Igazi európai nagycsapat otthonába lépett be kedd este férfi kézilabdacsapatunk, ugyanis amióta kézilabdában is Európa-ligának hívják a második számú nemzetközi kupasorozatot, a férfiak mezőnyében az egyetlen nem német győztes az éppen a portugál Benfica volt, még 2022-ben. Valószínűleg volt már erősebb kerete története során a lisszaboni klubnak, de az Európa-liga mezőnyében így is számottevő gárdáról van szó, hogy mást ne mondjunk, múlt héten a sorozat egyik esélyesének otthonában, Melsungenben mindössze két gólos vereséget szenvedett.

A mieink ezzel szemben roppant fontos győzelemmel kezdtek a svéd Karlskrona ellen, és jó rajt után bravúrpont(ok) szerzésében gondolkoztak. A hétfő délelőtti budapesti edzés után Portugáliában két videós foglakozással, valamint sétával és regenerációval hangoltak az esti feladatra, amelyet továbbra is a térdproblémákkal bajlódó Lékai Máté nélkül készültek megoldani.

A Benfica világhírű labdarúgócsapatának stadionja, a Luz szomszédságában elhelyezkedő csarnokban nagyon visszafogott létszámban jelentek meg hazai nézők, amit akár annak is betudhattunk, hogy a lisszaboniak futballcsapata éppen a mi meccsünkkel egyidőben játszott idegenbeli Bajnokok Ligája-rangadót a Newcastle United ellen. Annak viszont örülhettünk, hogy a vendégszektorban elhelyezkedő magyar szurkolók nem voltak sokkal kevesebben, mint a hazaiak.

Az első gólra egészen a negyedik percig kellett várni, akkor a portugálok találtak be, de a kezdeti pontatlanságok után hamarosan nálunk is jöttek a megnyugtató találatok Füzi Dánieltől és Nagy Bencétől. Védekezésben pedig kifejezetten jól álltunk bele a meccsbe, voltak megállító faultok, a kispad is együtt élt a játékkal – bő tízperc után ikszre álltunk (5-5).

Nagyjából ez volt az a pont, amikor sebességet váltottak a hazaiak, és még nagyobb sebességgel érkeztek a kapunk felé, könnyebben kaptuk a gólokat, mint a mérkőzés elején, 12-9-nél időt is kért Pásztor István. Sikerült rendezni a sorokat, nem szakadtunk le jobban a következő periódusban, majd azzal is elégedettek lehettünk, ahogy a játékrészt lezártuk. Az utolsó támadást fél perccel a szünet előtt Benfica-időkérés előzte meg, de valószínűleg a Fradi-kispad előtt megbeszéltek jobban érvényesültek: labdát szereztünk, majd Füzi az üres kapuba ívelt, így mínusz kettővel mehettünk pihenni (18-16). Ha pedig hozzátesszük, hogy két hétméteresünk is kimaradt, elmondható,

az első harminc percben a büntetőket leszámítva semmivel sem voltunk gyengébbek ellenfelünknél.

Közvetlenül a fordulás után viszont túl sokat hibáztunk ahhoz, hogy azt egy ilyen szintű csapat büntetlenül hagyja: hat perc alatt megtriplázta előnyét a Benfica, és sajnos ez után sem igazán tudtunk megújulni. Ebben az időszakban sajnos látványos volt a két csapat közötti különbsgé, és az utolsó bő negyedórára már tízgólos hátrányban fordultunk rá - innentől az elsődleges célunk az lehetett, hogy a hátralévő időben minél közelebb zárkózzunk. Nem igazán sikerült azonban ezt megvalósítani, így bár az első félidőben remekül helyt álltunk, a másodikra elfogytunk, és kétszámjegyű különbség alakult ki (38-25). Ez azt is jelenti, hogy a portugálok megelőztek bennünket a csoportban, és

a harmadik helyről várjuk a folytatást a válogatott szünet után. 

Előtte azonban a héten még egy idegenbeli találkozó vár csapatunkra, amely az NB I hetedik fordulójában szombaton Csurgóra utazik.