Európa Liga-főtáblás férfi labdarúgócsapatunk a sorsolás szerint 2027. január 21-én játssza utolsó hazai meccsét a ligaszakaszban, méghozzá nem kisebb csapat ellen, mint az első kalapból az AC Milan mellett húzott másik olasz óriás, a Juventus együttese. Most ez utóbbi klubot mutatjuk be röviden.

Azért csak röviden, mert a Juventusról szóló irodalommal könyvtárakat lehetne megtölteni, hiszen a világ labdarúgásának egyik meghatározó klubjáról beszélünk, amelynek párját ritkítóan gazdag a történelme.

ANGOL ROKONSÁG

A Juventust 1897. november 1-jén alapította a Massimo D’Azeglio líceum egy csapatnyi diákja, innen a latin „fiatalság” elnevezés. A torinói csapat kezdetben a második számú szerelésében a mai napig rendre vissza-visszatérő rózsaszín-fekete színösszeállításban játszott, majd a századforduló tájékán a korszak egyik legsikeresebb angol csapata, a Notts County előtt tisztelegve átvette annak fekete-fehér zebracsíkos mezét és fekete nadrágját. Máig ez az összeállítás és a csíkozás a Juve egyik szimbóluma.

A Juventus ekkorra már megszerezte első bajnoki címét, igaz ez még nem az egységes olasz bajnokság keretein belül történt, de természetesen beleszámít abba a 36-ba, amellyel a torinói csapat manapság rekordbajnoknak mondhatja magát Olaszországban.

AZ ELSŐ SIKERKORSZAK 

A klub első sikerkorszaka az 1930-as évekre esett. 1931 és 1935 között a Juventus öt egymást követő alkalommal nyerte meg az 1928 óta egységes olasz bajnokságot, a Serie A-t. Az 1934-es és 1938-as világbajnokságot is megnyerő olasz válogatottba a torinói klub összesen 11 játékost adott, köztük az olasz futball olyan ikonjait, mint Umberto Caligaris, Gianpiero Combi, Virginio Rosetta vagy az argentinból lett olasz (oriundo) Raimundo Orsi.

A MÁSODIK NAGY KORSZAK

Bár szépen gyarapodott a trófeák száma a következő évtizedekben is, az újabb igazán nagy sikerekre az 1970-80-as évekig kellett várni. Azt feltétlenül említsük meg, hogy a Juve már 1965-ben is közel járt első nemzetközi trófeája megszerzéséhez, de ebben éppen a Ferencváros akadályozta meg, miután az UEFA Kupa/Európa Liga elődjének számító Vásárvárosok Kupája döntőjében dr. Fenyvesi Máté góljával Torinóban győzte le az olaszokat.

A Juve az 1970-es években öt, míg a következő évtizedben négy scudettót húzott be, 1977-ben megnyerte az UEFA Kupát, 1984-ben a Kupagyőztesek Európa Kupáját (KEK), míg 1985-ben a Heysel-tragédia árnyékában első BEK/BL-trófeáját is megszerezte.

Csak néhány név, amely megkerülhetetlen az olasz futballban, de akár a világ labdarúgásában is azon nagyságok közül, akik ezekben az évtizedekben a Juvét erősítették: Dino Zoff, Gaetano Scirea, Claudio Gentile, Fabio Capello, Roberto Bettega, Pietro Anastasi, Antonio Cabrini, Marco Tardelli, Michel Platini, Paolo Rossi, Zbigniew Boniek. A BEK-győztes csapat kispadja mellett pedig Giovanni Trapattoni állta végig a meccseket.

Az 1982-ben világbajnokságot nyerő olasz válogatottban hat Juve-játékos szerepelt.

A csapatot és az olasz futball ezekben az időkben rázta meg az itáliai foci első nagy botránya, a Totonero, amely után több Juve-játékost (köztük a későbbi vb-gólkirály, Paolo Rossit is) eltiltottak.

