Labdarúgócsapatunk korábbi technikai vezetője, Magyar Zoltán kezdeményezésére hétfőn, a budapesti Elektromos-pályán megemlékeztek Tóth Potya Istvánról, aki a Ferencvárosi Torna Club történetének meghatározó alakja volt: labdarúgóként két-két alkalommal nyert bajnokságot és Magyar Kupát, visszavonulását követően pedig a Ferencváros első hivatásos edzője lett. Együttesünk vele a kispadon három bajnoki címet, egy Közép-európai Kupát és három MK-t nyert. Tóth Potya emellett egy időszakban intézőként segítette az Elektromost, amelynek sporttelepén emléktábla őrzi emlékét. Hétfő este Tóth Potya István unokájának, az alábbi képünkön látható Tóth Istvánnak a jelenlétében itt helyezték el az emlékezés virágait. 

Tóth Potya István a sportpályán elért eredményein túl a II. világháború alatt nyújtott hősies cselekedete miatt is a Fradi legendájává vált. A Dallam nevű ellenállócsoport tagjaként bújtatta az üldözetteket, elsősorban zsidó származású honfitársait Telepes utcai otthonában. A vészkorszak túlélői közül több százan is neki köszönhetik életüket, többek között olyan színészóriásaink is, mint Gobbi Hilda vagy Latabár Kálmán. Tevékenysége miatt a nyilasok 1944 decemberében letartóztatták, majd 1945 februárjában Kertész Géza korábbi válogatott labdarúgóval, majd edzővel együtt kivégezték. Emlékét a Ferencváros rendszeresen ápolja, emellett több kitüntetés őrzi hősiességét: halálának 76. évfordulója után nem sokkal neve felkerült az embermentők márványtáblájára a Dohány utcai zsinagóga udvarán található Wallenberg-emlékparkban, klubunk pedig a Yad Vasem Intézetnél kérelmezte, hogy Tóth Potya István posztumusz megkaphassa a Világ Igaza kitüntetést. Életét és örök például szolgáló tevékenységét klubunk emlékfilmje is megörökítette.