Ebben a szezonban még nem találkozott egymással az FTC-Telekom és az UVSE, így a Magyar Kupa döntőjében futottunk össze először a bajnoki címvédővel. A névsor alapján a válogatottságok száma és a rutin is a mi javunkra szólt, de egy döntőben nehéz ezekre a tényekre alapozni. Főleg úgy, hogy női csapatunk ötéves fennállása első aranyérméért szállt vízbe.

Az UVSE elődöntője simább volt (14-5 a III. Kerület ellen), míg mi az Egert győztük le két góllal. A két meccs energiaszintje közti különbségnek nyoma sem volt a döntő első perceiben, ráadásul Pőcze Panna rögtön az első lehetőségéből átlőtte a védelmet, és Magyari Aldát. Védekezésben igyekeztünk kiszorítani az UVSE-t, ami többször is a támadóidejük akció nélküli lepörgetésével járt.

Faragó Kamilla egy fórból egyenlíteni tudott, majd Farkas Tamara átlövése csorgott be a kezek között (2-1). A nyitó játékrészben a kapufákat és a blokkokat is tesztelték a lövők, nem változott a különbség. A folytatásban Hajdú Kata megúszását sikerült megfogni, majd a saját emberelőnyünkből kontrázott meg minket az újpesti csapat, és egyenlített.

Folyamatos nyomás alatt tartottuk az UVSE kapuját, de csak a sokadik próbálkozás talált utat, ekkor ismét Farkas átlővése akadt be. Ezt Szűcs Gabriella elképesztően pontos bal felső sarkos lövése ellenpontozta. A félidő előtt 15 másodperccel Leimeter Dóra emberelőnyös lövése flipperezett át a gólvonalon, így 4-3-as vezetéssel fordultunk.

A második félidőt Pőcze Panna óriási kapufája nyitotta, majd hátárnyban blokkoltunk. Ismét jött Leimeter, átlővése nyomán először volt két gól a külöbség ide (5-3). Újból jött egy emberhátrány, ami ezúttal Neszmély Boglárka kezeiben landolt. További lehetőségek csattantak vagy az UVSE blokkjain, vagy a kapufán, de nem sikerült jobban ellépni.

Sőt, Hajdú időkérés utáni emberelőnye beakadt, ám ekkor volt utoljára „lőtávolban” az újpest. A túloldalon Kuna Szonja találta meg tökéletesen Dömsödi Dalmát a kapufánál, aztán egy kényszerből ellőtt UVSE-támadásból a Magyar Kupa négyesdöntőre visszatérő Tóth-Csabai Dóra szabaddobásból pattintott a kapuba. A negyed zárásaként Gurisatti Gréta forgatott úgy, hogy büntetőt ért, ezt Máté Zsuzsanna értékesítette biztos kézzel (8-4).

A záró játékrészben küzdött az UVSE, de már elkészült az erejével, mi pedig taktikusan játszva, a védekezésre koncentrálva őriztük előnyünket. Bár Szegedi Panni góljával három gólra olvadt a távolság, a kupagyőzelmet valós veszély nem fenyegette. Az UVSE az utolsó támadásokhoz felhozta a mezőnybe Magyari Aldát, de a hét a hat elleni játékból nem tudtak betalálni. Pőcze Panna pedig így üreskapus góllal le tudta zárni a döntőt, a végig fantasztikus hangulatot varázsoló Fradi-tábor hangorkánja közepette.

Ezen felül egy másik bravúr is összejött: férfi és a női vízilabdacsapatunk is megnyerte a Magyar Kupát. A magyar vízilabda történetében 2006-ban volt hasonlóan eredményes egy klub, akkor a Honvéd tudott duplázni. Reméljük, csapataink még ennél is tovább tudják írni a történetet, és egy kettő bajnoki sikert is sikerül behúzni 2023-ban.