándora” a hátrafelé végrehajtott mozdulatsor volt. Mókus Lajos pedig 1982-ben csatlakozott az egyéni mesterfokú bajnokainkhoz, amikor talajon szerzett bajnoki címet.

Még az 1913-as évet jelölve említettük a hölgyeket, kérdés, voltak, vannak? Hiszen az eddig felsorolt nagyszerű eredmények, mind-mind a férfiakhoz kötődők. A válasz, igen, természetesen voltak, vannak. Igaz, az ő újraműködésük nem a férfiakkal egyidőben kezdődött, a hölgyek az 1970-es évek közepén, Magyar Zoltán sportolói pályafutásának fénykorában aktivizálták újra magukat. Ekkor sem önállóan, hanem a férfi szakosztály keretein belül tornáztak, mondhatjuk, ekkor a szakosztály valóban egyetemes torna szakosztály volt. A hölgyekkel foglalkozó első edzők Bathó Márta, Veszprémi Csilla és Vígh Lászlóné voltak. A nyolcvanas évek elején már válogatott tornásznőket sikerült igazolni, akik közül 1985-ban Köteles Krisztina megnyerte az FTC tornászhölgyeinek az első bajnoki címeket, mégpedig az országos bajnokságon ugrásban és felemáskorláton. Nem kellett sokat várni a következő bajnoki, egyben első mesterfokú bajnoki címre sem, hiszen azt 1987-ben Dragóner Ildikó szerezte meg ugrásban. Ugyanő szerzett még két bajnoki címet, mindkettőt ugrásban, 1994-ben az országos bajnokságon, 1995-ben pedig a szerbajnokságon nyert. Mindmáig ezek a címek a női tornászaink utolsó bajnoki címei. Reméljük, nem sokáig, a most fejlődő generáció legtehetségesebbjei újra eljutnak a bajnokságokon az esélyesek közé, mi több, gyarapítják az FTC bajnoki címeit.

A férfiaknál a nyolcvanas évek közepétől generációváltás zajlott, ám ez egy sikeres, bajnoki címekben bővelkedő folyamat volt. Vámos István 1983-as bajnoki győzelme után öt évet kellett várni a következő címre, amikor 1988-ban Horváth Zsolt nyert az országos bajnokságon, talajon. Ugyanezen a szeren ugyanezt a címet egy esztendő múltán 1989-ben Altorjai Sándor szerezte meg, sőt gyűrűn erre rá is duplázott. Hogy a tripla is meglegyen, arról Kovács László gondoskodott, aki ugrásban nyert. Két bajnoki cím nélküli év után 1992-ben beindult a bajnoki henger. Attól az évtől gyakorlatilag napjainkig tart egy újabb, igencsak tartósnak minősülő sikerkorszak, amely hosszából adódóan immáron több generációt foglal magába. 1992-ben Mravecz Béla nyitotta meg a sort, aki a nyújtó mesterfokú bajnoka lett. 1993-ban Schupkégel Károly volt a sztár, aki négy bajnoki címet gyűjtött be, első lett lólengésben mesterfokon, továbbá nyert három elsőséget az újonnan létrehozott szerbajnokságon is, talajon, lólengésben és korláton.

Aztán, ahogy 1975-ben és 1979-ben, ezúttal is beérett a csapatmunka gyümölcse, 1994-ben újra csapatbajnok lett a Bódi Attila, Nagy Péter, Hajdú Miklós, Janis Pál, Mravecz Béla, Altorjai Sándor, Bogdán Csaba, Rajnai Sándor, Hüse Zsolt összeállítású tornászcsapat. 1992-ben Mravecz Béla kezdte a legújabbkori sikereket, 1995-ben ismételt, ezúttal az új szerbajnokságon, korláton.

A következő év, 1996 egy újabb hatalmas, magyar szinten feltétlenül korszakos tehetség feltűnésének éve volt. Ekkor nyerte ugrásban első mesterfokú bajnokságát a balra látható Gál Róbert . Az elsőt, de messze nem az utolsót, 2004-ben igazolt el a Fradiból, addig azonban összesen nyert 32 egyéni bajnoki címet. Érdemes nála is felsorolni, mit és hol nyert. Szóval egyéni összetettben egyszeres mesterfokú és kétszeres országos bajnok, talajon háromszoros országos, négyszeres mesterfokú és ötszörös szerbajnok, ugrásban hat-hatszoros mesterfokú és országos, négyszeres szerbajnok, lólengésben egyszeres mesterfokú bajnok. Összesen 12 mesterfokú, 11 országos és 9 szerbajnoki cím, csupán eggyel marad el Magyar Zoltán egyéni címeinek számától. Az összesített bajnoki címek számában viszont megelőzi, mert az a tornászcsapat, amelynek Gál Róbert a vezére volt ebben a korszakban négy csapatbajnoki címet nyert, így áll meg Gál Róbert bajnoki címmutatója a 36-os rekordmagasságban.

