Folytatódik ”TOP 10” sorozatunk, melyben arra kérjük csapatunk játékosait, hogy válasszák ki a bajnoki címmel záruló 2020/2021-es idényben készült kedvenc képeiket önmagukról. Az első részben Bíró Blanka fotóival ismerkedhettek meg, most pedig Kovacsics Anikó választotta ki képeit és osztotta meg ehhez fűződő gondolatait.

Csapatkapitányunknak felemás éve volt. Március végén vállsérülést szenvedett, ami miatt ki kellett hagynia a bajnokság hátralévő fordulóit, valamint a Magyar Kupa négyes döntőjét, de így is többségben vannak a szép emlékek, amelyekre örömmel gondol vissza. A legfrissebb, természetesen, a bajnoki cím, amely látszólag neki is – hiába már a kilencedik a pályafutása során – rengeteget jelentett.

„Ez nagyon különleges. Mióta itt vagyok, ezért küzdünk, küzdök, és semmivel se volt könnyebb most legyőzni az ETO-t, mint máskor, de ezúttal sikerült. Az nem változott, hogy Európa egyik legjobb csapata, ezért nekünk mindig a bajnoki címet a legnehezebb megszerezni, akárhogy is nézzük. Az egész csapatmorál, illetve, ahogyan ez sikerült, az a legjobb érzés számomra.”

A Vipers Kristiansand elleni Bajnokok Ligája-mérkőzésekre ugyancsak a szezon csúcspontjaként emlékezhetünk, elvégre három nap alatt kétszer múltuk felül a későbbi BL-győztest. Ezeken az összecsapásokon Kovacsics extraklasszis teljesítményt nyújtott, nem is véletlen, hogy három kép került be ezekről a tízbe.

„Ez a két mérkőzés nagyon jól sikerült. Remélem a jövőben tartósabban, folyamatosan képesek leszünk ezen a szinten játszani és ilyen eredményeket elérni. Talán a legnagyobb feladatunk, hogy akkor is így tudjunk játszani, ha az adott meccsnek nagy tétje van.”

Arra a felvetésre, hogy mekkora szerepe lehetett ezeknek a mérkőzéseknek a Győr ellen aratott győzelmünknél, így reagált.

„Minden meccsünk és edzésünk eredménye ez a bajnoki cím. A hullámvölgyekből újra és újra fel tudtunk állni, és ez vezetett a sikerhez. A Vipers elleni teljesítményünk is kellett a Győr legyőzéséhez, mert tudtuk, hogy képesek leszünk rá, hogy ki tudjuk magunkból ezt hozni.”

Ahogy már említettük Anikó az utolsó meccseken csak a pálya széléről segíthette a csapatot, amit igazán nehezen viselt.

„A pálya szélén jobban izgultam, mint amikor pályán vagyok, kívülről sokkal rosszabb… Rossz volt, hogy tehetetlenül kellett néznem a többieket, és csak szurkolni tudtam a csapatért, hogy meglegyen a győzelem.”

A bajnoki ünneplés egyik ikonikus képe, amelyen csapatunk két kapitánya, Szucsánszki Zita és Kovacsics Anikó közösen látható. A két játékos pályán kívül is jól megérti egymást.

„Nagyon jó csapatot alkotunk kicsiben is, mint irányítók. Mindig számíthatunk egymásra, mindkettőnket megnyugtatja, hogy ott van mellette a másik. A sérülésem után próbáltam neki a pálya széléről segíteni, de Zizi akkora játékos és annyi tapasztalata van, hogy nem sok újat tudtam már neki mondani.  Máig hidegrázós, hogy a Debrecen elleni meccsen mit művelt. Látszott, hogy a szíve vitte, és hogy mennyit jelent neki a Ferencváros. Hatalmas embernek tartom, óriási szíve van, s nemcsak játékosként, hanem magánemberként is megvan köztünk az összhang.”

A tízes válogatásban olyan kép is található, amely akár egy portréfotózáson is készülhetett volna.

„Ezeken a képeken ott van az a mosoly, ami elég sokszor jellemez. Ez vagyok igazán én, a pályán is szeretem megélni a pillanatokat.”

Kovacsics Anikó „TOP10”-es gyűjteményét a Ferencváros női kézilabdacsapatának Instagram-oldalán, az FTC_Kezilabda oldalon lehet megtekinteni. A sorozat nemsokára további játékosokkal bővül, ezért aki nem akar egyik képről se lemaradni, kattintson az oldalon a követés gombra.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

FTC-Rail Cargo Hungaria (@ftc_kezilabda) által megosztott bejegyzés