Azok után, hogy a csoport rangadóján 11-11-es döntetlent játszottunk Spanyolországgal tudtuk, hogy az összgólkülönbség fog dönteni a csoport végeredményénél. Mivel riválisunk délelőtt lejátszotta az utolsó meccsét a törökök ellen, úgy ugorhattunk vízbe este Málta ellen, hogy tudtuk, legalább 20 góllal kellett nyernünk a csoport első helyéhez. Ez azért fontos, mert a csoportgyőztes egyből a negyeddöntőbe kerül, viszont a második helyen végző csapatnak játszania kell még egyet, hogy a legjobb nyolc közé jusson.

20 gól nem kevés, viszont a spanyolok irányítója, Felipe Perrone azt mondta, hogy a magyar válogatotté a világ legjobb támadósora, ezért azt érzi, hogy nem lesz elég a tetemesnek tűnő „gólelőnyük”, ők végeznek a második helyen. Nos, igaza lett világklasszis pólósnak, ugyanis olyan iramban kezdtek Varga Dénesék Málta ellen, hogy nem volt ember a Duna Arénában, aki kételkedett volna a sikerben.

Még a második negyed felénél sem jártunk, amikor már 10-0-ra vezettünk. Nagyon jól működött a csapatszintű védekezésünk is, ugyanis ellenfelünk még lövésig is alig-alig jutott el, amikor pedig eltalálták a kapunkat, akkor Nagy Viktor védett. Elől brillíroztak a Fradisták, Zalánki Gergő, Pohl Zoltán, Varga Dénes és Vámos Márton is szétbombázta a máltai kaput, ahol még a kapuscsere sem segített. Az álomhatárt pedig a harmadik negyed végén elértük, amikor centerünk Mezei Tamás talált be. 20-0! Märcz Tamás együttese a záró játékrészben továbbra is koncentráltan játszott, de már visszavett a tempóból. A fiúk még így is túllőttek a célon, hiszen 26-0-ra győztek. Az FTC-Telekom Waterpolo játékosai parádéztak, minden mezőnyjátékosunk eredményes volt és összesen 20 gólt vállaltak. A legeredményesebb Zalánki lett, aki hét lövésből hét gólt szerzett.

A magyar válogatott ezzel megnyerte a csoportját, melynek köszönhetően egyből szerdai a negyeddöntőbe jutott, amelyben az Oroszország–Grúzia párharc győztesével találkozik.

Märcz Tamás, a magyar válogatott szövetségi kapitánya a Nemzeti Sportnak nyilatkozott: "Egyszerű dolgokat kértem, melyeket azonban nem olyan egyszerű megvalósítani, mint ahogy esetleg kívülről tűnhetett. A játékos-pályafutásomat is beleértve nagyon el kell gondolkodnom azon, mikor fordult elő utoljára, hogy egy csapat nullára hozza a meccsét. Nagyon fontos volt, hogy kevés gólt kapjunk, mert még Máltának sem könnyű huszonhat gólnál többet lőni. Rendkívül fegyelmezettek voltak, tényleg mindent betartottak a megbeszéltekből. Csapatként funkcionáltak, mindenki ott segített a másiknak védekezésben, ahol csak tudott. Igyekeztek kiszorítani a máltai játékosokat a lövőhelyzetekből, így is elég jó lövések zúdultak a kapunkra, de Nagy Viktor ragyogóan védett. Amit benne hagytunk a spanyolok elleni találkozóban, azt a máltaiak ellen összeszedtük."