Apropó, csapatbajnoki címek, azok száma alaposan gyarapodott. 1999-ig összesen hármat nyert az FTC, az azóta eltelt 21 évben viszont 14-et, igen, tizennégyet. Lehet mondani, az FTC tornászai uralták Magyarországon a férfi szakágat. Ebben szerepe lehet annak a nagyszerű kezdeményezésnek, amit a múlt század végén vezetett be a szövetség, a szuperbajnokságnak. Ez egy olyan rendszerű csapatbajnokság volt, ahol a felnőtteken kívül az utánpótlás legjobbjai is egy csapatban versenyeztek a legjobbakkal, az összesített szuper eredmény számított. Az első ilyen szuperbajnokságot 1999-ben nyerte meg a csapat, amelyről fotónk is van.

Egy év múlva aztán jött az ismétlés, 2001-ben pedig a triplázás.

A képen is látható fiatal gyerekek aztán szép lassan felnőttek és átvették a stafétabotot. A 2000-es bajnokcsapatban elől térdelő, jobbra látható Hetrovics Marcell felnővén nem kevesebb, mint 23 egyéni bajnoki címet nyert, Gál Róbert távozását követően ő lett a csapat húzóembere. 2003-ban kezdte az egyéni címgyártást, amikor mesterfokú bajnok lett korláton, aztán 2005-ben országos bajnok ugyancsak korláton és ugrásban, 2006-ban már egyéni összetett mesterfokú bajnok, ugyanitt megnyerte a korlátot és a nyújtót is. A kedvenc szerének számító korláton 2006-ban begyűjtötte az országos bajnoki illetve a szerbajnoki címet is. 2007-ben folytatta, ekkor az országos bajnokságon lett egyéni összetett bajnok, amit megfejelt négy szerenkénti győzelemmel is, ugrásban, gyűrűn, nyújtón és természetesen korláton. Ez utóbbi két szeren a 2007-es szerbajnokságon is legyőzhetetlen volt.2008-ban újra mesterfokú és országos egyéni összetett bajnok és az ugrás, korlát, nyújtó szerenkénti országos bajnoka, míg 2009-ben a szerbajnokságon nyert három aranyat, talajon, korláton és nyújtón. Ezt az egyéni eredménysort tetézte nyolc csapatbajnoki címmel, ami összesen 31 magyar bajnoki címet jelent.

Azon a bizonyos 2000-es szuper-csapatbajnoki fotón Hetrovics Marcell mellett egy még kisebb legény térdel, Rácz Attila, aki felnőttként ugyancsak bejárta a sikeres tornásszá válás útját. Ő 27-szeres magyar bajnok, 9-szer csapatban, értelemszerűen 18-szor egyéniben.  Egyéniben az első címét 2007-ben szerezte, amikor a korlát mesterfokú bajnoka lett, ezt 2008-ban megismételte, sőt ekkor gyűrűn duplázott. Érdekesség, hogy klubtársát, a korlát magyar nagymesterét Hetrovics Marcellt a kedvenc szerén tudta legyőzni. 2009 aztán teljesen az ő éve lett, az egyéni összetettet megnyerte úgy a mesterfokú, mint az országos bajnokságon, amelyeken a szerenkénti döntőkben is tarolt, mesterfokon bajnok lett gyűrűn, korláton és ugrásban, az országos bajnokságban gyűrűn és korláton, emellett a gyűrű 2009-es szerbajnokságán is elsőséget szerzett. 2010-ben „csak” a szerbajnokságon aratott diadalt gyűrűn és korláton, 2011-ben viszont újra ő lett a mesterfokú egyéni összetett bajnok, mellette a korlát szerenkénti mesterfokú bajnoka.  Az eredménysort 2012-ben a gyűrű országos bajnokság, illetve 2013-ban a gyűrű és a korlát szerbajnoki cím teszi teljessé.

