– Már a hatodik nyári felkészülését kezdte meg a Ferencvárosnál. Mennyiben volt más ez az időszak, mint a korábbiak?

– Úgy gondolom, ez a felkészülés nagyon gördülékenyen zajlott, hiszen már ismertük Jesper Jensent, így nagyjából tudtuk, mire számíthatunk. A programot is előre megismertük, ami játékosbarát megoldás, hiszen így a saját elfoglaltságainkat és a szabadidőnket is könnyebben tudtuk tervezni. Az új játékosok beilleszkedése szintén zökkenőmentes volt. Nagyon jó a csapaton belüli légkör, mindenki nyitott, és örömmel fogadjuk az érkezőket.

– A szezon előtt a nívós strasbourgi felkészülési torna is segíthette az összecsiszolódást. Mennyire sikerült gyorsan megtalálniuk a közös ritmust?

– Az augusztusi, közel tíznapos edzőtábor és a Metz ellen megnyert Europ'A Cup még közelebb hozta egymáshoz a csapatot, szakmai és közösségi szempontból is nagyon hasznos volt. Négy új játékost kellett beépítenünk, ezért különösen fontos volt, hogy legyen időnk összeszokni. Sokat segített, hogy a szezon elején fokozatosan egyre nehezebb ellenfelekkel találkoztunk. Még mindig a szezon elején vagyunk, ezt beszéltük a csapattársakkal a Bukarest elleni meccs után is, ezért is volt nagyon hasznos, hogy elkövettük azokat a hibákat, amelyeken így még van időnk csiszolni. Jó úton haladunk, de nem szeretnénk itt megállni, folyamatosan fejlődnünk kell, mert az őszi teljesítményünk a tavaszi szereplésünket is meghatározhatja.

– A Bukarest elleni utolsó másodperces győzelem is emlékezetes volt, de talán a Brest elleni ötgólos győzelem során még magabiztosabb teljesítményt nyújtottak. Hogyan élte meg ezt a két mérkőzést? Mégiscsak a legutóbbi BL Final Four két résztvevője ellen sikerült nyerniük.

– A Bukarest ellen óriási küzdelem zajlott a pályán. Az ellenfelünk többször visszakapaszkodott, mi mégis meg tudtuk őrizni az előnyünket és a mentális fölényünket. Ebben a hazai közönségünknek is nagy szerepe volt. A Brest ellen az első félidőben volt egy olyan szakasz, amikor már négy-öt góllal vezettünk, és elég jól ment a szekér, a félidő vége felé egy periódusban azonban elkezdtünk egy kicsit kapkodni. Volt néhány olyan hiba, amit azért kiküszöbölhettünk volna, de ahogy a Bukarest ellen Anna Kristensen, úgy most Böde-Bíró Blanka nagyon sokat segített nekünk a védéseivel. Igazából a kapusok nagyon „megtámogatnak” minket eddig hátulról, és ez nagyon fontos. Szóval talán, ha nem kapkodunk annyira, lehet, hogy ez a Brest elleni meccs talán még simábban is alakulhatott volna, de még egyszer mondom, nem szeretnék panaszkodni, mert az ötgólos győzelem is fantasztikus szerintem, ahogyan az is, hogy végig a kezünkben volt a mérkőzés.

– A jó eredmények és a veretlenség mennyire ad önbizalmat a csapatnak a folytatás előtt?

– Azt gondolom, hogy mindenképpen nagy magabiztosságot ad, de ezzel tudni kell élni is. Egyelőre nem érzem, hogy ez nyomás lenne a csapaton. Tudjuk, hogy úgy kell képviselnünk magunkat és a csapatot, hogy eddig veretlenek vagyunk a bajnokságban és a Bajnokok Ligájában, és nagyon nagy lendületben vagyunk. Ugyanazzal a profizmussal kell hozzáállnunk a papíron könnyebb meccsekhez, vagy akár a bajnoki mérkőzésekhez, mint a legnagyobb rangadókhoz. Két nehezebb mérkőzés között, mondjuk egy bajnoki találkozón, nem mehetünk fel csak fél gőzzel a pályára. Nem szeretnénk hullámvölgyeket a teljesítményünkben, szeretnénk nagyon magasan tartani a lécet.

– Fontos célkitűzésként fogalmazták meg a szezon előtt, hogy a BL-csoportban az első két hely valamelyikén végezzenek.  A Bukarest és a Brest legyőzésével talán egy kicsit közelebb is kerültek ehhez a célhoz. Hogyan készülnek most a Dortmund elleni mérkőzésre?

– A Dortmund komoly játékerőt képvisel, jó egyéni játékosai vannak, és szerintem minden poszton elég stabilak, emellett képesek meglepetéseket okozni. Azt is láthattuk, milyen küzdőszellem jellemzi őket. Aki megnézte a Bukarest elleni megnyert mérkőzésüket vagy akár csak látott belőle valamennyit, az láthatta, hogy ez a csapat soha nem adja fel. Úgyhogy nagyon kemény mérkőzésre számítunk. Már a héten, a bajnoki mérkőzés előtt is elkezdtünk készülni a Dortmund elleni találkozóra, és az edzéseken és a Szombathely elleni mérkőzésen is próbáltunk már beépíteni olyan elemeket, amelyeket a hétvégén használni tudunk majd. Német csapatról van szó, így a precizitás és a küzdeni tudás is jellemző rájuk. Ugyanakkor hazai pályán játszunk, és egyáltalán nem titok, hogy a legfontosabb célunk ennek a két pontnak a megszerzése. Ahogyan most állunk, az elég jól néz ki, és ebből nem szeretnénk lejjebb adni, szeretnénk megtartani ezt a pozíciót. Láthatjuk, hogy minden mérkőzésen van valaki, aki pluszt tud hozzátenni, úgyhogy ez is nagyon jó pont. Beszélgettünk a többiekkel arról, hogy nem is baj, hogy nem mindenkinek egyszerre megy jól, hanem mindig van egy-egy ember, aki tudja húzni a csapat szekerét. Az elég rossz lenne, ha mindenkinek mindig egyszerre menne jól, aztán pedig lenne egy olyan periódus, amikor mindenkinek egyszerre megy rosszul. Mindig jó, ha van egy-egy ember, aki extra teljesítménnyel és stabilitással hozzá tud járulni a sikerességhez.

