Szinte kísértetiesen hasonlított az Odense elleni visszavágó a két fél szezonbeli első meccséhez, csak szerencsére ezúttal szinte minden épp fordítva történt. Az óriási küzdelem ugyanúgy megvolt, mint szeptemberben, ám az érdi meccshez képest ezúttal szinte mi vezettünk végig, most a dánok lőttek a hajrában négy gólt zsinórban, amellyel kis híján a maguk javára fordították a csatát, de végül mi örülhettünk.

– Úgy gondolom, a kulcs a játékosok hozzáállása volt: mindenki mindent beleadott minden egyes helyzetben – méltatta játékosait Jesper Jensen. – Rávetődtek minden szabad labdára, beletették a testüket minden ütközésbe, vagy épp támadásban a legkisebb réseket is megpróbálták kihasználni. A mentalitás, amit ma mutattak, egészen elképesztő volt, sok minden működött játékban is, de a legfontosabb a hozzáállás és az energia volt.

A mérkőzés hajrájában félő volt, hogy a négygólos odensei sorozat és a fordítás végzetes lehet, de a csapat jól reagált, nem remegett meg, hanem visszavette a vezetést és megérdemelt két pontot gyűjtött.

– Nekem is volt nyugtalanító érzésem: szinte az egész mérkőzésen vezettünk, mégis ott motoszkált bennem, hogy bárcsak hamarabb vége lenne. Tudtuk, hogy folyamatosan a határon táncolunk – kell még egy gól itt, egy védés ott. Amikor két hibánkból sorozatban négy gólt szereztek, és beindultak lerohanásból, akkor igazán mélyre kellett nyúlnunk. A végén óriási volt a nyomás a játékosokon, de még 0–4-ről, egygólos hátrányból is tudtunk pluszt mozgósítani.

Ezzel a találkozóval a csoportkör végére értünk, a harmadik helyen zártunk. Összességében a pohár lehet félig tele és lehet félig üres is: főképp az első két mérkőzéssel kapcsolatban érezhetjük, hogy többet érdemeltünk, mint amennyi kijött belőle, hogy közel volt a közvetlen negyeddöntőbe jutás, közben pedig az elmúlt hetek sorozatos sérülései mellett bravúrnak számít, hogy megcsíptük a harmadik helyet.

– A csoportunkban az első öt csapat közül gyakorlatilag bárki bárkit képes volt legyőzni. Azokat a meccseket többnyire megnyertük, amelyeket kézben tartottunk. Egy találkozó miatt maradt bennem némi hiányérzet, az idegenbeli meccs a CSM București ellen – azt szerintem meg kellett volna nyernünk. Ugyanakkor voltak olyan mérkőzések is, ahol talán a vártnál több pontot szereztünk. Összességében reálisnak érzem ezt a pontszámot és a harmadik helyet. Ebben a csoportban, ahol mindenki legyőzhet mindenkit, lehettünk volna akár elsők, de akár ötödikek is. Az idény elején elveszítettük az első két meccsünket, és sok nehézséggel küzdöttünk, így azt gondolom, elégedettek lehetünk a harmadik hellyel.

A harmadik hely a legjobb tizenkettő közé kerülést jelenti, és hogy a negyeddöntőbe jutásért a másik csoport hatodik helyezettjével, a Dortmunddal vagy a Storhamarral nézünk szembe. Az ellenfél személye vasárnap kiderül, a párharcot biztosan idegenben kezdjük majd március 21-én vagy 22-én, míg a visszavágót egy héttel később hazai pályán rendezzük.