A Hetrovics Marcell, Rácz Attila fémjelezte korszak csapatainak további tagjai is el tudtak csípni egyéni bajnoki címeket, ezért is volt erős a csapat. Meg kell említeni Szalontai István (1 csapat, 2 egyéni bajnoki cím), Nagy Zoltán (2 csapat és 3 egyéni bajnoki cím), Czingli László (7 csapat és 4 egyéni bajnoki cím), Horváth Dávid (4 csapat és 1 egyéni bajnoki cím), Szilágyi András (7 csapat és 2 egyéni bajnoki cím), Vecsernyés Dávid (3 csapat és 3 egyéni bajnoki cím), Vágner Levente (5 csapat és 6 egyéni bajnoki cím) és Vlacsil Attila (4 csapat és 4 egyéni bajnoki cím) nevét.

A felsorolással gyakorlatilag elértünk napjainkig és a tornászoknak hála, annak nem is lehet vége, mert mindig jönnek új és új klasszisok, bajnokok, akik a Fradi tornáját a magyar csúcson tarthatják.

A képen napjaink három tornásza és címhalmozója szerepel, balról Ryan Sheppard, aki az Egyesült Államokból jött hazánkba és választotta 2018-ban a Fradit és nyert egyből két országos bajnoki címet (gyűrűn és korláton). Középen Babos Ádám, a nagynevű elődök méltó követője, hiszen első bajnoki címét 2011-ben nyerte csapatban, azóta napjainkig továbbim 16 egyéni és 6 csapatbajnoki címet tornászott össze, azaz jelenleg 23 bajnokságnál tart. A kép jobb szélén pedig Boncsér Krisztián, akinek a jelenlegi mérlege 7 egyéni és 3 csapatbajnoki cím. Reméljük, mindhárman folytatják az éremgyűjtést, ahogy a többiek is. Mert szólni kell Dudás Norbert 8 egyéni és 3 csapat, Selmeczi Bánk 1 egyéni és 6 csapat, Schweigert Dávid 2 egyéni és 4 csapat sikeréről is.

Ilyen múlt után várjuk a folytatást, amelyre adott a recept, a gyerekeket, a feltörekvő fiatalokat fokozatosan be kell építeni a csapatba. A következő fotó bizonyítja, hogy a szakosztályban ismerik ezt a receptet, élnek vele.

 

A kép két szélén két rutinosabb tornász, akikről már szóltunk, Selmeczi Bánk és Boncsér Krisztián, középen a jövő nagy ígérete Balázs Krisztián, aki 2019-ben az elsőként megrendezett junior világbajnokságon képviselte színeinket és hazánkat és szerzett nyújtón egy bravúros harmadik helyezést. A 2019 végén megrendezett mesterfokú bajnokságon már a felnőttek között is letette a névjegyét, ahol korláton nyerte meg első magyar bajnoki címét. Reméljük, a folytatás is hasonló lesz úgy a nemzetközi, mint a hazai mezőnyben.

Az összeállítást a Fradi Múzeum készítette.

A szerkesztés lezárva 2020.06.15-én.

Felhasznált irodalom és weblapok:
Nagy Béla: Zöld-fehérben

A Magyar Tornaszövetség honlapja

Erdélyi Napló https://erdelyinaplo.ro/elo-emlekezet/hegedus-sandor-a-szazkezu-politikus

www.fradi.hu

http://noitorna.info

Nemzeti Sport archív számok.

A szakosztály dicsőségtáblája
Olimpiai bajnokok

1976 Magyar Zoltán férfi lólengés
1980 Magyar Zoltán férfi lólengés

Világbajnokok
1974 Magyar Zoltán férfi lólengés
1978 Magyar Zoltán férfi lólengés
1979 Magyar Zoltán férfi lólengés

Európa-bajnokok
1973 Magyar Zoltán férfi lólengés
1975 Magyar Zoltán férfi lólengés
1977 Magyar Zoltán férfi lólengés