– Márton Gréta sérülése miatt az év elején nagyobb szerep jutott Önnek. Miként élte ezt meg? Lehetőségként, felelősségként, teherként? 

– Igazából egyszerre éreztem mindazt, amit felsorolt. Sokan tudják, hogy Grétivel nemcsak a pályán vagyunk jóban, és próbáljuk egymást segíteni, hanem a civil életben is kiváló a kapcsolatunk. Borzasztóan sajnálok mindenkit, akinek kisebb-nagyobb sérülése van, mert ez mindig bizonytalanságot jelent, és időre van szükség a felépüléshez, és mentálisan is nagyon megviseli az embert. Ilyenkor, amikor valakire nagyobb felelősség és nagyobb szerep hárul – jelen esetben rám –, azt is el kell tudni viselni, de azt gondolom, hogy élvezni is kell, és élni kell a lehetőséggel. Tudtam, hogy nélküle kell játszanunk, és nagyon szerettem volna hasznos lenni a csapatnak, szerintem ez nagyrészt sikerült is. Én magam is azon voltam, hogy minél előbb fel tudjam építeni magam, hiszen sajnos nyáron én is kiestem néhány hétre egy kisebb sérülés miatt, így volt egy olyan időszak, amikor egyikünk sem tudott a csapat rendelkezésére állni, és ez megviselt azért minket lelkileg. Egyrészt azon gondolkodtunk, hogyan történhetett ez meg, hogy egyszerre vagyunk sérültek, másrészt pedig azon, mi a leggyorsabb útja annak, hogy valamelyikünk felépüljön. Egyébként jó lehetőség volt, és jó érzés volt ennyit segíteni a csapatnak, illetve ekkora szerepet betölteni. Ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy hosszú távon akkor van mindenkinek a legjobb esélye arra, hogy a teljesítményével hozzájáruljon a csapat sikeréhez, ha ezek a terhek megoszlanak. Ez igaz minden posztra, nemcsak a miénkre.

– A csapat lendületben van, mondhatjuk azt is, hogy rosszkor jön a csapatnak a válogatott szünet? Hiszen utána bő két hét alatt fogadjuk a bajnokságban a Győrt és az Esztergomot, és kétszer találkozunk a nagy rivális Esbjerggel a Bajnokok Ligájában.

– Igen, mondhatjuk, hogy rosszkor jön, de a Győrnek is most lesz a válogatott szünet, ahogyan az Esbjergnek is. Egyéni szinten természetesen jelent majd némi változatosságot ez az időszak. Azoknak például, akik hazautaznak vagy a saját kultúrájukban tölthetnek több időt, ez akár jól is jöhet, és azért vagyunk profi játékosok, hogy ebből minél előbb vissza tudjunk rázódni. Nyilvánvalóan ilyenkor az edzőknek valamivel nehezebb dolguk van, hiszen úgy kell összeállítaniuk a munkát, hogy a csapat újra összeálljon, és onnan tudjuk folytatni, ahol a válogatott szünet előtt abbahagytuk. Mivel közvetlenül a szünet után következik a Győr elleni mérkőzés, egyik csapat sem kerül előnybe vagy hátrányba, hiszen mindkettőnek ugyanonnan kell folytatnia, ahol abbahagyta. Éppen ezért egyáltalán nem szeretném kifogásként használni a válogatott szünetet egy esetleges teljesítményromlásra, mert szerintem ez nem befolyásolhatja olyan mértékben a játékunkat, hogy jelentősen visszaessen a teljesítményünk. A játékosok fáradtabbak lesznek, a csapatot újra össze kell rakni, de ezt korábban is meg kellett oldanunk, és most is meg kell majd.

– Korábban a Győr játékosa is volt. Más érzésekkel készül az ellenük megvívott rangadókra, mint a többi mérkőzésre?

– A Győr elleni találkozóknak mindig megvan a maguk pikantériája, de ez nemcsak azok számára különleges, akik korábban játszottak az ETO-ban. Ez a magyar bajnokság csúcsrangadója, amelyen mindkét együttes szeretné megtenni az első nagy lépést a bajnoki cím felé. Nekünk most lehetőségünk van arra, hogy megalapozzuk a szezon hátralévő részét. Tavaly sem a kupát, sem a bajnoki címet nem sikerült megnyernünk, ezért ez extra motivációt jelent számunkra. Tisztában vagyunk vele, milyen komoly erőt képvisel a Győr, de hazai pályán, ahol különösen nagy előnyt jelent a szurkolóink támogatása, mindenképpen szeretnénk legyőzni. Nagyon hűséges közönségünk van, amely a nehezebb időszakokban és a kevésbé jól sikerült mérkőzéseken is mellettünk áll. Higgyék el, hogy minél többen vannak a csarnokban, és minél hangosabban biztatnak bennünket, annál többet jelent ez nekünk. Ráadásul amióta a Ferencváros játékosa vagyok, még nem veszítettünk mérkőzést az Elek Gyula Arénában, és most sem szeretnénk. Ha mindenki a saját szerepében a legjobbját nyújtja, és a taktikai felkészítés is megfelelő, jó esélyünk lehet a győzelemre.

Zoltán Gergely