Péntek délután négyórás buszutat követően érkezett meg Eperjesre az Európa-kupa negyeddöntő visszavágójának helyszínére az FTC-Green Collect férfi kézilabdacsapata. A vacsorát és az esti videózást követően a pihenésen volt a hangsúly – igaz, már hajnalban érezhettük a szlovákok vendégszeretét, amikor a Tatran szurkolói tűzijátékot tartottak a hotelünk előtt. Egyébként is különleges atmoszférára és többezer hazai drukkerre számíthattunk az eperjesi arénában, és persze, néhány tucat ferencvárosira is, aki elkísérte a fiúkat a második mérkőzésre.

Háromgólos előnyből indultunk, bár ahogy átlövőnk, Jakub Mikita mondta a meccs előtt, a cél az volt, hogy kettős győzelemmel jussunk be a sorozat elődöntőjébe a korábban a BL-ben is szerepelt Presov ellen, erre készült valamennyi játékosunk. Örömteli volt a keretet böngészve, hogy orrsérülését követően másfél hónap után ismét tudta vállalni a játékot balszélsőnk, Kovacsics Péter – ezzel egyik kulcsemberünket „kaptuk vissza” a kőkemény sorozatterhelés közben.

Közel telt ház előtt, óriási hangulatban és tempóban indult a találkozó, az első 14 támadásból gól született, mindezt bő hét perc alatt (7-7), ezt követően azért mindkét csapat védekezése alaposan felkeményedett. Olyannyira, hogy a következő bő negyedóra részeredménye pedig 3-3 volt, egyik fél sem tudott elhúzni még csak két góllal sem. A mieink közül elsősorban Győri Kristófot lehetett dicsérni, aki az első tíz kapura érkező lövést követően 70 százalékos védési mutatóval állt (10-10). A játékrész hajrájában sok mindennel meg kellett küzdenünk, a meglévő sanszainkkal pedig nem igazán éltünk, így harminc perc után a Tatran két gólt lefaragott a hátrányából (13-11).

Kulcskérdés volt, hogy a második félidőt jól kezdjük, és jól is kezdtük: a 37. percben Bognár Alex találatával kiegyenlítettünk, és ezzel együtt egészen más képet mutatott magáról csapatunk, sokkal szigorúbbá vált a védekezésünk (17-17). Leszakadhattunk volna újra két gólra, de Győri újabb óriási bravúrt mutatott be, ezúttal Davidovic ziccerénél, elöl pedig Balogh Zsolt játszott rendkívül eredményesen, így tartottuk a lépést, és döntetlennel fordultunk rá az utolsó bő tíz percre (23-23). Pokoli nehéz volt, de mentünk a szlovákokkal, így az utolsó hét perc is ikszről, összesítésben pedig plusz háromról kezdődött: az 56. perc végén, amikor Lékai Máté találatával újra vezettünk, úgy érezhettük, nagy gond már nem lehet. És nem is lett: akármennyire is küzdős, kiélezett volt a találkozó, a végén már a győzelem miatt sem kellett izgulni, 31-28-ra nyertünk, és kettős sikerrel jutottunk tovább.

Ott vagyunk a legjobb négy között, ahol a szlovén Krkát búcsúztató görög Olympiakosz lesz az ellenfelünk.