Országos bajnokok
1959 Koltai László férfi nyújtó
1960 Koltai László férfi nyújtó
1963 Cser Győző férfi gyűrű
1964 Cser Győző férfi összetett
1964 Cser Győző férfi talaj
1964 Cser Győző férfi korlát
1964 Cser Győző férfi nyújtó
1965 Tihanyi Endre férfi talaj
1967 Tihanyi Endre férfi lóugrás
1967 Tihanyi Endre férfi talaj
1967 Tihanyi Endre férfi talaj
1968 Tihanyi Endre férfi talaj
1970 Tihanyi Endre férfi összetett
1970 Tihanyi Endre férfi talaj
1970 Tihanyi Endre férfi gyűrű
1970 Tihanyi Endre férfi lóugrás
1971 Magyar Zoltán férfi lólengés
1971 Tihanyi Endre férfi talaj
1971 Reggel Ferenc férfi lólengés
1971 Reggel Ferenc férfi gyűrű
1972 Magyar Zoltán férfi talaj
1972 Tihanyi Endre férfi lóugrás
1972 Reggel Ferenc férfi gyűrű
1973 Magyar Zoltán férfi összetett
1973 Magyar Zoltán férfi lólengés
1973 Magyar Zoltán férfi lóugrás
1973 Magyar Zoltán férfi korlát
1973 Magyar Zoltán férfi nyújtó
1973 Tihanyi Endre férfi talaj
1973 Tihanyi Endre férfi ugrás
1973 Reggel ferenc férfi ugrás
1974 Magyar Zoltán férfi összetett
1974 Magyar Zoltán férfi talaj
1974 Magyar Zoltán férfi lólengés
1974 Magyar Zoltán férfi lóugrás
1974 Magyar Zoltán férfi gyűrű
1974 Magyar Zoltán férfi nyújtó
1975 Magyar Zoltán férfi összetett
1975 Magyar Zoltán férfi nyújtó
1975 Magyar Zoltán férfi összetett
1975 Magyar Zoltán férfi lólengés
1975 Magyar Zoltán férfi korlát
1975 Magyar Zoltán férfi nyújtó
1975 Cser Győző, Vámos István, Magyar Zoltán, Farkas Árpád, Sziron János, Borbély József, Reggel Ferenc férfi csapat
1976 Magyar Zoltán férfi talaj
1976 Magyar Zoltán férfi lólengés
1976 Magyar Zoltán férfi nyújtó
1976 Magyar Zoltán férfi lólengés
1976 Magyar Zoltán férfi korlát
1976 Magyar Zoltán férfi nyújtó
1977 Magyar Zoltán férfi összetett
1977 Magyar Zoltán férfi lólengés
1978 Vámos István férfi talaj
1978 Magyar Zoltán férfi nyújtó
1978 Magyar Zoltán férfi lólengés
1978 Magyar Zoltán férfi ugrás
1978 Magyar Zoltán férfi korlát
1979 Magyar Zoltán férfi lólengés
1979 Mészáros Ferenc, Mókus Lajos, Borbély József, Sivadó János, Vámos István, Magyar Zoltán férfi csapat
1980 Vámos István férfi talaj
1980 Vámos István férfi talaj
1980 Magyar Zoltán férfi lólengés
1980 Vámos István férfi ugrás
1981 Vámos István férfi ugrás
1982 Mókus Lajos férfi talaj
1982 Vámos István férfi nyújtó
1983 Vámos István férfi ugrás
1985 Köteles Krisztina női ugrás
1985 Köteles Krisztina női felemáskorlát
1987 Dragóner Ildikó női ugrás
1988 Horváth Zsolt férfi talaj
1989 Altorjai Sándor férfi talaj
1989 Altorjai Sándor férfi gyűrű
1989 Kovács László férfi ugrás
1992 Mravecz Béla férfi nyújtó
1993 Schupkégel Károly férfi lólengés
1993 Schupkégel Károly férfi talaj
1993 Schupkégel Károly férfi lólengés
1993 Schupkégel Károly férfi korlát
1993 Bódi Attila, Nagy Péter, Hajdú Miklós, Janis Pál, Mravecz Béla, Altorjai Sándor, Bogdán Csaba, Rajnai Sándor, Hüse Zsolt, Schupkégel Károly férfi csapat
1994 Dragóner Ildikó női ugrás
1995 Dragóner Ildikó női ugrás
1995 Mravecz Béla férfi korlát
1996 Gál Róbert férfi ugrás
1998 Gál Róbert férfi talaj
1998 Gál Róbert férfi talaj
1999 Gál Róbert férfi ugrás
