A magyar úszósport egyik nagy reménységeként csatlakozott tavaly februárban a Ferencvárosi Torna Clubhoz Molnár Dóra. A kétszeres Európa-bajnoki aranyérmes, vb-ezüstérmes, négyszeres ifjúsági világelső húszéves úszó életében nem ez volt az egyetlen nagy változás 2025-ben, a nyártól ugyanis az Amerikai Egyesült Államokban tanul pszichológiát. Most kinti tapasztalatairól és élményeiről, az elszalasztott Európa-bajnoki szereplésről, motivációjáról, valamint egy nem mindennapi találkozóról is mesélt.

Különleges születésnap és találkozó a pápával

– Június 29-én, a Rómában rendezett Sette Colli másnapján ünnepelted a születésnapodat. Hol ért, hogyan telt az ünnepnap?

– Itthon ünnepeltem a születésnapot a barátaimmal, de kint, a verseny végeztével volt alkalmunk arra, hogy az éjszakában egy kicsit körülnézzünk Rómában. Páran elmentünk bérelt robogókkal a Trevi-kúthoz, ott kívántam egyet éjfélkor, a barátaim pedig elénekelték nekem a „Boldog születésnapot” című dalt. Különleges szülinapi ünneplés volt.

– Szintén kivételes élmény lehetett, amikor a római úszóversenyt megelőzően egy ötfős magyar delegáció tagjaként volt lehetőséged látogatást tenni XIV. Leó pápánál. Hogyan fogadtad, amikor megtudtad, hogy kiválasztottak?

– Több úszótársamat is meghívták erre az eseményre, nagyon örültem neki, hogy én is kaptam egy ilyen lehetőséget, éltem is vele. Szerintem nagy megtiszteltetés, hogy a pápa fogadott minden nemzetből néhány kiemelkedő eredménnyel rendelkező versenyzőt. Örülök, hogy ott lehettem!

– Volt lehetőséged akár néhány szót is váltani a pápával? Milyen élmény volt maga a látogatás?

– Először közösen meghallgathattuk XIV. Leó imáját, utána pedig volt lehetőségünk egyenként kezet fogni vele. Hatalmas élmény volt. Sorban állás közben jelezték, hogy nem lehet hozzászólni, ez picit érdekes volt számunkra.

– A Sette Colli utolsó, vasárnapi napján harmadik helyezést értél el 200 méter háton, az Eb-szintet azonban ezzel együtt sem tudtad teljesíteni. Előzetesen számoltál ezzel az eshetőséggel vagy egyértelmű csalódásként éled meg, hogy nem sikerült?

– Persze, csalódásként éltem meg azt, hogy nem sikerült, de tudtam, hogy nem lesz teljesíthető, hiszen előtte egy hónappal voltam a Mare Nostrumon, ahol a legjobb időeredményem 2:12 volt. Azzal számoltam, hogy egyhónapnyi kemény munka után valamennyit fogok tudni faragni abból az időből, de nem sikerült. Nem érzem azt, hogy eljött a világvége, amiért nem jutottam ki az Európa-bajnokságra, hiszen az elmúlt öt évben minden nemzetközi versenyen részt vettem, sőt, ott voltam a döntőkben, érmeket nyertem. Nem hiszem, hogy most összetörne a világom amiatt, hogy egy Eb-t kihagyok. Ha végiggondolom, 2022 óta nem is volt igazából nyaram, úgyhogy a pihenő is rám fér.

– Mi az, amiből motivációt tudsz meríteni ebben a helyzetben?

– A sport világa arról is ismert, hogy vannak benne hullámvölgyek. Ha éppen egy völgyben vagy, akkor tud az motiválni, hogy innen már csak feljebb van. Érzem, hogy fejlődöm, és ha éppen nem is látszódik a sok munkám eredménye, tudom, hogy később még látszódhat. Emellett a múltban elért eredményeim is motivációt jelentenek arra, hogy még jobb legyek.

„Mindig lehet tovább fejlődni”

– Másfél éve vagy a Ferencváros sportolója, érkezésedkor úgy fogalmaztál, hogy nagy lépést jelentett az átigazolás a pályafutásod szempontjából. Mik az eddigi élményeid, tapasztalataid? Milyen a Fradi úszójának lenni?

– Nagyon örülök, hogy esélyt kaptam, hogy a Ferencvároshoz igazoljak. Már eddig is sokat kaptam a Fraditól, hogy mást ne mondjak, a klub lehetővé tette azt is, hogy amikor itthon vagyok, akkor itt végezzem az edzéseket, egyébként viszont Amerikában, ahol élek és tanulok.

