Ahogyan azt a mérkőzést megelőző napokban megjelenő hírekből már sejteni lehetett, csordultig megtelt az egyébként finoman szólva sem túl nagy nagykanizsai sportcsarnok az FTC-Rail Cargo Hungaria – Krim Ljubljana felkészülési találkozóra. Persze, ez meglepetést nem okozhatott, hiszen Zala megyében rengeteg ferencvárosi érzelmű szurkoló él, ráadásul környékbeli ellenfél híján nagyon ritkán jár errefelé női kézilabdacsapatunk. Az ilyen szintű összecsapáshoz mérten rendkívül szűk sportcsarnokban mintegy 300-400 néző foglalt helyet, tapsolt, éljenzett, s bár a hőmérséklet így igen magasra szökött, kárpótlást jelentett a tömött lelátó látványa.

Alighanem a szokatlan melegnek is köze lehetett a meccs első periódusában jelentkező rengeteg hibához, amely meggátolta, hogy az elején ellépjünk ellenfelünktől. Pedig jobban kezdtünk, Szemerey Zsófi védései után előnybe kerültünk, aztán 6-6-nál már mégis mi egyenlítettünk Háfra Noémi egész pályás góljával. 8-7-ig a Krim még rendre előnybe került, a játékrész utolsó tíz percében azonban nem bírta tartani a lépést a mieinkkel. Lukács Viktória futószalagon szállította a lerohanás-gólokat, az addig remekül védő szlovén kapus sem találkozott már labdával, és villámgyorsan hétgólos vezetésre tettünk szert – a 16-10-es félidei állást a Ljubljana időn túli szabaddobásból szerzett gólja alakította ki.

A második játékrész elejével megint nem lehetett elégedett Elek Gábor, de jó tíz perc elteltével újfent sikerült fokozatot váltani és tovább nőtt a különbség a felek között. Tóth Niki különösen jól szállt be a játékba, kiválóan mozgatta a csapatot, miközben maga is gólerős volt. Az utolsó tíz perchez érkezve a győzelem már nem tűnt kérdésesnek, de a szurkolók nagyon várták, hogy esetleg tíz fölé hízzon a differencia. Az ugyancsak parádés teljesítményt hozó Márton Gréta nem sokkal később megteremtette ennek az alapját, miután egymás után kétszer is gyönyörűen szerzett gólt a szélről, majd végül Tóth Niki gólja hozta a plusz tizet.

A lefújást, és a perceken át tartó vastapsot követően aztán a szurkolók a pályára jöhettek - ehhez nagy utat nem kellett megtenniük, úgy harminc centire volt az első sor az oldalvonaltól... - és szabadon kérhettek aláírásokat, fotókat a kedvencektől.