Hosszú hónapok állnak mögöttünk, hogyan értékeli a szezon első felét?
Amikor megérkeztem a klubhoz három kemény hónap állt előttünk, előre meghatározott, pontos célokkal. Minden hónapban hét mérkőzést játszottunk, a folyamatos terhelés nem könnyítette meg a dolgunkat. Ahogy haladtunk előre, úgy lett egyre több sérültünk, arról nem is beszélve, hogy az egyik kulcsjátékosunkra az őszi szezon nagy részében nem is számíthattunk. A legfontosabb célt azonban elértük, továbbjutottunk az Európa Konferencia Ligában, és mindenkinek megmutattuk, hogy számolni kell velünk.

Van még ilyenkor valamilyen teendője a vezetőedzőnek, vagy kezdődhet a pihenés?
Most egy időre megáll a futball, és a pihenésre fogunk koncentrálni. Az ünnepeket részben Milánóban fogom tölteni, már nagyon hiányoznak a gyermekeim és a feleségem is. A pihenő alatt el is utazunk majd, igaz, csak kettesben a feleségemmel. Háromból két fiam focizik, egyik az Interben játszik, a másik pedig a Sampdoriában, a legidősebb síelni megy a barátaival. Egész évben keményen dolgozunk, most van egy kis időnk a kikapcsolódásra, és a jó munkához elengedhetetlen a minőségi pihenés. Ugyanez igaz a játékosokra is, hiszen februárban kilenc találkozó vár ránk, ami megerőltető lesz, de mi vagyunk a Ferencváros, készen fogunk állni.

Mi volt a legjobb, illetve a legrosszabb élménye az elmúlt pár hónapban?
A legjobb mindenképpen az első hazai mérkőzésem, a Csukaricski elleni EKL-találkozó. Ez a meccs nagyon sokat jelentett számomra, rendkívül boldog voltam, hogy győzelemmel tudtam bemutatkozni a szurkolóknak. Meg kell említenem az Újpest elleni derbit is, ahol a jó eredmény mellett a szurkolótábor fantasztikus hangulatot teremtett, nagyon boldogok voltunk, hogy ilyen atmoszférában léphettünk pályára. Végezetül pedig meg kell említenem a Fiorentina elleni két összecsapást is, amelyek megmutatták, hogy mire vagyunk képesek, ez erőt és hitet adhat a folytatáshoz. Rossz élmény volt a Fehérvár elleni vereség, hazai pályán sose jó kikapni, ráadásul nagyon sok helyzetet hagytunk ki aznap.

Ünnepli az ortodox karácsonyt?
Természetesen, nagyon fontos számomra az ünnep, a szerb újévet is ünneplem. Vallásos vagyok, ez az időszak különleges helyet foglal el a szívemben. Ugyanakkor karácsony első napján már elkezdek dolgozni. Erre persze lehetőségként tekintek, vagy inkább ajándékként, amit Istentől kaptam. A futball iránti szeretetem és az, hogy a pályafutásom után az edzőségnek köszönhetően is ezen a pályán maradhattam megmutatják, hogy jó helyen vagyok és jó úton haladok előre az életemben.

Mikor kezdődik a munka?
Január ötödikén a játékosok orvosi vizsgálaton esnek át, hatodikán pedig már edzünk is. Ezt követően elutazunk az első edzőtáborba, ahol a munka, a helyes táplálkozás és az alvás lesz a középpontban, semmi más. 

Mit szól az Európa Konferencia Liga-sorsoláshoz?
Úgy gondolom, hogy nem volt szerencsénk a sorsolással, Fortuna most sem állt mellénk. Kaphattunk volna könnyebb ellenfeleket, de minden bizonnyal nehezebbeket is. Az Olympiakosz egy nagyon erős csapat, kiváló játékosokkal. Ez azonban nem ijeszthet meg minket, lelkesedéssel és hittel készülünk a megmérettetésre, mindent meg fogunk tenni a továbbjutás érdekében.

Mit üzenne a szurkolóknak?
Először is szeretném kifejezni hálámat a meleg fogadtatásért. Mindig mindent bele fogok adni, mindent meg fogok tenni a csapatért és bízhatnak benne, hogy megtanítom a játékosoknak is, hogy mindent megtegyenek ezért a mezért. Köszönöm nekik, hogy mellettünk maradtak még a rossz pillanatokban is. Ilyenkor mutatkozik meg igazán a tábor ereje, hiszen a sikeres időszakokban könnyű támogatni a csapatot, de a hűséges szurkolók a nehezebb időkben is kitartanak. Köszönjük a hűségüket, ez egy olyan üzenet, amit soha nem felejtünk el!