Nagy Viktória nem panaszkodhat a 2025-26-os idényre: a Ferencváros női labdarúgócsapatával a Simple Liga női NB I-et megnyerve ismét magyar bajnok lett, ráadásul az együttes egy magabiztos győzelemmel elhódította a női Magyar Kupát is. Mindezek mellett a válogatottal is remekelt, hiszen a nemzeti csapat visszatért a Nemzetek Ligája B-divízójába, oda, ahová a tudása alapján igazából tartozik. A felvidéki születésű középpályásunkat jól megérdemelt nyaralása közben kaptuk el egy interjúra, ha már a napokban ünnepelte a születésnapját.

- Először is nagyon boldog születésnapot kívánunk! Egyúttal elnézést, amiért a nyaralás közepén zavarunk. Hogy telik a pihenés?

- Nagyon szépen köszönöm a köszöntést. Ez még nem a közepe, kedden érkeztünk, Görögországban, Kefalónián vagyunk. Még nem sokat láttunk a szigetből, de annyit már igen, hogy elmondhassam, nagyon szép hely.

- 2026-ban már nem újdonság a női labdarúgás, de azért sokan még mindig felkapják a fejüket, ha egy lány azt mondja, ő focizik. Belőled hogy lett focista?

- Az a helyzet, hogy nekem a kezdetektől ott volt a foci az életemben, miután apukám kapus volt, most pedig edzőként dolgozik. Gyerekként folyton meccsekre jártam, és nagyjából hétéves koromban elkezdtem egyesületi szinten focizni. Igaz, akkor még kézilabdázni is jártam. Amikor eljött a pillanat, hogy választanom kellett, a foci mellett tettem le a garast. Egy nyári focitáborban aztán egy edző megkérdezte, hogy szeretnék-e komolyabban is foglalkozni a labdarúgással? Így lett az első klubom egy aprócska szlovákiai falu, Bögellő csapata. Ez tényleg egy nagyon kicsi falu nem messze a magyar határtól, és 40 kilométerre Vágsellyétől, ahol születtem.

- Hogy alakult a további pályafutásod, mielőtt a Fradiba kerültél?

- Kezdetben, ahogy mindenhol máshol 12-13 éves koromig én is fiúk között játszottam. Ezt egyébként minden focizni kezdő lánynak csak ajánlani tudom: a fiúkkal közös foci nagyon sokat ad hozzá a játékhoz, hiszen gyorsabbak, erősebbek, többet-jobbat kell teljesíteni mindenből, hogy felvegyük velük a versenyt. Ez pedig a későbbiekben nagyon hasznos lesz. Ezt követően Vágsellyén már igazi lánycsapatban játszottam, majd egy rövid ideig a DAC-ban fociztam, és végül onnan igazoltam a Fradiba.

- Említetted, hogy édesapád kapus volt. Hogyhogy nem a kapuban kötöttél ki?

- Soha nem volt opció, hogy a kapuba álljak. Világéletemben örökmozgó voltam, képtelenség lenne, hogy 90 percet egy helyben állva töltsek.

- A Fradiban aztán végigjártad a szokásos utat az első csapatig?

- Igen, az U19-ben kezdtem, majd egyre gyakrabban „feledzegettem” az első csapathoz, mielőtt bemutatkozhattam volna tétmérkőzésen. Pár éve még játszottam talán egy fél idényt Soroksáron, ami akkor a második csapatunk volt.

- A mögöttünk hagyott szezonban a bajnoki döntőben két nagyon fölényes győzelemmel védtétek meg a címeteket, és öt év után visszaszereztétek a Magyar Kupát is, ahol szintén magabiztosan húztátok be a döntőt. Mi ennek a Fradinak az igazi ereje, túl azon, hogy remek játékosok játszanak benne? Ami, ugye, önmagában nem mindig garancia a sikerre?

- Szerintem az összeszokottság az, ami a sikereinket hozta. A keret jelentős része évek óta együtt van, nagyon összeszokott a társaság, ismerjük egymás gondolatait a pályán, tudjuk a mozgásokat, ez biztos, hogy hatalmas előnyt jelent. Ehhez jött, hogy egy nagyon jó flow-ba kerültünk a bajnokságban, egymást követték a sok gólos meccsek, ami persze jót tett az önbizalmunknak. Mindenki élvezte a játékot, látszott a meccseken, hogy örömmel játszunk.

- Idény elején a nemzetközi porondon is megmutattátok magatokat. A norvég Valerenga ellen becsülettel helytálltatok a BL-selejtezőben. A következő idényben mi lehet az, amivel még közelebb tudnátok kerülni a hasonló élcsapatokhoz?

- Először sikerült a továbbjutás a selejtezőcsoportból, és ugyancsak először kerültünk szembe egy ilyen képességű csapattal, mint a norvég bajnok. Ez érezhetően nagy lépés volt a csapatnak, viszont ezen a két meccsen nagyon sok tapasztalatot szereztünk, és a saját bőrünkön tapasztaltuk meg, mi kell ahhoz, hogy mi is eljussunk arra a szintre. A Valerenga nagy falat volt tavaly, ez nem is kérdés. Ugyanakkor nem vallottunk szégyent egy olyan csapat ellen, amelyik aztán a főtáblán sem szerepelt rosszul.

- Mi az, amiben egy norvég csapat előrébb jár, mint a Ferencváros? És mi az, amiben utol tudjuk érni őket?

- Technikailag, taktikailag is utolérhetők, nem is vagyunk tőlük sokkal elmaradva. A nagy különbséget a két bajnokság ereje között látom. A norvég bajnokság sokkal erősebb, mint a magyar, így ők sokkal több igazán éles, a nemzetközi meccsek tempóját idéző mérkőzést tudnak játszani.

- A magyar válogatottal is jól szerepeltetek. Magabiztosan nyertétek meg a csoportotokat a C-divízióban, így egyből visszajutottatok a B-divízióba. Éreztétek a hat meccs során, hogy nektek valójában egy szinttel feljebb van a helyetek?

- Komoly csalódás volt, amikor kiestünk a B-divízióból, idő kellett, amíg feldolgoztuk. De ennek az idénynek úgy mentünk neki, hogy mindent ki akartunk belőle hozni, meg akartuk mutatni, hogy nem itt van a helyünk. Az azeriek elleni két ki-ki meccset is megnyertük, és visszajutottunk a B-divízióba, ahol a helyünk van. Összeszokott, jó csapatunk van, tudtuk, hogy esélyesek vagyunk, mégsem éreztem, hogy ez bárkire is nyomásként nehezedett volna. Végig felszabadultan tudtunk játszani, és jöttek az eredmények is.

- Követed a labdarúgó világbajnokság mérkőzéseit?

- Az eredményeket követem, a jobb vagy jobbnak ígérkező meccsekbe belenézek, de a nyaralást azért nem akarom focit nézve tölteni.

- Van kedvenc csapat, vagy olyan együttes, amelyiknek szurkolsz?

- Gyerekként Real Madrid-drukker voltam, nagyon tetszett Isco játéka. De a vb-n eddig Marokkó focija tetszett a legjobban.

- Melyik csapat fogja nyerni a világbajnokságot?

- Szerintem a franciák lesznek a befutók.

- Egy kellemetlen kérdés a végére: várod már az újrakezdést?

- Na, erre most mit mondjak? (nevet) A foci persze hiányzik, és ugyan nem az alapozás a kedvenc időszakom, de azért jó lesz visszatérni a Népligetbe.

Nagy Viktória lett a 2025-26-os szezon legjobb játékosa.