A kézilabdaszezon lezárása miatt a különböző bajnokságokban nem hirdetnek végeredményt, de az utánpótlásban ettől még érdemes amolyan számvetést csinálni. Hétfőn az NB I/B-s küzdelmekről olvashattak szurkolóink, ezúttal pedig a legidősebb utánpótlás-bajnoksággal, az ifivel foglalkozunk.

Mindenek előtt azt érdemes tisztázni, hogy a Simics Judit által irányított ificsapat egyszerre két bajnokságban versenyzett, a felnőtt NB I/B-ben és az ifi NB I-ben. Ez az előző években is rendre így történt, s emlékezetes, hogy a 2018/2019-es szezont két aranyéremmel zárta az együttes: a felnőtt NB II-ben és a korosztályos élvonalban is élen végzett a Fradi. Előbbi következtében fiataljaink a felnőtt másodosztályban edződhettek idén (erről írtunk hétfőn), utóbbinak hála pedig címvédőként léphettek pályára minden mérkőzésen saját korosztályukban.

Az első fordulóra már a nyár végén, augusztus 29-én sor került. A Hajdúnánás vendégeként ráadásul nemcsak az évszak sajátossága miatt kellett megizzadnia a lányoknak, hanem azért is, mert a hazaiak komoly ellenállást tanúsítottak. Érdekesség, hogy a csapatunkban összesen öt játékos tudott gólt szerezni: Ballai Borbála és Ludvig Krisztina hetet, Györfi Dóra hatot, Zsembery Viktória négyet, illetve Ballai Anna egyet, de egyetlen góllal, 25-24-re így is sikerült győzni. A felütés tehát jó volt, és a következő két játéknapon izgalommentesen tartotta otthon a két pontot az ifink. Előbb az MTK ellen nyertünk 33-24-re (ha már az előbb megjegyeztük – a kék-fehéreknek tizenegy játékosunk talált be), majd a Kisvárdát vertük 32-25-re.

A negyedik fordulóban következett a DVSC elleni hazai rangadó – a Loki az elmúlt években rendre a legjobb négy között végzett (az utóbbi két szezonban két csoportos alapszakaszt követően négyes döntővel zártak a csapatok), vagyis a legjobbak között tartják számon. A keleti csoport két favoritja aztán az Elek Gyula Arénában ezúttal is óriási csatát vívott egymással, végül pedig döntetlennel zárt.

A téli szünetig hátralévő hét összecsapáson a DKA Vác tudott legközelebb maradni a mieinkhez, de sok kétség a 38-29-es győzelmünkhöz sem férhetett, a Szentendrénél huszonhéttel, a Szent Istvánnál tizenhattal, a Kecskemétnél tizenöttel, a Csepelnél tizenhárommal, a Váci NKSE-nél tizenkettővel, a Szegednél tizenöttel volt jobb ificsapatunk. Ezeket az eredményeket látva igazolódik, hogy mennyire hasznos, hogy klubunk a felnőtt másodosztályban is tudja versenyeztetni a tehetségeit, hiszen abban a sorozatban hétről hétre maximális erőbedobásra van szükség a fiataloktól. S ez még akkor is így van, ha a kettős terhelés olykor éreztette hatását – főleg úgy, hogy a szezon során sérülések tizedelték a keretet.

A január 4-én folytatódó szezon első meccsén az MTK vendégeként négy góllal nyertek lányaink, egy héttel később, Békéscsabán azonban odalett a veretlenség (28-24), sőt, négy nappal később a másik keleti túrán, Kisvárdán is pont nélkül maradt a társaság. Szerda után a következő pénteken viszont már sikerült javítani, az Orosháza elleni 38-21-es diadal helyrepofozta az önbizalmat, így a márciusi lezárás pillanatáig az újabb négy győzelemnek köszönhetően sikerült megőrizni a vezető pozíciót.

Az alapszakasz utolsó harmadára maradt volna még izgalom bőven, hiszen a mieink tizenkilenc fordulót követően jobb gólkülönbségüknek köszönhetően álltak a DVSC előtt, de a harmadik Békéscsaba is csak egyetlen ponttal volt lemaradva a dobogó harmadik fokán. A sorsolás alapján a Debrecennel idegenben, a Békéscsabával pedig a Népligetben találkozott volna ificsapatunk.

A csapat legjobb gólszerzője éppúgy Ballai Borbála volt hetvenhét góllal, mint az NB I/B-ben, őt Marik Dalma (56 gól) és Bánfai Virág (53) követte. A szezon részletes eredményeit és a tabellát ITT találják.