2025 első bajnokija is rangadót hozott, és az első Bajnokok Ligája-mérkőzésen is közvetlen riválissal találkozott női kézilabdacsapatunk. A mieink az őszt a csoport második helyén zárták, szombaton este pedig a harmadik Krim otthonában kezdték újra a sorozatot. A szlovénokkal szemben az első nyolc forduló alatt kidolgozott hatpontos előny meglehetősen stabilnak tűnt, de arra számíthattunk, hogy ezen az összecsapáson megpróbálnak belekapaszkodni az utolsó szalmaszálba. Sejthettük, hogy sok magyar kíséri majd el a csapatot, de már a melegítésnél látszott, hogy még a várakozáson is túltesz a támogatás – több, mint kétszáz szurkolónk torkából zúgott a „Hajrá, Fradi!”.

Októberben hazai pályán két góllal nyertünk a Krim ellen, de azóta edzőt váltott ellenfelünk, Ambros Martín ráadásul a BL-ben ezen a meccsen debütált a szlovénok kispadján, ez pedig jócskán nehezítette a felkészülést. A védekezésünkön nem igazán látszott mindez, nagyon jól mozgott a falunk, Laura Glauser pedig mögötte a Győr ellen mutatott formáját hozta. Nagyobb előnyt ezzel együtt se tudtunk kialakítani, mert a támadásaink eleinte pontatlanok voltak, rendre csak eggyel álltunk jobban, sőt, egy emberelőnyt kihasználva 4-3-nál és 5-4-nél is a hazaiak vezettek. Aztán javult a támadójátékunk, Darja Dmitrijeva ragyogó periódust produkált, góljai mellett a csapatot is jól mozgatta, zsinórban hármat lőttünk, és visszavettük a vezetést (5-7). Nagy taktikai csata dúlt, Allan Heine akár néhány támadásonként is cserélt annak megfelelően, hogy a hazaiak épp milyen összeállításban támadtak, elöl pedig Dmitrijeván kívül Klujber Katrin, Márton Gréta és Orlane Kanor is dicsérhető volt.

A következő tíz perc ismét szorosan alakult, egyszer egyenlített is a Krim, de a hajrá a miénk volt. 9-10-es állásról négyszer találtunk be egymás után, a szünetre pedig négyet meg is őriztünk az ebben a periódusban kiépített előnyből (11-15).

Csalóka volt ez az állás, mert a játék magabiztosnak tűnt, de közben óriási különbség volt a kapusok között, vagyis továbbra is meg kellett őrizni a koncentrációt. A fordulás után sajnos elkapta a fonalat Barbara Arenhart, jó néhány lövésünket védte, és rögtön fel is zárkózott kettőre a Krim (15-17). Hiába tűnt azonban veszélyesnek ez az időszak, játékosaink nem remegtek meg, Dragana Cvijics a legjobbkor lőtte első gólját, Simon Petra lendülete is jól jött – újra néggyel vezettünk, amikor a hazaik időt kértek (17-21).

Közben telt az idő is, már csak tíz perc volt hátra a mérkőzésből, továbbra is megvolt a három-négygólos különbség, de nem érezhettük még a kezünkben a pontokat. Sőt, tudott még erősíteni ellenfelünk, és kettőre ismét visszaért, feszült percek vártak ránk - vagyis a legjobbkor jött Angela Malestein hetesgólja. Emberelőnybe is kerültünk ezzel együtt, ki is védekeztük a következő szlovén akciót, majd újra Malestein lőtt gólt: miközben a hazaiak még rendezgették a védelmüket, a félpálya közepéről váratlanul a kapuba pattintotta a labdát (21-25).

Ez után már a lassú támadás is góllal ért fel szinte, de Simon még be is talált - eldőlt a mérkőzés, Ljubljanában is legyőztük a Krimet, ezzel nyolc pontra növeltük vele szemben a fórt, vagyis nagyon jó helyzetből várhatjuk a folytatást.