Egy kihagyott forduló, a Honvéd elleni, szombatról elhalasztott bajnoki után a Szegeddel folytattuk a férfibajnokságot – és észnél kellett lenni, mert ősszel ha nem is nagyon, de kicsit megszenvedtünk a győzelemért idegenben: a harmadik szünet előttig szoros volt az állás, aztán kinyílt az olló, és néggyel nyertünk.

A jó szériánk azóta is tart, hiszen egész szezonban veretlen a csapatunk – eközben a Szeged a bajnoki középmezőny tagja –, ráadásul a héten bővült a Fradi-család, hiszen megszületett a vezetőedzőnk harmadik gyermeke, úgyhogy a szurkolótáborunk a kezdés előtt külön is köszöntötte Varga Zsoltot.

Ezek után a meccs is jól alakult, az első kettőt mi dobtuk, a második negyedre pedig máris háromgólos előnnyel mentünk, azaz a kölcsönben a csongrádiaknál játszó Gyapjas Brendon kapta a lövéseket szép számmal.

Ennek dacára a félidőig nem hízott a különbség, és a harmadik szünetre sem, mert a Luca Damonténak kiutalt négyperces kiállítás után a második 3–3-as játékrésszel futottunk neki a finisnek.

Viszont a végére ugyanúgy négyólos lett a győzelmünk, amekkora az ősszel, Szegeden volt.

Miután a csapat átvészelte a hosszú emberhátrányos szakaszt,