Ki ne akarna sokáig élni? És ki ne akarna egészségesen élni? Az emberiség évezredek óta kutatja a fiatalság és az örök élet titkát. Míg a középkorban alkimisták keresték a receptet, addig ma világszerte modern kutatóintézetekben teszik ugyanezt. Ma már egyre többen ismerik fel, hogy „a jó gének” nem jelentik az egyedüli megoldást – és ez jó hír! Ez ugyanis azt jelenti, hogy mi magunk, hétköznapi emberek, hétköznapi dolgokkal tehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük az egészségünket és egyensúlyba hozzuk testünket és lelkünket.

A mozgás, a táplálkozás, az alvás, a stresszkezelés és a társas kapcsolatok mind-mind fontos építőkövei az egészséges öregedésnek.

A 120 éves terv címen erről írt könyvet Pozsonyi Zsolt, az FTC-Telekom férfi vízilabdacsapatának erőnléti edzője, Csillik Árpád testnevelővel, a Magyar Úszó Szövetség előadójával közösen. A könyv a tudomány és a tapasztalat találkozása, amely nem egyetlen megoldásban hisz, hanem abban, hogy az emberi test és lélek egyensúlyából fakadó harmónia a tartós jóllét valódi kulcsa.

A szerzőpáros mindenki számára elérhetővé teszi a rendkívül tudományosan hangzó longevity titkát. Az ugyanis nem más, mint a napi rutin és a rendszeresség. Háromszor 20 könnyen végrehajtható kihívás.

Ahogy Pozsonyi Zsolt megfogalmazza:

„Nem kell hozzá eszköz, nincs kifogás, kelj fel 5 perccel előbb és csináld! A 120 éves terv című könyvünk pedig segíteni fog, hogy rendszerben tudj gondolkodni és cselekedni az egészséged hosszú távú megőrzéséért.”

Egy könyv mindenkinek

– Kinek szól a könyv, és milyen indíttatásból született meg?

– Alapvetően mindenkinek szól, hiszen azt mutatja be, hogyan éljünk sokáig egészségesen és aktívan, márpedig ki ne szeretne ereje teljében, maximálisan kihasználva leélni az életét. Amellett, hogy éljünk sokáig és aktívan, a legfontosabb üzenete a könyvnek az, hogy az irányítás a mi kezünkben van. Hogy mindez sokkal kevésbé a múlik a géneken, mint a mindennapi szokásokon és a környezeten. Szerintem, ez egy felszabadító hír, hogy a kezünkbe tudjuk venni az egészségünket, és akár 70, 80 évesen is el tudunk kezdeni mozogni, és egészséges évekkel tudjuk meghosszabbítani az életünket.

– Sokak számára riasztóan hathat a longevity kifejezés, erre most kiderül, hogy tulajdonképpen bárki könnyedén napi rutinná teheti?

– Pontosan. A könyvben azt is hangsúlyozzuk, hogy a longevity nem a gazdagok kiváltsága, nem kellenek hozzá drága kezelések. Ez valójában a tudatos emberek kiváltsága, akik tesznek azért, hogy aktívak maradjanak, kialakítanak egy olyan rutint – legyen az egy ötperces reggeli mozgás – amit aztán a hétköznapjaik részévé tesznek. Erre a 3x20 reggeli kihívással adunk is egy példát: ebben van a felsőtest erősítésére szolgáló fekvőtámasz, az alsó testet erősítő segítő kitörés, valamint a pulzust felpörgető guggolásból felugrás, ami gyorsizom rostokat is karban tartja, ami azért fontos, mert ezek épülnek le a legkönnyebben, legrövidebb idő alatt. A 3x20 nincs kőbe vésve, lehet 3x10-zel kezdeni, a fekvőtámaszt lehet szék vagy konyhapult használatával könnyebbé tenni.

A lényeg a rendszeresség, az, hogy mindennap megizzadjunk egy kicsit.

Felfutni például egy lépcsősoron azért is fontos, mert ez a szívizmot is erősíti, nagyobb munkára sarkallva. Ha mindenhova kocsival megyek, és soha nem emelkedik meg a pulzusom, annak az lesz a következménye, hogy a szívizom is veszít a rugalmasságából.

– A mozgásos gyakorlatokon kívül kapnak-e a könyv olvasói további tanácsokat?

– Természetesen, hiszen a mozgás csak egyike annak a négy pillérnek, amiről beszélünk. Ott van még a táplálkozás, a mentális egészség és a regeneráció is. Ezekre a területekre ugyanúgy érvényesek a fentebb elmondottak, azaz, hogy kis lépésekkel haladva tegyük őket rendszeressé.

A mentális egészség rendkívüli módon hat a fizikai egészségünkre. Az ember társas lény, aki a magányt képes fizikai fájdalomként megélni. Egy egyszerű példa: csak gondoljon bele mindenki, mennyivel jobb valakinek a társaságában tölteni az estéket, vagy valakivel együtt kimenni sétálni az erdőbe. Gyakoroljuk a hálát, mosolyogjunk sokat, mert, ha a környezetünk azt látja, hogy mosolygunk, az belőlük is hasonló reakciót vált ki. Legyél olyan ember, akinek jó a közelében lenni. Ha mosolyogsz, akkor mosolyt kapsz. A táplálkozással kapcsolatban végig vesszük a diéták útvesztőit és hiányosságait, helyette egy fenntartható, túlnyomórészt természetes forrásokra épülő, és nem hiányállapotot előidéző étkezést kialakítani. A regeneráció pedig az alvás és a légzés fontosságát és tudatosságát jelenti, erre is adunk tanácsokat.

– Kaptatok már visszajelzéseket a könyvről?

– Igen. A legfontosabb az, hogy nagyon sokan jellemezték inspirálónak a könyvet, ami szerintem a legfontosabb célja egy életmód könyvnek. A könyv legnagyobb ereje, hogy cselekvésre ösztönöz, illetve, nem kell a megértéséhez orvosi vagy edzői diploma.

Mindenki élhet úgy, mint a bajnokok

Pozsonyi Zsoltot a Ferencváros férfi pólósaival elért eredményei igazolják. 2017 óta dolgozik csapatunk mellett, ez idő alatt az együttes

6 bajnoki címet, 8 Magyar Kupát, 3 Bajnokok Ligáját és 4 Európai Szuper Kupát nyert. A könyvben feltárt módszerek pedig az élsportolókat is sikerre vezetik.

– Mi tulajdonképpen a profi csapatoknál használt módszereket hozzuk át az átlagemberekhez az edzésben is. A fitneszprogramok általában rövid távú célokat valósítanak meg, de nem fenntartható módon. Aki a tudományos edzés világából jön, az tudja, hogy egy sportolót körülbelül egy év alatt juttatunk el a csúcsra, úgy, hogy az fenntartható legyen, hiszen neki hosszú távon kell kimagaslóan teljesítenie. A könyvünkben leírtakra tökéletes példa Vámos Márton (klubunk Európa- és kétszeres világbajnok pólósa), aki nagyon tudatos ezekben a dolgokban, az edzéstől a regeneráción át a pihenésig.

Pozsonyi Zsolt zárásként még megemlíti, hogy a szuperatléta Cristiano Ronaldo a tökéletes példája annak, hogy a tudatosság az edzésben, a táplálkozásban, a regenerációban és a mentális egészség terén, milyen kimagasló teljesítményekhez segíthetnek egy sportolót akár 40 év fölött is.

„Ő a legjobb példája annak, hogy ez csak rajtunk múlik.”