– Hogy érzed, miben változtál, fejlődtél a legtöbbet azóta, hogy az FTC sportolója vagy?

– Amióta csatlakoztam a Fradihoz, úgy érzem, hogy nagyobb nevekkel tudok versenyezni például egy országos bajnokságon. Ameddig az előző egyesületemnél voltam, nekem voltak a legjobb eredményeim, most viszont, ha mondjuk egy ob-n elindulok, akkor akár bekerülhetek egy váltóba Kovács Benedekkel, Németh Nándorral és több más olimpikonnal is. Ez motiváló, és a teljesítményemre is jó hatással van.

Molnár Dóra karrierjében fontos lépés volt, hogy átigazolt a Ferencvároshoz

– Még mindig csupán húszéves vagy. Mi az, amiben szerinted még fejlődnöd kell?

– Szerintem mindig lehet tovább fejlődni. Én nagyon szeretnék javulni a fordulóimban, illetve szeretném, hogy minél gyorsabbak legyenek a delfinjeim. Szeretném erősíteni a víz alatti munkámat, valamint fejleszteni az úszástechnikámat is.

Élményekkel teli első év az Államokban

– Tavaly nyáron jelentetted be, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, a University of Southern Californián folytatod a tanulmányaidat. Mit tanulsz?

– Alapvetően pszichológiát, a kinti képzés azonban eltér az Európában megszokottól, ezért nekem érdekes tapasztalat volt, hogy több olyan tantárgyat is fel kellett vennem, ami nem is kötődik a pszichológiához. Úgy érzem, hogy az első évemben több időt töltöttem a nem pszichológiai tárgyakkal, mint pszichológiával.

– Mennyi idő kellett ahhoz, hogy hozzászokj a kinti oktatáshoz, élethez? Mi volt a legnehezebb?

– A legnagyobb nehézség az volt, hogy átálljak arra, hogy minden angolul van, nincs az, hogyha megunom az angolt, akár magyarul is tudok beszélni a professzorhoz vagy a barátaimhoz. Miután ezt megszoktam, nem akadt semmilyen nehézségem. Nagyon élvezem az egyetemi életet és közösséget. Szerintem rengeteg pluszt ad, ha van egy jó közösség, márpedig nálunk mindenki motiválja a másikat az edzéseken és azon túl is.

– Kik a legközelebbi barátaid az egyetemen?

– Szintén ezen az egyetemen tanul Ábrahám Minna is, de sok tősgyökeres kaliforniai barátom van Los Angelesből, illetve vannak csapattársaim Európa több pontjáról, például Portugáliából, Lengyelországból vagy Németországból is. Azt nagyon szeretem ebben az egyetemben, hogy nagyon színes a kultúra a csapaton belül. Mindenki sokkal elfogadóbb.

– Mi volt a legmeglepőbb tapasztalatod a magyar és az amerikai élet közötti különbségből adódóan?

– Nekem nagyon más volt, hogy az egyetemi versenyeken mindenki szurkol az egész csapatnak, ha akár csak egy ember úszik közülünk, akkor is mindenki más, aki a parton van, az üvölt, és szurkol. Ez elég ritka szerintem, Magyarországon legalábbis nem tapasztaltam ilyet az országos bajnokságon.

– A tanulás és a sport mellett mennyi időd jut arra, hogy felfedezd Amerikát? Van olyan hely, amit korábban kinéztél magadnak, és sikerült eljutnod oda?

– Nagyon sok mindent megnéztünk, de még rengeteg hely van, amire nem jutott idő abban az egy évben, amit eddig kint töltöttem. Az utolsó hetekben elmentem a Griffith-kilátóhoz, ami egy hegyen található Los Angelesben, és az egész várost be lehet látni. Nagyon szép a panoráma éjszaka és a naplemente idején is! Megnéztem természetesen a Hollywood-feliratot is, ezen kívül nagyon sok időt a tengerparton töltöttünk.

A fiatal úszó jól érzi magát az Egyesült Államokban

– Említetted, hogy 2022 óta most van az első szabad nyarad. Mikor kell edzésbe állnod, mik a terveid a közeljövőre nézve? Milyen motivációval várod az év második felét?

– Nincs meghatározva, hogy mikor kell elkezdenem újra edzeni. Aktívan fogok pihenni, nem otthon szeretnék ülni, már az elmúlt héten is igyekeztem minél többet mozogni, de fontos, hogy a szeretteimmel is időt tudjak tölteni. Augusztus végén kezdődik a következő tanév az egyetemen, így legkésőbb augusztus közepéig újra kell kezdenem. Úgy tervezem, hogy addig is, a nyári szünetben is edzek majd a fradis csapattal.

Hatos Szabolcs