Amint arról a fradi.hu is beszámolt, a hazai rendezésű vizes világbajnokság csütörtöki versenynapján egy minden várakozást felülmúló bronzérmet nyert az FTC sportolója, Gálicz Péter a nyíltvízi úszók 25 km-es világbajnoki döntőjében. Huszonkét éves úszónkkal a nagy siker másnapján beszélgettünk.

- Hogy aludtál vb-bronzérmesként? Egyáltalán pihentél vagy inkább ünnepeltél?

- Volt egy kisebb ünneplés, de azért aludtam is.

- Ébredéskor tudatosult benned, hogy sikerült, harmadikként értél célba egy világbajnokság döntőjében?

- Bevallom, még mindig nem realizálódott bennem, hogy milyen eredményt értem el. Alig egy nap leforgása alatt máris rengeteg dolog történt velem – eddig nem voltam hozzászokva ahhoz, ami most történik, többen gratulálnak, de az újságírók közül is többen megkerestek, szeretnének rólam mindent megtudni.

- Hogy tetszik ez a „felhajtás”, ami most körülötted zajlik?

- Hirtelen nem is tudnám megmondani… Eddig jól bírom, pozitív tapasztalataim vannak.

- Hova helyezted el az érmedet otthon?

- A polcomra tettem fel, az eddigi érmeim mellé. Nem biztos, hogy ott lesz a végleges helye, még meglátom, lehet, hogy később kap majd egy vitrint…

- Hogyan tudnád összefoglalni, mennyi munka eredménye ez a bronz?

- Az összes eddigi munkám eredményeképpen gondolok a csütörtökön nyert bronzéremre. Tizenkét éve, 2010-ben kezdtem el versenyszerűen úszni, minden, azóta elvégzett munka összeadódik.

- Minek köszönhető, hogy olyan jól tudtál hajrázni a döntőben?

- Erre mindenkinek azt válaszoltam, hogy a lelkem hajtott be a célba csütörtökön.

- Amikor a döntő után többeknek is köszönetet mondtál, az FTC-t is külön kiemelted. Miért tartottad fontosnak megtenni ezt a gesztust?

- Azért, mert minden eddigi eredményemet, így a világbajnoki bronzérmemet is az FTC-nek köszönhetem. Ebben a klubban kezdtem el sportolni 2010-ben, a közös edzések, az edzőtáborok mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy most világbajnoki bronzérmesnek vallhatom magam.