Amint arról beszámoltunk, csütörtökön hivatalosan is a Nemzet Sportolójának választották klubunk legendás vízilabdázóját, a háromszoros olimpiai bajnok Kárpáti Györgyöt. Elismeréséről, pályafutásáról, barátairól és elsősorban a Fradiról mesélt honlapunknak klasszisunk.

- Engedje meg, hogy gratuláljunk, amiért a Nemzet Sportolójának választották. Egyedülálló karrier az Öné, szinte felsorolhatatlanul sok sikerrel.
- Nagyon köszönöm. Igen, vízilabdázóként háromszoros olimpiai és háromszoros Európa-bajnok, ötszörös magyar bajnok lettem, szegény Gyarmati Dezsővel felejthetetlen edzői karrier áll mögöttem, és úszásban is nyertem országos bajnokságot. A sok trófea és kinevezés mellett azonban a legfontosabb, hogy 70 éve fradista vagyok.

- Mindemellett most már Ön is a Nemzet Sportolója.
- Tíz napja hallottam, hogy új tagot választanak majd. Keserédes érzés ez, hiszen Gyarmati Dezső személyében nemrég a legjobb barátomat veszítettem el. Sosem gondoltam volna, hogy éppen az ő halálát követően választanak meg. Ha azonban így hozta a sors, akkor külön megtiszteltetés és öröm, hogy ilyen nagy múltú sportolót, és a barátomat követhetem.

- A Nemzet Sportolói egyhangúlag választották Önt.
- Ez különösen jóleső érzés, ezúton is köszönöm nekik. Tegnap estétől kezdve egész éjjel folyamatosan kaptam a telefonhívásokat – többek között Amerikából és Ausztráliából is. Rengeteg jókívánságot küldtek a barátaim, nem is gondoltam, hogy ekkora lesz az érdeklődés.

- A pályafutását látva ez azért nem meglepő. Hogyan tekint vissza a kezdetekre?
- Gyerekkoromban természetesen én is futballoztam, ám úgy döntöttem, meghagyom Puskás Öcsi barátomnak, hogy a labdarúgásban ő legyen a világ legjobbja. Ha úgy vesszük, az, hogy a vízilabdát választottam, amolyan baráti cselekedet is volt (nevet).

- Kik voltak a példaképei, amikor sportolni kezdett?
- A fociban Sárosi Gyurka. Igaz, ez nem is nagyon lehetett másképp, hiszen a György nevet is Sárosi miatti tiszteletből kaptam. A vízilabdában a nálam nyolc évvel idősebb Gyarmati Dezsőt csodáltam.

- Milyen érzés volt Gyarmati Dezsővel együtt játszani?
- Érdekes, hiszen nagyon különbözött a stílusunk. Ő kemény, tudatos játékos volt, míg én lazább, vicces figura. Tökéletesen kiegészítettük egymást, remek páros voltunk.

- Három olimpiai bajnoki címet is szerzett. Kiemelhető valamelyik?
- Az első kettő mindenképpen. 1952-ben, tizenhét évesen nyertem olimpiai bajnokságot, azóta is én vagyok a legfiatalabb vízilabdázó, aki az ötkarikás játékokat megnyerte. Az 1956-os olimpia pedig az ismert magyar-szovjet mérkőzés miatt.

- Hétköznapi körülmények között a vízilabdában azért nem az ellenségeskedés volt jellemző.
- Egyáltalán nem, sokkal inkább az összefogás. Számos nemzet játékosával jóban voltunk. A sport által ismertem meg Carlo Pedersolit, azaz Bud Spencert is, aki úszásban olasz bajnoki címet szerzett és kiváló vízilabdázó is volt. Bár testfelépítésben különbözőek voltunk, hiszen ő kétszer akkora volt nálam, szellemiségben és a jókedélyünket tekintve nagyon hasonlítottunk. Amerikában és Rómában is találkoztunk egymással, és mai napig tartjuk a kapcsolatot. Úgy voltunk vele, hogy ha már a világ nem vidám, legalább mi legyünk azok.

- Térjünk rá a mai korra. Milyen a kapcsolata a mostani Fradival?
- Ami a vízilabdát illeti, nehéz dolga lesz a szakosztálynak, hiszen fiatal a csapat, de mindenképpen várom a fejlődést a fiúktól. A labdarúgásban is otthonosan mozgok, tartom a kapcsolatot Kubatov Gáborral. Úgy vélem, ott is várhatjuk, hogy minél jobb legyen az együttes. Néhány jó képességű fiatal játékossal és egy-két minőségi igazolással nagyot léphetnénk előre – persze, ez nem ilyen egyszerű, ehhez nagyon jó anyagi körülmények szükségesek.

- Hamarosan felépül labdarúgóink új stadionja, kilátogat majd a mérkőzésekre?
- Engem a futball szeretetére neveltek. Furcsa, de a foci talán még a vízilabdánál is nagyobb kedvenc. Hetven éve járom a meccseket, ezért ha az egészségi állapotom engedi, mindenképpen ott leszek.

- A Fradit egyébként sem tudta sosem elengedni.
- Édesapám ötven évig volt a serdülő vízilabda-csapatnál társadalmi munkában edző, vagy éppen szertáros. Engem is hívhattak bármennyi pénzért bárhova. Nálunk sosem volt kérdés, hogy a Fradi sikeréért kell tennünk, a Fradinak kell szurkolnunk!

- Hogyan emlékszik arra a találkozóra?
- Fölfokozott állapotban volt mindenki. A szovjetek kemény ellenfélnek bizonyultak már korábban is, csak egy-két góllal győztük le őket. A mérkőzés mára mindenki számára ismert, négy nullás előnyben voltunk, amikor jött az a bizonyos ütés. A találkozó egyébként is keményebb volt az átlagosnál. Ott a medencében is érezni lehetett, hogy történelmi pillanatnak vagyunk a részesei: a lelátón nyolcezer honfitársunk ezernyi zászlóval ünnepelt bennünket.