- Szinte az olimpiáról és a junior-világbajnokságról beesve kezdődött a bajnokság, de két győzelem már így is a zsákban, méghozzá elég simán, hiszen Kaposváron 16–8-ra, Pécsett pedig 16–5-re nyertünk.

– Igen, jó egyéni teljesítményekkel és fegyelemmel, mert a start előtti három edzésen szinte csak átbeszélni tudtuk a taktikai kereteket, és csak az alapokat gyakoroltuk.

- Minden nyárnak jellemzője, hogy átalakul a játékoskeret: idén talán az átlagosnál is nagyobb volt a mozgás…

– Természetesen napi szinten dolgozom együtt a játékosokkal, láttam, hogy stresszhelyzetben ki, hogyan teljesít, és úgy véltem, egy-két helyen szükséges a változtatás. Folyamatosan gondolkodtunk és dolgoztunk azon, hogy beépítsünk a keretbe utánpótláskorú játékosokat, ugyanakkor ezt össze kell hangolni a céljainkkal, a sikerorientáltságunkkal. Akik az E.ON Férfi OB1-ben eredményesek tudnak lenni, azok nem biztos, hogy nemzetközileg is, legalábbis nem azonnal. Fel kell tehát építenünk a játékosokat, hogy elérjék a nemzetközi színvonalat. Ez edzői filozófia kérdése, de én személy szerint szeretem az edzősködésnek ezt a részét, a fiatal játékosok felépítését, szemben esetleg azokkal, akik akik kész játékosokkal szeretnek dolgozni, és csapatot építeni. Az ilyen építkezéshez kellenek az olyan jó segítő szakemberek, mint Süni [Nyéki Balázs], akivel évek óta dolgozom együtt a parton, illetve az egész stáb, amely évek alatt épült fel kiváló szakemberekből.

- Miben lesz más az új idény Fradijának a játéka?

– A fegyelem és védekezés az alap, de az elmúlt idényben nehezen tudtunk együtt dolgozni a rengeteg nehézség miatt. Most viszont a fiatalabbak érkezésével változhat, javulhat a sebességünk, a lendületünk. Ehhez kell társulnia, hogy a csapat legyen az első: a legfontosabb a védekezés, az alapelvek megvalósítása. Ebből alakulhat ki formás játék, aminek a három-négy rutinos játékosunk adja meg a keretét. Ha modern nemzetközi vízilabdát szeretnénk játszani, akkor azt is kell gyakorolnunk. Nyilván valamelyest mást játszik a Barceloneta, a Recco, a Jug vagy az Olympiakosz – ez kirajzolódott a BL-nyolcas döntőben is, ahol az ellenfelek stílusához lehetett igazítani és kellett is, hogy egy-egy tehetségünket játszatjuk-e. Az viszont hasonló vonás a klasszis európai csapatok között, hogy igen nagy tempót diktáltnak, rendkívül fegyelmezettek, pontosan tudják, honnan szeretnék befejezni a támadást, nagyon ritkán kapnak lefordulásgólt és a centereket messze tartják a kaputól: ezek az elemek markánsan meghatározzák a játékot. Egy jó csapatnak nyilván szüksége van kimagasló kapusteljesítményre, ám előtte olyan védelemnek kell felállnia, hogy eleve szűrten jöjjenek a lövések, amihez pedig kell a lábtempó, az akarat és a fegyelem…

- Mennyire nehezítette meg az alapozást, hogy a nyarat szétszabdalták a felnőtt- és junior-világversenyek?

– Ez nem is igazán nevezhető felkészülésnek, inkább csak elindulásnak. Eleve későn ért véget az előző idény, majd jött az olimpia, ami után az olimpikonok kaptak három hét pihenőt. Augusztus elejéig négy játékossal edzegettünk, 16-ára jöttek meg a külföldiek, utána kezdtek el szállingózni a többiek is, és múlt hétfő este értek haza a juniorok. Akkor kedden gyakoroltunk egyet a BVSC-vel, ám ez nyilván nem elég egy bajnoki rajt előtt. Eltérő állapotban vannak a játékosok, ezért benne van a pakliban, hogy eleinte hullámzó lesz a játékunk, nagyjából ez látszott Kaposváron is. Viszont ez a helyzet adottság, amiről senki sem tehet, úgyhogy a tudásunkból, rutinunkból és lelkesedésünkből kell megoldanunk a startot.

- Szép edzői feladatnak tűnik úgy összefésülni a keretet és a játékot, hogy elkezdődött a bajnokság, péntek-szombaton Magyar Kupa-kör lesz, októberben pedig már Bajnokok Ligája is…

– Elméleti síkon egy új csapat felépítéséhez, összerázáshoz hat-nyolc hónap szükséges, nekünk nyilván nincs ennyink. Ám természetesen segít, hogy akik eddig is itt voltak, ismerik a struktúrát, a légiósok is magas szintű vízilabda-kultúrából érkeztek, a fiataljaink pedig tehetségesek. Ahogy jönnek a meccsek, szépen, fokozatosan, türelmesen építgetnünk kell a társaságot – miközben valóban nehéz BL-csoportba kerültünk, hiszen az Olympiakosz, a Barceloneta és a Novi Beograd is kisebb világválogatott, és a Kragujevac, illetve a selejtezőkből feljutók sem lesznek feltétlenül gyengék…

- Az idény legelső szakaszának egy négymeccses blokk tűnik: a Kaposvár és Pécs ellen már megnyert két bajnoki, valamint az ugyancsak Pécs elleni MK-párharc. Mindent figyelembe véve is hat bajnoki pont és magabiztos kupa-továbbjutás a cél.

– Igen, a szakaszolást így látom én is. Csak részletnek tűnik, de nagyon fontos, hogy végre elkezdhettünk teljes csapatként készülni, edzeni, játszani, utazni: általánosságban együtt létezni. Az első időszakra egyértelműen az a cél, hogy ezeket a mérkőzéseket hozzuk, elkapjuk a fonalat, és elkezdjen kirajzolódni a csapatunknak és a játékunknak a képe.