Tóth Tímea 1997 és 2007 között erősítette a Ferencváros női kézilabdacsapatát, amellyel kétszer ünnepelhetett magyar bajnoki címet, emellett EHF-kupát és Bajnokok Ligája-ezüstérmet is nyert klubunk színeiben. A válogatott tagjaként olimpiai negyedik hellyel, Eb-bronzéremmel, illetve világbajnoki ezüst- és bronzéremmel büszkélkedhet.

Korábbi játékosunk rendkívül nehéz időszakot tudhat maga mögött: 2019-ben elvesztette 12 napos kisfiát, majd 2021-ben melldaganatot diagnosztizáltak nála. Hihetetlen élni akarással és bátorsággal leküzdötte a betegségét. Tavaly tavasszal pedig egészséges kislánya született, aki bearanyozza a mindennapjait.

– Hogy vagy?

Tóth Tímea: – Köszönöm szépen, jól érzem magam. Szerencsére mondhatom, hogy egészségileg minden a legnagyobb rendben.

– Élvezed az anyaszerepet?

TT: – Igen, fantasztikus érzés anyának lenni! Lili nagyon szépen cseperedik. Már jár, úgyhogy rohangálhatunk utána. Makacs és akaratos kislány, sok mindent megengedünk neki, de tudatosan neveljük. Az evéssel hadilábon állunk vele, de szerencsére jól alszik. Mondhatom, hogy a kislányom a főnök a családban!

– A gyermeknevelésen kívül mivel telnek a mindennapjaid?

TT: – A kézilabdaegyesületemben tevékenykedem, az utánpótláscsapataink különböző ügyeivel foglalkozom. Intézem az adminisztrációt, pályázatokat adunk be, egyeztetek az edzőkkel, szóval bőven vannak tennivalók. A férjem rengeteget segít, így vannak olyan hétvégék, amikor a mérkőzésekre is el tudok menni.

– Milyen céljai vannak az egyesületednek?

TT: – Szeretnénk játékosokat kinevelni, illetve célunk, hogy a legtöbbet adjuk és nyújtsuk a gyerekeknek. Jó érzés hallani, amikor személyesen azt mondják, Timi néni, mikor jössz már edzést tartani nekünk?

– A televízióban szakértőként tevékenykedsz. Hogyan tetszik ez a munka?

TT: – Élvezem, nagyon tetszik. Anno a Sport Klubnál mutatkoztam be ebben a szerepkörben, majd pedig a Sport TV-től kaptam megkeresést. Kipróbáltak, megfeleltem az elvásároknak, és most már hosszú évek óta szerepelhetek a csatorna képernyőjén. Nagyon szeretem ezt a munkát, bízom benne, hogy még sokáig csinálhatom.

–  Hogyan emlékszel vissza a Fradinál eltöltött időszakodra?

TT: – Ez a tíz év alapvetően meghatározta a pályafutásomat. Mindenki a Fradiból ismer. A Ferencvárosban kezdtem el kézilabdázni, egyedül azt sajnálom, hogy nem tudtam a klubtól visszavonulni.  Felemelő érzés a Fradi-családhoz tartozni. Rengeteg jó emlék és élmény jut eszembe, ha erre az időszakra gondolok.

– Hazai és nemzetközi szinten is felejthetetlen sikereket értél el a csapattal. Melyik a legkedvesebb emléked?

TT: – Az EHF-kupa-győzelem, illetve a menetelésünk a BL-döntőig, amikor kiélezett, egyenes kieséses párharcokon keresztül jutottunk el a fináléig.

– Szoktál találkozni a korábbi csapattársaiddal?

TT: – Igen, sokakkal megmaradt a jó kapcsolat szerencsére, többekkel barátságok köttettek. Kirsner Erikával bármikor, bármiben számíthatunk egymásra. De mindenkivel jó érzés találkozni. Említhetem Uhrakova Luciát vagy éppen Miklosova Katarinát, aki egy nagyon szép tortát készített a kislányom születésnapjára.

– Milyen volt a kapcsolatod a szurkolókkal?

TT: – Amikor még kézilabdáztam, már akkor is gyakran a szurkolók szeretetéből töltekeztem. Sokszor megállítottak, biztattak, hatalmas erőt adott a támogatásuk. Amikor kiderült, hogy rákom van, rengetegen üzentek, s szurkoltak nekem, hogy felépüljek. Az egyik labdarúgómeccsen egy molinót is kifeszítettek, amelyen személyesen üzentek nekem. Éppen Németh Andrásnál voltunk a minden évben sorra kerülő összejövetelünkön, amikor láttam a molinót. Könny szökött a szemembe.

– Mi a véleményed az FTC-Rail Cargo Hungaria jelenlegi csapatáról?

TT: – Rendkívül erős a Fradi játékoskerete. Bízom benne, hogy összejön a Bajnokok Ligájában a Final Four-ba jutás. Az Odense ellen két rendkívül nehéz mérkőzés vár az együttesre, de bizakodó vagyok, remélem, hogy sikerül bejutni a négyes döntőbe.

– A Magyar Kupában már megvédtük a címünket, s a bajnokságban is ez a célunk. Hogy érzed, sikerül?

TT: – A Fradinak a magyar bajnokságban is egyértelműen a saját kezében van a sorsa, s jó esély mutatkozik a címvédésre. Úgy érzem, az első számú rivális Győrnek jelenleg Fradi-fóbiája van. Azt mutatják az elmúlt időszak mérkőzései, hogy a Ferencváros még akkor is meg tudja nyerni a két csapat mérkőzését, ha esetleg többgólos hátrányból kell felállnia.

Pécskai István