Mint korábban beszámoltunk róla, az FTC-MVM Atlétika maratonfutója, Tomaschof Kata remek egyéni csúccsal, 2:40:33-as időeredménnyel a második helyen végzett a Nápolyi Maratonon. Versenyzőnk több mint két és fél percet javított az idei birminghami Európa-bajnokságon felállított korábbi rekordján. Az olaszországi verseny tapasztalatairól, a fejlődése hátteréről és a jövőbeli céljairól kérdeztük.

– Hogyan érezte magát a Nápolyi Maratonon, milyen volt a pálya?

– Összességében nagyon jól éreztem magam. Könnyebb pálya volt, mint a birminghami, abból a szempontból, hogy nem volt annyira nagy a szintkülönbség. Viszont a pálya körülbelül egyharmada végig macskaköves volt, kisebb-nagyobb kövekkel, és ezek eléggé kikészítették a bokámat. Szerencsére a frissítésem is jól sikerült, és egész sokáig tudtam bolyban haladni. Nagy segítség volt, hogy az edzőm, Veres Márton is ott volt, ő is sokat tudott segíteni.

– Hogyan alakult a verseny, mennyire tudta követni, hogy hol tart a mezőnyben és a saját terveihez képest?

– Négy kenyai lány nagyon elment az elején, elég erős tempót diktáltak, de aztán szép fokozatosan leszakadoztak. Nem is velük futottam, hanem inkább a férfimezőnyben találtam hozzám hasonló erősségű futókat, és velük mentem bolyban. Végül egy kenyai ért előttem a célba, ő bírta azt a tempót, amivel elkezdték a versenyt.

– Mikor érezte, hogy ebből egy igazán jó futás vagy egyéni csúcs lehet?

– Eleve úgy terveztük az edzőmmel, hogy bátrabban fogom elkezdeni a versenyt, és mindenképpen egyéni csúcsot szeretnék futni. Elég sokat sikerült is javítanom a korábbi eredményemen, és közben végig jól éreztem magam. Az első kör kifejezetten könnyűnek tűnt, a pálya ugyanis kétkörös volt. A második körben azért voltak nehezebb részek, és ott sokat futottam egyedül, mert a mezőny egy része csak félmaratont futott.

– Nemrég az Európa-bajnokságon már egyéni csúcsot futott, most pedig több mint két és fél perccel meg is döntötte azt. Mi az, amitől most ekkorát tudott fejlődni?

– Igazából elég sok kilométert teszek a lábamba hetente, és mostanra érett ez be. Ehhez nagyon nagy türelem kell, az alapozási időszakban is nagyon sok kilométert futunk hetente, és valahogy most elkaptuk ennek a ritmusát. Nagyjából kijöttem abból a sérülésből is, ami a téli felkészülésemet nehezítette. Nagyon remélem, hogy most már tényleg egészségesen tudok nekivágni az alapozásnak. Tervezünk még egy félmaratont idénre, addig pedig megpróbálom megtartani ezt a jó formát, utána kapok egy kis pihenőt.

– Mik a középtávú céljai? Mi az, amit szeretne elérni, ami motiválja az előtte álló időszakban?

– Jövőre két nagy verseny lesz, az utcai Európa-bajnokság, majd augusztusban a világbajnokság maratoni távon. Nagyon szeretnék bekerülni a csapatba a két éllovas versenyző, Vindics-Tóth Lili és Szabó Nóra mellé.