Csütörtökön délután utazott Franciaországba női kézilabdacsapatunk, hogy pénteken már zavartalanul edzhessen, készülhessen a Metz elleni csoportrangadóra. Nem kétséges, hogy az eddigi legnagyobb feladat előtt áll együttesünk, amely a következő hét nap alatt a francia bajnok mellett találkozik idegenben a DVSC-vel, valamint hazai pályán a négy BL-kör után velünk együtt százszázalékos Krim Ljubljanával is.

A franciák négy szoros meccsen vannak túl a Bajnokok Ligájában, jól mutatja ezt, hogy a három győzelmet és az egy döntetlent úgy érték el, hogy az összesített gólkülönbségük csupán plusz hét. A Storhamar ellen háromgólos hátrányt dolgoztak le az utolsó három percben (29-29), a Bistrita ellen négy gól volt a legnagyobb előny, de kétszer is hátrányból fordítottak (28-26), a Nykobing otthonában simának tűnő meccs (hat is volt már közte) ötvenkettedik percében döntetlen állt az eredményjelzőn, végül eggyel nyertek (27-28), a Podravka ellen pedig a lefújás előtti percekben alakult ki a legnagyobb különbség (35-31). Vagyis látszólag nincs még csúcsformában a nyáron valamelyest átalakult Metz sem, amelynek a FINAL4-ba jutott keretéből távozott mások mellett Alina Grijseels (CSM Bucuresti), Kristina Jorgensen (Győri ETO), Hatadou Sako (Győri ETO) és Louise Burgaard (Odensee) is, az érkezők oldalán a két francia visszatérő, Laura Flippes és Allison Pineau mellett két magyar játékost, Szemerey Zsófit és Vámos Petrát is megtaláljuk.

A nyár óta a Ferencvárost erősítő korábbi metzi kézilabdázó, Orlane Kanor szerint a beálló és a szélső poszt a legerősebb a Metznél, és ezt támasztja alá az is, hogy a csapat százhúsz góljából a Sarah Bouktit, Valentini Chloé, Lucie Granier hármas lőtt hatvankettőt.

Hármójuk megállítása lesz tehát az elsődleges feladat – utána pedig jöhet a támadások pontos, precíz kivitelezése. A két csapat 1995-ben találkozott először egymással, s azóta a Fradi összesen tízszer lépett pályára Metzben. A mérleg négy győzelem, két döntetlen, valamint négy szoros vereség (háromszor egy, egyszer pedig két gól döntött, amikor veszítettünk) – ezek alapján pedig a cél nem lehet más, mint a mérleg jelenleg vízszintesen álló nyelvét újra magunk felé billenteni.