ZIDANE ÉS AZ ELVESZÍTETT BL-DÖNTŐK

Az 1986-os scudetto után a klub életében szinte már példátlanul hosszú időt, kilenc évet kellett várni, hogy ismét felvarrhassák a fekete-fehér mezre a zöld, fehér, piros címert. Az 1995-ös győzelem után 2003-ig bezárólag még négy bajnoki cím következett, a Juventus pedig minden idényben esélyesként vághatott neki a Bajnokok Ligája-idénynek. Ebben óriási szerepe volt a klub egyik legnagyobb hatású edzőjének, a válogatottat 2006-ban világbajnoki címig vezető Marcello Lippinek, valamint olyan játékosoknak, mint Ciro Ferrara, Didier Deschamps, Antonio Conte, Pavel Nedved, Gianluca Zambrotta, vagy a két legnagyobb sztár: Zinedine Zidane és a klubot 19 idényen át szolgáló Alessandro Del Piero.

A Juve 1996-98 között sorozatban három BL-döntőt is játszott, ezek közül azonban csak az elsőt, az Ajax ellenit tudta megnyerni hosszabbítás után.

POKOLJÁRÁS ÉS HÓDÍTÁS

A 2006-ban kirobbant Calciopoli-botrány legnagyobb vesztese a Juventus lett: a klubot komoly pontlevonás mellett száműzték a Serie B-be, azaz a másodosztályba. A klub több ikonja, így a capitano, azaz Del Piero, Gianluigi Buffon, Nedved, Gianluca Pesotto, Mauro Camoranesi vagy David Trezeguet maradt a Juvéban, és vezérletükkel a csapat meggyőző, hat pontos fölénnyel (a klub végül 30 helyett 9 pont levonással kezdte a szezont) lett bajnok a másodosztályban.

A pokoljárás aztán elszabadította a fenevadat: a Juventus 2012 és 2020 között sorozatban kilenc bajnoki címet nyert, úgy hogy az Olasz Kupa megnyerésével négyszer duplázott, öt idényben pedig még az Olasz Szuperkupát is hozzácsapták a trófeagyűjteményhez.

A VÉGÉRE JÖTT EGY KIS LEJTMENET

A 2020-as bajnoki cím óta a Juventus csak egyszer állhatott dobogóra a Serie A-ban, az európai kupákban pedig a 2023-as Európa Liga-elődöntő jelentette a (fél)sikert.

A tulajdonosi viszonyok átrendeződése, a klubot 1923 óta tulajdonló Agnelli család háttérbe szorulása, a sorozatos edzőváltások és pénzügyi problémák után most mintha kezdenének elcsendesedni a hullámok a Vecchia Signora, azaz az Öreg hölgy körül. A Juvét ugyan idén sem tartják esélyesnek a bajnoki címre, de ezt a klubot soha nem szabad leírni!

Legutóbb a BL-ben fogadtuk a Juventust 2020 őszén

A csapat jelenlegi edzője korábban a Napolit bajnoki címre vezető Luciano Spalletti, a klub kerete pedig jelen állás szerint közel 564 millió euró. A keret messze legértékesebb játékosa, a Transfermarkt adatai szerint 70 millió eurót érő török balszélső, Kenan Yildiz, de a 30 milliós játékosból is akad több, úgy mint a brazil védő Bremer, a francia középpályás Khéphren Thuram, a szintén francia Pierre Kalulu, az amerikai Weston McKennie, a kanadai Jonathan David vagy a portugál Francisco Conceicao.

A Serie A 2026/27-es idényét a Juventus az újonc Frosinone otthonában aratott 1-0-s győzelemmel kezdte.

A Juventus fontosabb trófeái:

36-szoros bajnok

15-szörös Olasz Kupa-győztes (Coppa Italia)

9-szeres Olasz Szuperkupa-győztes (Supercoppa Italia)

2-szeres BEK/BL-győztes: 1984-85, 1995-96

KEK-győztes: 1983-84

UEFA Kupa-győztes: 1976-77, 1989-90, 1992-93

Európai Szuperkupa-győztes: 1984, 1996

Intertotó Kupa-győztes: 1999

Interkontinentális Kupa-győztes: 1985, 1996

UEFA Európa Liga, ligaszakasz menetrend 

09.17., 21:00 Celtic FC–FTC

10.15., 21:00 FTC–Viktoria Plzen

10.22., 18:45 FTC–Torreense

11.05., 18:45 AC Milan–FTC

11.26., 21:00 FTC–Celje

12.10., 21:00 Lech Poznan–FTC

01.21., 18:45 FTC–Juventus

01.28., 21:00 Hoffenheim–FTC