Kiemelkedő szezonbeli hazai mérleggel, az Elek Gyula Arénában pedig egyenesen százszázalékos mutatóval várhatta férfi kézilabdacsapatunk a vasárnap délutáni, MOL Tatabánya KC elleni bajnoki rangadót. S bár olyan rivális következett, amelytől a jelenlegi idényben idegenben már kétszer is vereséget szenvedtünk, a legutóbbi három meccsünk (PAUC, Dabas, Ystads) alapján joggal bízhattunk abban, hogy ezúttal összejön a bravúr, és itthon tartjuk a rendkívül fontos két pontot.

A csapat összeállításával kapcsolatban még az elmúlt napokban is akadt bizonytalanság, a kezdésre végül Jakub Mikitát leszámítva mindenki rendbe jött, Bohács Sándor és Csörgő Kristóf viszont ezúttal sérülés, illetve betegség miatt nem volt a keretben.

Kitűnően kezdtük a találkozót, a feszes védekezés mellett színes támadójátékunknak is örülhettünk, volt gólunk átlövésből, beállóból, szélről és hetesből is. Közben a kapuban a visszatérő Borbély Ádám is hozzátette a magáét, többek között védte Peric büntetőjét is, vagyis ott folytatta, ahol a tatabányai kupameccsen abbahagyta. A 12. percben Lékai Máté remek bejátszása után Füzi Dániel talált be, ezzel már hárommal vezettünk, időt is kértek a vendégek (7-4).

Ezt követően is remekül kézben tartottuk az összecsapást, két- és négygólos ferencvárosi előny között ingadozott az állás, és közben öröm volt nézni, ahogyan együtt élt a pályán lévő csapat és a kispad minden védekezés közben, extázisban ünnepeltük még a sikeres faultokat is. A félidő hajrájában ugyan zárkózott a Tatabánya, de nagyon fontos pillanatban Győri Kristóf is védett egy hétméterest, így pazar első harminc perc után háromgólos előnyben mehettünk pihenni (16-13).

A szünet után Debreczeni Dávid szinte azonnal visszaállította a plusz négyet, miközben továbbra is remek ritmusban kézilabdáztunk, de a 40. percben két elöl elszalasztott lehetőség után rögtön ott voltak a nyakunkon a vendégek (21-19).

Ez egyébként éppen olyan periódus volt, amelyben kevésbé volt hatékony a védekezésünk, könnyebben kaptuk a gólokat, ezért aranyat ért, amikor a 43. percben Győri védte Ancsin átlövését, majd pillanatokkal később Imre Bence megszerezte a negyedik találatát, ez ismét négygólos előnyt ért, és kicsit megnyugodhattunk (24-20). Az utolsó negyed órát pedig már plusz ötről kezdhettük, miután Nagy Bence bombája a kapus kezével együtt kötött ki a kapuban.

A találkozó, persze, ezzel még egyáltalán nem dőlt el, nyolc perccel a vége előtt kettőre zárkózott a Tatabánya, ami azt jelentette, hogy nagyon észnél kellett lennünk a hajrában. És szerencsére észnél is voltunk: bár szemmel láthatóan fogyott az erő az elmúlt tíz napban alaposan megtépázott játékosainkból, a második félidőben először pályára lépő Balogh Zsolt betörésével négy perccel a vége előtt viszaállt a háromgólos előny, és innen már nem eresztettük a győzelmet. Végül 32-28-cal húztuk be a meccset, sikerrel együtt járó két pontnak köszönhetően megelőztük a szombaton botló Csurgót, így negyedikek vagyunk a bajnoki tabellán.

A következő mérkőzés előtt szinte szusszanásnyi pihenője sem marad a fiúknak, hiszen hétfőn korán reggel már utaznak is Spanyolországba, kedd este pedig jön az újabb fontos Európa-liga-csoportmeccs, ezúttal a Benidorm otthonában.