Először játszhatott nézők előtt a Savaria Arénában női kézilabdacsapatunk, és ha már volt rá lehetőség, akkor a szombathelyiek szép számmal kilátogattak a szombat esti bajnokira. A vendégszektorba mintegy hetvenen váltottak belépőt, igaz, a vásárláskor joggal bosszankodhattak a „vendégszereteten”, hiszen az ide szóló jegyeket drágábban adta a helyi klub…

Aztán a meccs első húsz percében is volt okuk a mérgelődésre, de erről inkább már a saját csapatunk tehetett – nagyon rosszul kezdtük a mérkőzést, sorra rontottuk el a ziccereket, s ezzel meccsbe hoztuk az SZKKA-t. A korábbi ferencvárosi, Katarina Tomasevics főleg a balszélsőinket bénította meg, Hársfalvi Júlia öt, Márton Gréta pedig egy lövést rontott el innen, így hiába lőttünk 5-3 után zsinórban öt gólt, a huszadik percben is csak döntetlen állt az eredményjelzőn (11-11). Ekkorra pedig már a múlt héten bemutatkozó Simon Petra is túlvolt élete első NB I-es gólján, amelyet még kettő követett a szünetig, vagyis a fiatal tehetségünk a hatszor eredményes Kovács Anett mellett a legveszélyesebb játékosunk volt támadásban.

A játékrész hajrája legalább jól sikerült, még Simon kihagyott hetese ellenére is ötgólos előnyben vonulhattunk az öltözőbe (12-17).

A fordulás után pedig szerencsére ott folytattuk, ahol abbahagytuk, sőt, talán még ahhoz képes is sikerült egyet feljebb kapcsolni. Janurik Kinga káprázatos formába lendült, és végre elöl kihasználtuk a helyzeteinket. Kézilabdában szinte hihetetlen, huszonhárom percen át nem kaptunk gólt, közben pedig tizennyolcat lőttünk. A két csapat, valamint az eredményben is megmutatkozó jelentős különbség miatt a hazaiak látszólag hitehagyottá váltak, mi pedig próbáltunk minél többet közé tenni.

Az utolsó tíz percben valamelyest rendezte sorait a Szombathely, így megállt a differencia növekedése. A végeredményt Itana Grbics állította be, húsz góllal nyertünk - de az első húsz percet így is sajnálhatjuk.