1999 Gál Róbert férfi ugrás
1999 Gál Róbert férfi talaj
1999 Gál Róbert férfi ugrás
1999 Gál Róbert, Láng Zoltán, Jan Petrovics, Puskás Péter, Hetrovics Marcell, Rácz Attila, Szilágyi András, Dömsödi Gábor, Kiss Péter férfi csapat
2000 Gál Róbert férfi talaj
2000 Gál Róbert férfi ugrás
2000 Gál Róbert férfi ugrás
2000 Gál Róbert, Láng Zoltán, Timur Kuzmit, Puskás Péter, Hetrovics Marcell, Rácz Attila, Szilágyi András, Horváth Dávid, Skotner Zoltán férfi csapat
2001 Gál Róbert férfi összetett
2001 Gál Róbert férfi talaj
2001 Gál Róbert férfi lólengés
2001 Gál Róbert férfi ugrás
2001 Gál Róbert férfi összetett
2001 Gál Róbert férfi talaj
2001 Gál Róbert férfi ugrás
2001 Gál Róbert férfi ugrás
2001 Gál Róbert, Horváth Dávid, Kopacz Dávid, Putirka Dávid, Rácz Attila, Szilágyi András, Hetrovics Marcell, Szalontai István, Puskás Péter, Dömsödi Gábor, Czingli László, Neczli Andrej férfi csapat
2002 Gál Róbert férfi ugrás
2002 Gál Róbert férfi ugrás
2002 Gál Róbert férfi talaj
2002 Gál Róbert férfi ugrás
2003 Gál Róbert férfi talaj
2003 Gál Róbert férfi ugrás
2003 Hetrovics Marcell férfi korlát
2003 Gál Róbert férfi talaj
2003 Gál Róbert férfi ugrás
2003 Gál Róbert férfi talaj
2003 Gál Róbert férfi ugrás
2003 Gál Róbert, Hetrovics Marcell, Czingli László, Szilágyi András, Puskás Péter, Urzica Marius, Dömsödi Gábor férfi csapat
2004 Czingli László férfi gyűrű
2004 Gál Róbert férfi összetett
2004 Gál Róbert férfi talaj
2004 Gál Róbert férfi ugrás
2004 Gál Róbert férfi talaj
2004 Szalontai István férfi ugrás
2005 Szalontai István férfi ugrás
2005 Hetrovics Marcell férfi ugrás
2005 Hetrovics Marcell férfi korlát
2005 Nagy Zoltán férfi ugrás
2006 Hetrovics Marcell férfi összetett
2006 Czingli László férfi talaj
2006 Hetrovics Marcell férfi gyűrű
2006 Hetrovics Marcell férfi korlát
2006 Horváth Dávid férfi nyújtó
2006 Nagy Zoltán férfi ugrás
2006 Hetrovics Marcell férfi korlát
2006 Szilágyi András férfi nyújtó
2006 Nagy Zoltán férfi ugrás
2006 Hetrovics Marcell férfi korlát
2006 Czingli László férfi nyújtó
2006 Puskás Péter, Nagy Zoltán, Szilágyi András, Czingli László, Hetrovics Marcell, Horváth Dávid, Putirka Dávid férfi csapat
2007 Czingli László férfi talaj
2007 Rácz Attila férfi korlát
2007 Hetrovics Marcell férfi összetett
2007 Hetrovics Marcell férfi gyűrű
2007 Hetrovics Marcell férfi ugrás
2007 Hetrovics Marcell férfi korlát
2007 Hetrovics Marcell férfi nyújtó
2007 Hetrovics Marcell férfi korlát
2007 Hetrovics Marcell férfi nyújtó
2007 Rácz Attila, Horváth Dávid, Szilágyi András, Czingli László, Hetrovics Marcell férfi csapat
2008 Hetrovics Marcell férfi összetett
2008 Rácz Attila férfi gyűrű
2008 Rácz Attila férfi korlát
2008 Vecsernyés Dávid férfi nyújtó
2008 Hetrovics Marcell férfi összetett
2008 Hetrovics Marcell férfi gyűrű
2008 Hetrovics Marcell férfi ugrás
2008 Hetrovics Marcell férfi korlát
2008 Szilágyi András férfi nyújtó
2008 Rácz Attila, Czingli László, Hetrovics Marcell, Szilágyi András, Vlacsil Attila, Vecsernyés Dávid férfi csapat
2009 Rácz Attila férfi összetett
2009 Rácz Attila férfi gyűrű
2009 Rácz Attila férfi ugrás
