Az egyik legközelebbi után a legtávolabbi következett: az MTK elleni hétközi bajnokit követően szombaton a Kisvárda otthonában lépett pályára női kézilabdacsapatunk. A kezdés meglehetősen hasonló volt, mint szerdán, labdaszerzések után lőttünk két könnyű gólt, és a harmadikra is megvolt a lehetőség, csak épp Márton Gréta eltalálta Mátéfi Dalma karját. A következő támadását már kihasználta ellenfelünk, de összességében a játék kép már az első percekben kirajzolódott: nagyon könnyedén kerültünk helyzetbe a támadásainknál, és bár hátul nem volt épp szikrázó a védekezésünk, így is kontrolláltuk a játékot.

Bár Márton Gréta az első lövését elrontotta, ezt követően ragyogóan teljesített, négy szélső helyzetét is értékesítette, ezzel pedig az első játékrészben a legeredményesebb Fradi-játékos volt. Simon Petra is sokat vállalt, többször is ő szerzett tempóelőnyt középen, és ezt követően alakult ki lehetőség a bal szélen. Bár a védekezésünk a játékrész második felében sem tűnt tökéletesnek, de a kapott gólok száma abszolút rendben volt – leginkább a számos ziccert kivédő Janurik Kingának köszönhetően. Amikor Allan Heine a huszadik percben időt kért, épp ötven százalékos hatékonyságnál járt, és a szünetig még rá is tett erre egy picit, így szinte csak kapusának, az ugyancsak jól teljesítő Mátéfi Dalmának köszönhette a Kisvárda, hogy nem volt már ekkor tíz körül a különbség.

A 15-9-es vezetésünk hellyel-közzel megfelelt a játék képének, és a nyugodt végjáték megteremtéséhez is megfelelő alapnak tűnt.

A fordulás után Angela Malesteint Balázs Bítia, Márton Grétát pedig Hársfalvi Júlia váltotta a szélen, kapuba jött Laura Glauser, középen pedig Szöllősi-Zácsik Szandra is lehetőséget kapott, így Béatrice Edwige kivételével már mindenki pályára került. Tíz perc kellett ahhoz, hogy néggyel növeljük a különbséget, vagyis, hogy elérjük a plusz tizet, pedig a védések még el is maradtak (14-24). Eddig se volt benne a meccsben, hogy a hazaiak veszélyt jelentenének a győzelmünkre, de az utolsó negyed órához érve végképp úgy tűnt, hogy eldőlt a mérkőzés. A mieink élvezték a játékot, káprázatos góloknak tapsolhatott a közönség - sőt, sokszor még a kispadon ülők is állva gratuláltak a gólszerzőnek.

Magabiztosan, esélyeshez méltón érvényesítettük a papírformát, miközben azt érezhettük, hogy csapatunk közel se pörög maximális fordulatszámon. A következő héttől azonban újra nehéz feladatok várnak a lányokra, hiszen érkezik az Elek Gyula Arénába a Debrecen, nem sokkal később pedig az Esztergom is, és ezeken a meccseken már sokkal nagyobb elenállásra számíthatunk.