A hiányzók-visszatérők regisztrálásával telt a bemelegítés ideje, hiszen nélkülöznünk kellett Pohl Zoltán mellett Varga Dénest is, ugyanakkor a decemberben az utolsó másodpercekben döntetlenre mentett rangadóval szemben a most egészséges Vogel Soma kezdett a kapuban, odaát ugyanakkor visszatért a csapatba a kinti meccsből kimaradó Alberto Munarríz.

A Barceloneta meg is lódult, tizenhat másodperc után vezetett, a második támadását követően már kettővel, az első szünetben pedig néggyel, úgy, hogy a hét találatból csak egy volt fór és egy ötméteres, ellenben három lövésbe is beleért Vogel Soma, a lövés ereje mégis bevitte a labdát…

Hamarosan be is ugrott a vízbe Szakonyi Dániel, hátha a csere változtat a dolgok menetén, de sajnos nem: ezen a meccsen a világon semmi sem sikerült, így a félidőben 5–12 állt a táblán.

A helyzet pedig tovább romlott, amikor Jansik Szilárdot kiszórták cserével végleg, mert a katalánok nem lassítottak, úgyhogy ha bárkiben lett volna kétely (a mi oldalunkon remény), az a harmadik szünetre elfogyott.

E győzelemmel a Barceloneta lépéselőnybe került a nyolcas döntőbe jutás szempontjából, nekünk pedig bravúrra lesz szükségünk, nem is egyre.

Viszont, ha van csapat, amely képes a csodákra, az a miénk!