A pénteki nap után fantasztikusan folytatódott a ferencvárosi úszók számára az Ibizán megrendezett nyíltvízi Világkupa második napja.

A 3 kilométeres, kieséses sprintversenyben a nőknél az előző nap 10 km-en bronzot nyerő Fábián Bettina, míg a férfiak hasonló versenyszámában Betlehem Dávid szerzett ezüstérmet. Utóbbiak mezőnyében a szintén Fradi-versenyző Rasovszky Kristóf a negyedik helyen zárt, míg a nőknél Mihályvári-Farkas Viktória a 10. lett.

Az új versenyszám lényege, hogy először az egész mezőny úszik 1500 métert, aztán a legjobb húsz tíz perc pihenőt követően 1000 méteren viaskodik, és az újabb felezést követően a tíz talpon maradt úszó 500 méteren dönt az érmek sorsáról.

„Nálunk elég jó mezőny gyűlt össze, gondoltam, már az elején nagy csata lesz, mert elég sok olyan úszó van, akinek ez az egy esélye, hogy hátha bejut a második körbe. Úgyhogy mindenki csőre töltötte magát, ennek ellenére örülök, hogy kilencven százalékban tudtam vezetni, aztán jött Klemet, őt elengedtem, mert tudtam, hogy gyors lesz itt is, később is, és az meg mindegy, hogy hányadikként mész tovább. Az nagyon fontos volt, hogy tudtuk egymással beszélni mi, magyarok, összedolgozni, hiszen mi azért kicsit gyorsabbak vagyunk a mezőny nagy részénél, és így ki tudtunk maradni a verekedésből mind a három távon. Örülök, hogy végül jól sikerült a vége is, az kis tüske, hogy nem sikerült Klemetet lehajráznom, de nem baj ez, lehet ezt még gyakorolni, jön majd az Eb, és aztán a világbajnokság. Külön köszönet Márknak, a masszőrünknek, aki két futam között adott ránk mindent, hogy ne fagyjunk ki, mint tegnap, így azért sikerült majdnem végig megőrizni a testhőmet és csak az ötszázra mentem ki kicsit dideregve” – mondta a Magyar Úszószövetség honlapjának Betlehem Dávid.

„Én abban reménykedtem, hogy az ezerötszázat és az ezret nem fogjuk annyira nyomni, hogy tartalékoljunk a mindent eldöntő ötszázra – hát ehhez képest a legelején az első száz méteren már mindenki sprintelt” – kezdte Fábián Bettina. „Ennek megfelelően elég sokat kivett belőlem az ezerötszáz, utána volt tíz percünk regenerálódni, ez azonban nem igazán sikerült, ezt mindannyian éreztük már az ezer elején. Jó, hogy gyors vagyok, ugye, négyszázon tudok menni, azaz az ötszáz a végén feküdt nekem. Sikerült jó pozícióba kerülnöm az első bója után és aztán megőrizni a második helyet, lehajrázva a japán lányt, úgyhogy nagyon örülök ennek az ezüstnek. Kemény versenyszám lesz ez a világbajnokságon, óriási csata lesz, de izgatottan várom.”