2009 Rácz Attila férfi korlát
2009 Rácz Attila férfi összetett
2009 Rácz Attila férfi gyűrű
2009 Rácz Attila férfi korlát
2009 Hetrovics Marcell férfi talaj
2009 Rácz Attila férfi gyűrű
2009 Hetrovics Marcell férfi korlát
2009 Hetrovics Marcell férfi nyújtó
2009 Rácz Attila, Czingli László, Hetrovics Marcell, Vlacsil Attila, Vecsernyés Dávid férfi csapat
2010 Rácz Attila férfi gyűrű
2010 Rácz Attila férfi korlát
2010 Rácz Attila, Czingli László, Prosh Dominik, Dirmishi Xheni, Babos Ádám, Vágner Levente, Tóth Levente, Selmeczi Bánk férfi csapat
2011 Rácz Attila férfi összetett
2011 Vágner Levente férfi korlát
2011 Rácz Attila férfi gyűrű
2011 Vlacsil Attila férfi ugrás
2011 Vlacsil Attila férfi ugrás
2011 Schweigert Dávid, Selmeczi Bánk, Vágner Levente, Babos Ádám, Rácz Attila, Nagy Zoltán, Vlacsil Attila férfi csapat
2012 Babos Ádám férfi összetett
2012 Rácz Attila férfi gyűrű
2012 Vágner Levente férfi korlát
2012 Babos Ádám férfi talaj
2012 Babos Ádám férfi talaj
2012 Vlacsil Attila férfi gyűrű
2012 Babos Ádám férfi korlát
2012 Tóth Levente, Vlacsil Attila, Vecsernyés Dávid, Vágner Levente, Babos Ádám, Selmeczi Bánk, Rácz Attila férfi csapat
2013 Vlacsil Attila férfi gyűrű
2013 Babos Ádám férfi korlát
2013 Vágner Levente férfi nyújtó
2013 Vecsernyés Dávid férfi nyújtó
2013 Rácz Attila férfi gyűrű
2013 Rácz Attila férfi korlát
2013 Vecsernyés Dávid férfi nyújtó
2014 Babos Ádám férfi összetett
2014 Selmeczi Bánk férfi talaj
2014 Babos Ádám férfi korlát
2015 Babos Ádám férfi összetett
2015 Boncsér Krisztián férfi talaj
2015 Dudás Norbert férfi gyűrű
2015 Boncsér Krisztián férfi ugrás
2015 Babos Ádám férfi korlát
2015 Dudás Norbert férfi nyújtó
2015 Schweigert Dávid férfi ugrás
2015 Babos Ádám férfi korlát
2015 Dudás Norbert férfi gyűrű
2015 Dudás Norbert férfi korlát
2015 Vágner Levente, Babos Ádám, Dudás Norbert. Schweigert Dávid, Boncsér Krisztián, Selmeczi Bánk férfi csapat
2016 Babos Ádám férfi összetett
2016 Boncsér Krisztián férfi talaj
2016 Babos Ádám férfi gyűrű
2016 Dudás Norbert férfi korlát
2016 Vágner Levente férfi talaj
2016 Babos Ádám férfi ugrás
2016 Vágner Levente férfi korlát
2016 Vágner Levente, Babos Ádám, Dudás Norbert. Schweigert Dávid, Boncsér Krisztián, Selmeczi Bánk, Fehér Márk férfi csapat
2017 Dudás Norbert férfi gyűrű
2017 Dudás Norbert férfi korlát
2017 Dudás Norbert férfi nyújtó
2017 Dudás Norbert. Schweigert Dávid, Boncsér Krisztián, Selmeczi Bánk, Tomcsányi Benedek, Babos Ádám, Bilics Bence férfi csapat
2017 Vágner Levente férfi talaj
2017 Babos Ádám férfi talaj
2017 Schweigert Dávid férfi gyűrű
2017 Bilics Bence férfi ugrás
2018 Boncsér Krisztián férfi talaj
2018 Boncsér Krisztián férfi ugrás
2018 Sheppard Ryan férfi gyűrű
2018 Boncsér Krisztián férfi ugrás
2018 Sheppard Ryan férfi korlát
2018 Boncsér Krisztián férfi talaj
2018 Babos Ádám férfi lólengés
2018 Babos Ádám férfi korlát
2019 Babos Ádám férfi talaj
2019 Sheppard Ryan férfi összetett
2019 Sheppard Ryan férfi gyűrű
2019 Sheppard Ryan férfi korlát
2019 Balázs Krisztián férfi korlát

close
Facebook Youtube Instagram TikTok Viber Linkedin
close
Fradi most
Fradi most