A csoportkör első fordulójához képest valamelyest bővültek a variációs lehetőségeink, mert ugyan Német Toni nem játszhatott ezúttal, Fekete Gergő és Pohl Zoltán visszatért a Bresciában elért 8–8-as döntetlen óta, úgyhogy őket be lehetett vetni Kragujevacban.

A házigazda Radnicki is nagy mérkőzésre készült, mivel hat éve után került vissza a BL főtáblájára, és a mostani volt az első hazai meccse a sorozatban – két hete a szerb riválisától, az előző idény bajnoki döntőjében legyőzött, csak azóta tovább erősödött Novi Beogradtól kapott ki.

Most is nagyon erősen kezdett: 1–2 után szinte a teljes első félidőben a házigazda vezetett, aligha függetlenül az egyenetlen kiállítási aránytól, ami a nagyszünetben 6:11-nél tartott – miután a mieink fújtak egy kettős kiállítást is. Ehhez mérten akár bravúrnak is tekinthetjük, hogy az állás döntetlen körül lebegett.

Sőt, 5–6-tól mi lépegettünk előre, így 7–8-cal fordultak a csapatok az utolsó negyedre, csak addigra kipontozódott nálunk Pohl Zoltán és Vigvári Vendel is, mivel a kiállításokat vasvillával szórták, és 11:16-ra álltunk e tekintetben a harmadik szünetben…

Viszont rögtön utána kaptunk egy fórt mi is, amit Jansik Szilárd értékesített, így az este során először vezettünk kettővel. És rögtön utána hárommal is, mivel Varga Dénes kilőtte a jobb felsőt. Sőt, Vámos Márton találatával meglett a közte négy is – de a nyomás nem enyhült semelyik irányból.

Ennek pedig az lett a vége, hogy elmaradt a győzelmünk, mivel a Kragujevac a finisben 11–11-re mentette a meccset, úgyhogy az idei Bajnokok Ligája-csoportkör második idegenbeli rangadójáról is egy pontot viszünk haza…

Szombaton az UVSE-vel folytatjuk a bajnokságot, aztán jövő pénteken következhet az Olympiakosz elleni hazai BL-folytatás.